Nyelvművelő

Dr. Molnár Zoltán a külső testrészek Lendva-vidéki megnevezéseit is összegyűjtötte, tanulmányozta azok változatait és a megnevezések eredetét. Ma tehát nyelvi anatómiaóra következik.

Sok kellemetlenséget okozhat a többnyire lábujjon jelentkező bőrvastagodás, amelynek latin neve clavus. Magyarul tyúkszemként közismert, de megannyi változatban él a Lendva-vidéken.

Köszöntöm műsorunk hallgatóit! Előző héten az élményszámba menő muravidéki nyelvjáráskutatásról hallhattak, ezen a héten folytatjuk ezt a témát, de egy korábbi kutatás eredményéből merítve. Dr. Molnár Zoltán ezúttal a pattanás kifejezés Lendva-vidéki változatairól szól.

A muravidéki nyelvjárásgyűjtésen szerzett tapasztalatok valódi élményt jelentettek dr. Tóth Péternek, a Szombathelyi ELTE Savaria Egyetemi Központ Magyar Nyelvészeti Tanszék magyar nyelvi adjunktusának, aki az előző héten megkezdett témát folytatja, összevetve a szlovéniai magyarság körében élő kifejezéseket a kárpátaljaiakkal. A nyelvésszel dr. Gaál Péter magyar lektor beszélget.

Az előző adásunkban a nyelvjáráskutatás magyarországi úttörőiről és a Magyar Nyelvőr című folyóirat ebben betöltött szerepéről beszélgetett dr. Gaál Péter dr. Tóth Péter egyetemi adjunktussal. Ma a muravidéki nyelvjárási élmények kerülnek előtérbe.

Folytatjuk a nyelvjáráskutatásról szóló rövid sorozatunkat, amelyben Magyar Nyelvőr című folyóirat megjelenésének jelentőségéről a tudományág fellendítésében a 19. században dr. Tóth Péter egyetemi adjunktus szól, akivel dr. Gaál Péter beszélget.

A 19. századi nyelvújítási mozgalom többször a tájszólásokból merített, így kerültek be bizonyos tájnyelvi kifejezések a köznyelvbe. Az első nyelvjárási kutatások éppen az Őrséghez kapcsolódnak. Az első tájmonográfia is ezek nyomán készül el, tudhatják meg a Nyelvművelő műsorból…

Mai műsorunkban visszatérünk a nyelvjáráskutatás érdekes, kimeríthetetlen témaköréhez, amelyben dr. Gaál Péter, a Maribori Egyetem magyar lektora szombathelyi kollégájával beszélget a nyelvjáráskutatásról, nyelvjárásokról, a muravidéki jelenségekről több egymást követő részben.

Változó világunk érdekes lenyomatát adják a hozzászólások, amelyek a világhálón érkeznek hozzánk. Egy nyelvész számára azonban semmi sem jó vagy rossz, hanem tanulmányozandó jelenség!

Az interneten olvasható véleménynyilvánítás egy sajátos műfajjá érlelődött az utóbbi évtizedekben. A szellemes megjegyzésektől a sértő és közönséges kinyilvánulásokig széles skáláját találjuk a kommenteknek. Lehet azokat elemezni a tartalom, a stílus, az illem vonatkozásában, ezért választotta dr. Elizabeta Bernjak mai adásunk tartalmaként.

Mai adásunkban folytatjuk az előző héten megkezdett téma feldolgozását a digitális kommunikációról. A mindennapi életben betöltött szerepéről, illetve működési mechanizmusáról dr. Elizabeta Bernjak összeállítása következik.

Életünk szerves részévé vált a digitális kommunikáció, üzenetek küldésével és fogadásával ébredünk és fekszünk le, nélkülözhetetlenné vált a munkánkban, a családi és baráti kapcsolatok működésében. Ezek használatának korlátozására intenek bennünket a szakemberek, de tudjuk jól, a visszalépés már aligha lehetséges. Nem árt tudatosítani magunkban, mit is jelent a digitális kommunikáció.

