Költőtoll

Őszinte leszek: azt hittem, könnyebb lesz verset írni a kisebbségi magyarság témájában. Hogyne, hisz az egyformaságainkat, különbözőségeinket annyian megfogalmazták már, a sokszor ismételt frázisok pattogtatását nem szeretem. Nehéz is sallangmentesnek lenni, ha a hazáról van szó, ami számomra egy érzelmekkel, szenvedéllyel teli fogalom. Aztán eszembe jutott egy régi emlék, tisztán, nyilvánvalóan,...

Szlovákiai magyarként jó eséllyel kerülhetünk olyan helyzetbe, amikor „magyarázzuk a bizonyítványunkat”: hogy is van az, hogy itt élünk, hogy élünk, milyen nyelvet használunk a mindennapokban, satöbbi. Pedig egy kisebbség tagjának lenni mondhatni teljesen természetes dolog, illetve élmény. Legtöbbünk, ha épp nem is nemzetiségi értelemben, valamilyen szempontból értékelhető egy kisebbség tagjának....

December 18. a kisebbségek napja. Ennek apropóján döntöttünk úgy, hogy valamiképpen megkíséreljük verssorokba szedni, hogy milyen is egy kisebbség tagjának lenni. Ez mindennapos tapasztalatunk, még ha nem is feltétlenül tudatosítjuk állandóan. Sőt, ha elég tágan értelmezzük a dolgot, ez tulajdonképpen egyetemes tapasztalat. Művészi eszközökkel próbáljuk meg kicsit boncolgatni, hogy mi a jó ebben a...

Bár Pest a maga harsány, bulizós, pörgős természetével sokkal több kalandra csábítja a fiatalokat, valahogy Budát mégis jobban a szívembe zártam. Itt laktam, ide jártam megpihenni, átéreztem a nagypolgáriság előkelő hangulatát, tapasztaltam a megnyugtatóan zöld környezetet, ami szinte simogatja a szemet és a lelket. Most képzeletben újra bebarangolom a helyszíneket, és a hangulatot a szokásosnál i...

Budapest, ez a gyönyörű, történelemmel átitatott, nyüzsgő, ugyanakkor melankolikus város mondhatni mindig is vonzott engem. Egyetemi éveim alatt éltem is benne, szerettem, olykor gyűlöltem, de mindig szívesen megyek vissza. Kedvvel fedezem fel, mi változott a jól ismert utcákon, mi maradt minden valószínűség ellenére is ugyanaz. Rovatunk legújabb verse tehát erről a városról, ehhez a városhoz szól...

Ó, a csodálatos Budapest, ahol az első, igazi nagyvárosi-kirándulós élményeit szerzi a csallóközi gyerek és ahová mindig jó felnőttként is visszatérni! A magyar főváros mindkettőnk számára fontos fordulópontot, időszakos lakhelyet, a nagy álmok beteljesülésének földrajzi helyét jelenti. A hidakkal összekötött, kétféle világot kínáló, vibráló Budapest megannyi szépségével kápráztatja el az idelátog...

Eljött az ősz, annak is az a része, amikor az ember kénytelen bekuckózni, hiszen kinn szürkeség, köd és eső... Bevallom őszintén, a színes levelek és vigyorgó töklámpások ellenére sem ez az én évszakom. Lehangol a hideg, a félhomály, a mindent átitató nedvesség, amelyet a csontjaimban is érzek. Mégis megihlet ez a hangulat. Fogadjátok hát szeretettel ódámat az őszi esőhöz!

Szeretem az ősz melankolikus, lelassult pillanatait – sárral, esővel, hideg széllel együtt. Szeretem, hogy gyakrabban kényszerít arra, hogy zárkózzunk be, csak befelé figyeljünk. Egy ilyen, tipikusan októberi képet vázoltam fel ebben a versben – az ablaknál állva nézem, ahogy kint zajlik az élet és ahogy az apró pálcikaemberkék, valahová tartanak a lassacskán estébe burkolózó, esőtől csillogó utak...

