Nyelvművelő

Köszöntöm a Nyelvművelő műsor hallgatóit! Írjuk c-vel, angolosan vagy sz-szel magyarosan, az influenszer kifejezés már begyökeresedett a magyar nyelv szókincsébe, a befolyásoló fogalmaként. Erről az élő, aktív reklámról tudhatunk meg többet dr. Elizabeta Bernjak sorozatának újabb összeállításából, a politikai közbeszéd vokabulárjából.

A politika behálózza mindennapjainkat akarva-akaratlanul. Ha mi nem is, az mindenképpen foglalkozik velünk. Ez által vokabulárja is részévé vált életünknek. Dr. Elizabeta Bernjak most induló sorozatából azonban kiderül, hogy megannyi kifejezés valódi tartalmát kevesen értik. Ilyen pl. az angol woke szó. Ma erről hallhatnak bővebben.

Köszöntöm műsorunk hallgatóit. Remélem, már a fűtési idény előtt kitisztíttatták a kályhacsöveket és a kéményeket tűzbiztonsági okokból. Mai adásunkban azonban nem közbiztonsági, hanem nyelvészeti megközelítéssel foglalkozunk a füstöt elvezető csővel dr. Molnár Zoltán nyelvésznek egy korábban végzett felmérése nyomán. Tartsanak velünk a következő percekben is!

Dr. Molnár Zoltán a parázs fogalmának Lendva-vidéki megnevezéséről. Köszöntöm műsorunk hallgatóit, amelyben a parázs szó Lendva-vidéki megnevezéséről, a kifejezés eredetéről, valamint alaki és hangzásbeli változatairól hallhatnak dr. Molnár Zoltán most következő összeállításában.

Jó napot kívánok a Nyelvművelő műsor hallgatóinak! Vajon hogyan keletkeztek a kies/kietlen, az egyenlő/egyelő, a felhő és a felleg szópárok? Ezekre a történeti összefüggésekre világít rá dr. Molnár Zoltán mai összeállításában.

Ezen a héten ennek az interjúnak a folytatása következik, amelyben szó esik az elkészített anyagról, a lexikográfus-képzés hiányáról, a szerkesztőkre váró további feladatokról és még sok részletkérdésről.

A kétrészes adásban először szótártörténetről hallanak, majd arról, hogy mit is jelentenek az újfajta szócikk- struktúrák, a mintegy 110 000 szócikk esetében.

Jó napot kívánok az őszi program első Nyelvművelő műsorában! Az aszályos nyarat követően, az esős időszakban már ritkábban nyúlunk az öntözőkannához, de ez nem befolyásolja mai adásunk tartalmát…

P. Márkus Katalinnal és M. Pintér Tiborral, a Károli Gáspár Református Egyetem oktatóival a magyar-magyar online szótár létrejöttének körülményeiről előző adásainkban dr. Gaál Péter beszélgetett. Ma a szótár muravidéki vonatkozásáról hallhatnak többet, amely jelenleg 850 szócikket tartalmaz.

Előző adásunkban a Termini Magyar Nyelvi Kutatóhálózat két munkatársával, P. Márkus Katával és M. Pintér Tiborral, a Károli Gáspár Református Egyetem oktatóival a magyar-magyar online szótár létrejöttének körülményeiről beszélgetett dr. Gaál Péter. A folytatásában megtudhatják, milyen a szótár szerkezete, hogyan követi nyomon a nyelvi változásokat folyamatosan, miben segíti a felhasználókat, és mé...

A Magyarország határain túl élő magyar nyelvi közösségek tagjai jól ismerik azt az érzést, amely a bizonytalanságtól a túlzott magabiztosságig terjedhet anyanyelvhasználatukat illetően. Talán bizonyos gátlások generálják ezt a magatartást, ami azonban a tájékozottsággal könnyen kezelhetővé válik. Ezért ajánljuk a figyelmükbe dr. Gaál Péter beszélgetését két olyan nyelvésszel, akik a magyar-magyar...

Szinteket köt össze, fából vagy fémből, olykor kötélből is készülhet, átvitt értelemben pedig a felkapaszkodás jelképe a létra. Lendva-vidéki alakváltozataival dr. Molnár Zoltán foglalkozott….

Mai adásunkban dr. Gaál Péter, a Maribori Egyetem Bölcsészettudományi Karának magyar nyelvi lektora folytatja a megkezdett beszélgetést dr. Szoták Szilviával, a Termini Magyar Nyelvi Kutatóhálózat társelnökével, amelyben ezúttal a nyelvi tájképkutatás lényegéről lesz szó, majd pedig a nyelvi tervezés fontosságáról és a problémákra való tudatos reagálás lehetőségéről is hallhatnak.