A marketingnyelvészetről szóló sorozatunk hetedik részében a reklám fogalmát járja körül dr. Kovács László nyelvész, az ELTE Társadalomtudományi Kar Üzleti Kommunikáció és Marketing Tanszékének vezetője, akivel dr. Gaál Péter, a Maribori Egyetem Bölcsészkarának magyar nyelvi lektora beszélget.

A marketingnyelvészetről szóló sorozatunk újabb fejezete következik, amelyben ugyan erősen közelítünk a közgazdaság tudományához, mégis a kommunikáció keretein belül maradva ezúttal a csomagolás nyelvi elemeiről szól dr. Kovács László nyelvész, az ELTE Társadalomtudományi Kar Üzleti Kommunikáció és Marketing Tanszékének vezetője, akit Gaál Péter, a Maribori Egyetem Bölcsészkarának magyar nyelvi le...

A szlogen vagy jelmondat, olyan könnyen megjegyezhető frázis, állandósult szókapcsolat, amit különböző szövegkörnyezetben változtatás nélkül alkalmaznak. Mai adásunkban a kereskedelemben használatos szlogenekről és a márkanevek választásáról szól dr. Kovács László nyelvész, az ELTE Társadalomtudományi Kar Üzleti Kommunikáció és Marketing Tanszékének vezetője….

A számok magyar neve címet választotta dr. Molnár Zoltán mai összeállításához, amelyből már kiderül annak tartalma is. Keresve az összefüggéseket ősi finnugor, ugorkori eredethez, sőt iráni vonatkozásokhoz is eljutunk a vizsgálat során.

Ma már, ha a fülke szót hallják, akkor talán elsősorban a zuhanyozófülke jut eszükbe. Néhány évtizeddel korábban az utcai telefonokat védő fülkére gondolhattak, ettől is régebben bizonyára az ablakszerű mélyedést értették alatta, sokan vakablaknak is hívták.

Az ajtófélfa az ajtó függőleges része, a falhoz erősített két oszlop, amelyek közül az egyik a forgópántokat, a másik a zárat tartja. A Lendva-vidéken igen változatos a megnevezése, sőt a nemzedékek és a nemek között is kiviláglik némi eltérés…

A magyar, mint idegen nyelv tanulásának történeti előzményeit követően ma azokról a segédeszközökről, mindenekelőtt tankönyvekről hallhatnak, amelyek a nyelvtanulást segítik. Ezek közül az alaptudás szintjéhez igazodva lehet választani.

Mai adásunkat dr. Zágorec-Csuka Judit Zrínyi-kutató elemzésével folytatjuk, melyben ezúttal a Szigeti veszedelem című eposzban megjelenő halálmotívumok metaforáit vizsgálja meg.

Mai adásunkban dr. Zágorec-Csuka Judit Zrínyi-kutató a költő eposzában fellelhető nyugat-dunántúli, göcseji tájszavakról szól.

Az évszakok megnevezése is a nyelvi mozgás eredménye, hiszen ősi finnugor eredetű kifejezésekről beszélhetünk. Arról, hogyan alakult ez a folyamat dr. Molnár Zoltántól tudhatunk meg többet.

Mi az, amibe a kiszaggatott kenyértésztát tesszük, és szalmából van? Teszi fel a kérdést dr. Molnár Zoltán most következő összeállításában, amelyben egy használati tárgy Lendva-vidéki megnevezése nyomába ered. A kifejezés változatai visszavezetnek az ősi ugor, finnugor, illetve szláv és török gyökerekhez.

Mai összeállításunkban dr. Gaál Péter, a Maribori Egyetem magyar lektora folytatja előző héten megkezdett témáját, amelyben a magyar nyelv, mint idegen nyelv oktatásának történetéről, körülményeiről és fontosságáról szól.

Noha a magyar nyelv nem tartozik a világnyelvek közé, és eredetét illetően is sajátos helye van a nyelvcsaládok között, nemcsak azok beszélik, akiknek az anyanyelve. A 150 évvel ezelőtt született Klebersberg Kuno, aki 1922 és 1935 között vallás és közoktatásügyi miniszter volt, már ő is felkarolta a magyar nyelv, mint idegen nyelv oktatását.