Mint minden évben, idén is eljött a nagy esők hónapja, amikor folyamatosan, szürkén ontja magából az ég az esőcseppeket, akár napokon keresztül, az udvaron pedig egyre terebélyesebbre híznak a pocsolyák. Mit tehet az ember ilyenkor? Egy bögre forró itallal a kezében, egy puha takarót maga köré vonva fészkeli be magát kedvenc foteljébe, és onnan hallgatja az ablakpárkányon a dobolást. De ilyenkor j...

Klasszikus verset átírni különleges kihívás volt számomra – mintha reprodukálni szeretnék egy tökéletes festményt, ahol minden ecsetvonásnak külön jelentősége, helye van. Az ember örül is a kihívásnak, de a megilletődöttség is befolyásolhatja az alkotási folyamatot, megannyi feszüléssel, görccsel megnehezítve a feladat végrehajtását. Úgy döntöttem végül, hogy elrugaszkodom a szerelmi motívumoktól...

Nem titkolom, nekem egyik legkedvesebb versem Shakespeare LXXV. szonettje, melyet Szabó Lőrinc fantasztikus fordításában ismerhettünk meg. Így kifejezetten örömteli kihívásként éltem meg az ötletet, hogy készítsünk egy átiratot belőle, még akkor is, ha ez egyébként nem nekünk jutott eszünkbe elsőként, hanem Petri Györgynek. Olyan erős szövegekről van szó, melyekkel természetesen nem érzem, hogy fe...

Verses rovatunkban ezúttal igazi kihívás elé állítottuk magunkat. Elhatároztuk, hogy egy vers átiratát kíséreljük meg elkészíteni. Természetesen olyan verset kerestünk, amelyet mindenki ismer. Így esett a választásunk Shakespeare LXXV. szonettjére, melyet Szabó Lőrinc fantasztikus fordításában ismerhetünk. „Az vagy nekem, mint testnek a kenyér” – ha azóta nem is, de az iskolapadban egészen bizonyo...

Amikor felmerült az ötlet, hogy a következő Költőtollban gyermekverset írjunk, bevallom, kicsit megijedtem a feladattól. Még soha nem próbálkoztam effélével, pedig otthon is van két gyerkőc, akinek rendszeresen olvasok. Aztán belefogtam, és eléggé nyögvenyelősen ment, az első kéziratomat nem éreztem eléggé erősnek ahhoz, hogy kiadjam a kezem közül. Aludtam rá egyet, és másnap már tudtam, hogy az e...

A gyermekversek világa különösen közel áll hozzám, mert megidézik azt az életszakaszt, amikor az irodalom még csupa játék, kaland, tarka fantáziakép, rímek és végtelen kedvesség elegye. A verses mesék dallamossága, történetmesélése olyan meghatározó élményt jelenthet egy gyermek számára, amely érdeklődő olvasóvá neveli és kinyitja számára a képzelet világát, egy-egy kedves történet útján.

Mikor egy gyermek megismerkedik a betűk világával, általában nagy lelkesedéssel veti bele magát az olvasásba és a kifejezetten kicsiknek készült, irodalmi művek felfedezésébe. Biztosan Te, Kedves Olvasó is emlékszel olyan könyvecskékre, amelyeket annak idején rongyosra lapoztál, esetleg olyan mondókákra, versekre, verses mesékre is, amiket mostanára sem felejtettél el. Az augusztusi Költőtoll témá...

Egy párkapcsolat dinamikái alkalmat nyitnak arra, hogy a másik személyt teljesen kiismerjük, minden szépségével és gyengeségével együtt. Sajnos ezek a felismerések nem minden esetben kellemesek: tapasztalhatunk magunk közt olyan kiábrándító ellentéteket is, amik akár végérvényesen pontot tehetnek a kapcsolat végére. E kettős érzelmekről, őrlődésről, vonzásról-taszításról fogalmaztam az alábbi vers...

Kifejezetten örültem, amikor elhatároztuk, hogy az ellentétekről fogunk ezúttal írni. Úgy gondolom ugyanis, hogy ez hálás téma, és nagyon sok olyan helyzet, gondolat, érzés kap helyet mindennapjainkban, mely ezek ütköztetésével, kibékítésével írható le leginkább. Az élet elválaszthatatlan a haláltól, csakúgy, mint a boldogság a keserűségtől, és az ellenpólusok gyakran egymás tükrében válnak csak i...