A Nyelvművelő műsor mai adásának vendége dr. Szoták Szilvia nyelvész, mediátor, az Imre Samu Nyelvi Intézet alapítója és a Termini Magyar Nyelvi Kutatóhálózat társelnöke, akivel dr. Gaál Péter, a Maribori Egyetem Bölcsészettudományi Karának magyar nyelvi lektora beszélget a tudományág magas szintű műveléséről és annak a gyakorlatban történő alkalmazásáról.

Ezúttal visszatérünk a szavak eredetének vizsgálatához. Dr. Molnár Zoltán irodalmi példából kiindulva a vonatkozó névmások nyelvtörténeti változásait ismerteti.

Mai adásunkban dr. Gaál Péter magyar nyelvi lektor folytatja a beszélgetést dr. Benő Attilával, a Szabó T. Attila Nyelvi Intézet vezetőjével a közhasznú irodák szerepéről, az anyanyelv és az oktatás közötti szoros kapcsolat jelentőségéről, valamint a nyelvi jogtudat fontosságáról is.

A teljes magyar nyelvterület összehangolt feltárását tűzte ki célul a TERMINI kutatóhálózat, amelynek élén dr. Benő Attila nyelvész és költő, szótárszerkesztő, egyetemi tanár áll. Dr. Gaál Péter, a Maribori Egyetem Bölcsészettudományi Karának magyar nyelvi lektora rövid sorozatban mutatja be ennek a nyelvtervezés szempontjából is jelentős szerveződésnek a munkáját és munkatársait.

„France Prešeren és Petőfi Sándor sors- és kortársak voltak, akik számunkra nemcsak költők, hanem a nemzet hősei is, akik a nemzeti öntudatot kívánták felébreszteni. Petőfi Sándor szobra 2023. március 15-e óta abban a parkban áll, ahol Prešerené is.”

Dr. Elizabeta Bernjak két 19. századi költő életművét veti össze nyelvi, stilisztikai szempontból. A múlt héten France Prešerenről, ezen a héten Petőfi Sándorról mond el néhány életrajzi adatot, hogy majd a következő adásban már az irodalmi örökségükre összpontosítson. A magyar forradalom és szabadságharc ünnepe előtt ajánljuk a figyelmükbe az összeállítást!

Márciusban a magyar forradalomra és szabadságharcra emlékezünk, amelynek megannyi részlete szinte eggyé olvad Petőfi Sándor életművével. Viszont a muravidéki magyarság ennek a kornak a szellemiségéhez France Prešeren költészetét is hozzárendeli…

A mesterséges intelligencia a szövegelemzés és szövegbányászat terén is az emberi képességek határait feszegeti. A számítógépeket ugyanis már nemcsak a szövegek előállítására tréningezik a tudósok, hanem azok elemzésére is. Dr. Gaál Péter, a Maribori Egyetem Bölcsészettudományi Kara magyar nyelvi lektorának újabb összeállítása következik a mesterséges intelligenciáról szóló sorozatunkban.

Mai adásunkban dr. Elizabeta Bernjak folytatja a szlovén kultúra napja előtt megkezdett témát, amelyben Petőfi Sándorról, France Prešeren kortársáról szól, hogy a magyar költő életrajzának állomásait ismertetve rátérhessen majd a két költő életművében jelentkező irodalmi párhuzamokra. Minden bizonnyal hallanak majd olyan részleteket, amelyekről eddig még nem tudtak.

A szlovén kultúra napja tiszteletére dr. Elizabeta Bernjak, France Prešeren irodalmi hagyatékával foglalkozik, amelyik megannyi közös ponton találkozik a magyar irodalom 19. sz-beli törekvéseivel.

A muravidéki magyar kulturális élet első eseménye az évben a Szúnyogh Sándor fogalmazási verseny eredményhirdetése, amikor az iskolások a költőre emlékezve, kíváncsian várják a zsűri értékelését. Mai adásunkban az idén már mögöttünk lévő eseményhez térünk vissza egy Nyelvművelő adás erejéig, amelyben dr. Gróf Annamária, a zsűri tagja néhány nyelvi jelenségre hívja fel a figyelmet.

A vasat, amellyel a konyhában a tüzet piszkálják, nevezik piszkavasnak. A fiatalabb nemzedék számára talán már ismeretlen eszköz, mint ahogyan aligha léteznek – a modern házakban beépített, formatervezett kandallók kivételével – olyan kályhák, konyhai tűzhelyek, ahol még szükség van erre…