E havi verseinknek egy olyan témát választottunk, mely tulajdonképpen laza, ám sokféleképp értelmezhető, így termékenyen megmozgatja a fantáziát. Ellentétekben gondolkoztunk, hiszen a világ telis-tele van velük. Persze nemcsak negatív értelemben, az ellentétek ugyanis nemcsak konfliktusokat szülnek, hanem kreativitást is, előrelendítik gondolkodásunkat, új utak, kompromisszumok keresésére buzdítan...

Ha azt hallom, nyár, szinte automatikusan megszólal a fejemben a hasonló kezdetű dalocska, megrohan ezer illat, íz és emlékkép, és a hozzájuk tartozó jellegzetes hangulat. Hallom a kés alatt repedő érett dinnye hangját, érzem a bőrömön a könnyű nyári vásznak libbenését, a nyelvemen olvadó fagylalt édes ízeit. A kisgyermekek ártatlan örömével halászom ki ilyenkor a fiók aljából a lenge, színes holm...

Az alábbi versben két, egymástól eltérő évben megélt tengerparti nyaralás momentumaira emlékezek vissza – a forró, száraz délutánra, a levegőben keringő, tarka papírsárkányok sokaságára. Mennyi lehetőség, mennyi elmélyülés rejlik a part menti séta kívülről jelentéktelen pillanataiban... Lássuk, milyen önismereti tanulságokat rejthet magában az utazás, amely kívülről indul, de valójában befelé tart...

Iskoláskorban a nyár egyet jelentett a két hónap vakációval és élménygyűjtéssel. Felnőttkorunkban azonban az évszak új jelentést kap – gyorsan szerzett, könnyed örömöket, utazást, fesztivált, vagy csak egy kellemes hűsölést a fák alatt, a kedvenc könyv társaságában. Nyári ihletettségű verseinkben úgy szeretnénk megörökíteni ezeket az élményeket, mint egy Polaroid-kép, amire a hűvös napok közeledté...

Amikor az ember lánya elkezd verseket írni, három dolog minden bizonnyal jellemző rá: 1. épp a tinikorát éli 2. épp vagy nagyon szerelmes, vagy nagyon csalódott, ezért versben írja világgá az örömét / bánatát. 3. ezek a versek (khm), nem túl jók, kínosan izzadtságszagúak és nem spórolnak a klisékkel sem. Lássunk most egy ilyen, erőteljesen „tini“ ihletettségű írást!

Miről ismerszik meg a jó szerelmes vers? Kérdezzetek kettőt, könnyebbet: ember a talpán, aki ezt megfogalmazza. És miről a rossz? Nem árt, ha megnevezed rajongásod tárgyát benne, érzéseidet kontrollálatlanul szabadon ereszted, csikorgóan rossz rímeket pakolsz a sorvégekre... Persze ez csak néhány a tünetek közül, tinikorában pedig szinte mindenki írt ilyen, fióknak szánt förmedvényeket. Szóval elh...

Nagyon sokan kezdik versírói pályafutásukat tinikori kínos szerelmes versekkel. Ezeknek a zöme az íróasztal fiókjáig jut csupán, jobb (rosszabb?) esetben leközli őket a suliújság. Aztán vagy követik ezeket sikerültebb, érettebb alkotások, vagy nem. Mindenesetre itt a május, a szerelem ideje, úgyhogy gondoltunk egyet, és megidéztük mi is versírói karrierünk hajnalát, és visszautaztunk a saját tinik...

Amikor az első hírek megjelentek arról, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, az első reakcióm az őszinte döbbenet volt. Nem mintha nem lettek volna előjelei a dolognak, vagy ne lehetett volna hasonlóra számítani, de valahogy mégis nehezemre esett elhinni, hogy ilyen a huszonegyedik századi Európában megtörténhet. Nyilván nem mind egyezünk meg abban, ahogy az egészről gondolkodunk, de azt hiszem,...