Szellem a palackból

„A legelterjedtebb s legkitűnőbb magyar kékszőlőfajta, amelynek leve főalkatrészét képezi a leghíresebb magyar vörös boroknak, minők az egri, szekszárdi, budai, ménesi, visontai, villányi.” - így ír a Pallasz Nagy Lexikona a 19.század végén a kadarkáról, majd fel is sorolja, mennyi változata van: „Hím, nőstény, lazafürtű, rugós, bolond, lúdtalpú, török, de az Alföldön fekete dinkának is hívják…” A...

Ha ezt az áldott, szent italt szeretjük, akkor a szőlőt nem hagyhatjuk magára. Ahhoz, hogy jó bor szülessen, a szőlőt ápolni, gondozni kell, ennek pedig megvan az évezredes rituáléja, ami nem sokat változott az idők folyamán, legfeljebb pár műveletet gépesítettünk. Az adásban sorra vesszük a szőlőművelés legfontosabb munkálatait, melyek igen lényeges szerepet játszanak a leendő minőség szempontjáb...

Bár az átlagpolgárnak hamarabb jut eszébe Ázsiáról bármi más, mint éppen a bor, bizony van miről beszélni e téma kapcsán. Kínában már több, mint 850 ezer hektár borszőlő terem, Indiában újabban a Moet-Henessy nevű francia óriáscég készít tradicionális pezsgőket, Japánba még a misszionáriusok vittek szőlőt a XVI. században, még a jórészt trópusi klímájú Thaiföldön is elkezdtek borászkodni az 1960-a...

Ha az újkori magyar borkultúráról beszélgetünk minduntalan "beleütközünk" a közelmúltban eltávozott dr. Rohály Gábor nevébe. Az ő mintegy negyvenéves munkássága lényegében a magyar bor, borkultúra, boroktatás és borleírónyelv megújításáról szólt. Adásunkban megemlékezünk mindarról az elképesztően sűrű és elhivatott munkáról, amit dr. Rohály Gábor véghez vitt földi életében, s amit most bizonyára –...

A sajtkultúra - a borkultúrához hasonlatosan - az ősidőktől fogva a gasztronómiai kultúra szerves része. Az igazi finesse az alapanyagtól, a készítési módtól, és főként az érleléstől, annak különböző fokozataitól függő változatosság eredménye. Franciaországban sok a kistermelő farmer gazda, a sajtmesterek nagy becsben vannak. A sajtokat szigorú törvényi előírások védik, így keletkeznek a francia s...

Franciaország számos borvidékét, az összes nagyot, híreset végigjártuk már. Még a vinofil átlagember is általában elakad a Bordeaux-Burgundia-Champagne háromszögnél, a beavatottabbaknak a Rhone és a Loire völgye, esetleg Alsace is mond valamit, de a déliekig alig jutnak el, a többiről nem is beszélve. Pedig Franciaországban ezeken túl is számos kis borvidék létezik, említettünk is közülük néhányat...

A szőlőben és borban járatosak tudhatják, hogy a nemes borszőlő, a vitis vinifera, melyből a világ nemes borai készülnek, mintegy hatezer évvel ezelőtt, valahol a Kaukázus előterében, a ma grúzok, örmények és törökök által lakott területen jött létre. Kétségtelenül errefelé készültek először borok a szőlőkből, majd úgy háromezer év után innen kezdett terjedni a borszőlő előbb Egyiptom és Kis-Ázsia...

Kristályos ízek, penge savak, izgalmas fűszerek, trópusi gyümölcsös aromatika. Így jellemezhetnénk Új-Zéland borait. A szigetországot már a XVII-XVIII. században felfedezték, ám az első szőlőültetvények telepítésére – főleg a dalmát bevándorlóknak köszönhetően – csupán a XIX. század közepén-végén került sor. A különleges klíma miatt sok gondot kellett megoldani, hiszen olyan, mintha valahol Dél-Fr...

Bár a hollandok tettek először kísérleteket az ausztrál kontinens birtokbavételére, ezt igazán csak a briteknek sikerült megtenniük, amikor az 1770-es években betagozták az országot a korona alá. A kezdetben fegyenctelepként működő óriási területre a XIX. században érkezett meg a szőlő és vele együtt a borászat James Busby jóvoltából, aki az 1830-években elkezdte Hunter Valley-t – a mai Sidney kör...

Dél-Afrika legdélibb csücske, Fokföld, a mai Fokváros környéke 1652-ben lett a Holland Kelet-Indiai Társaság ellátópontja, majd 1655 és 1659 között az első szőlőtelepítések is megtörténtek. Akkoriban még meglehetősen kevés volt a szakértelem, de a század vége felé megérkeztek a Franciaországból menekülő hugenották és mindjárt más lett a helyzet. 1685-ben létrejött a Constantia birtok, ami az itten...

Megérkeztünk Chilébe Dél-Amerika második nagy borországába. Száztízezer hektárjával szőlőben fele Argentínának, de fontosságában, nemzetközi elismertségében vetekszik vele. A szőlő közel fél évezrede a spanyol misszionáriusokkal egyidőben érkezett ide, a borkultúrát sokáig a Pais szőlő határozta meg. 1810-ben Chile függetlenedett a spanyol koronától, majd az 1850-es évektől fokozatosan újabb és új...

A sorban Kaliforniát követve Argentína a világ 5. legnagyobb bortermelője, hiszen 230 ezer hektáron 15 millió hektoliter bor készül évente. A 400 éves borkultúrájú országba spanyol misszionáriusok 1541-ben hozták magukkal az első európai, főleg a nagy termésátlagokra képes fajtákat, mint a „Criolla” – Listan Prieto Kasztiliából. Emellett sok egyéb fajta a népszerű, a világos vörösök a legkedvelteb...

Amikor az európai bevándorlók megérkeztek az Újvilágba, elcsodálkoztak s megörültek mennyi gyönyörűséges szőlőféle van arrafelé. A sok őshonos fajta azonban az európai fajtákhoz szokott ízlésnek nem volt alkalmas bornak. A 17-18. századig kellett várni, hogy a vitis vinifera megérkezzen Európából, amit először a ferencesek missziója, majd a telepesek készítettek. Ez elsősorban a nyugati parton ter...

Az elmúlt adásban bemutattuk Alsó-Ausztria legfontosabb borvidékeit, mostani adásunkban pedig az osztrák főváros környékén kalandozunk. Még ma is mintegy 600 hektár szőlő virít a bécsi erdőszélek lankáin, lágy pannon klímán, olykor nagyon is komoly talajokon. Nincs még egy főváros a világon, amelyhez ilyen közelségben él a borkultúra, a Heurigerek vidám világa. Azután itt van még a bécsi borvidék...

Bár borok tekintetében Ausztria nagyon érdekes számunkra, a kellő figyelem még várat magára. Miközben síelni, kirándulni tömegek járnak át, az ország borait az átlag magyar alig ismeri. Egymás mellett élünk, az átlagember szintjén egymás borai iránt mégis egyfajta kölcsönös érdektelenség tapasztalható. Az osztrákok évente 2,5 millió hektoliter bort termelnek, amelynek háromnegyedét el is fogyasztj...

Itália borászata, régiói, fajtái kimeríthetetlenek. Az olasz borok bemutatására tett kísérletünk befejező adásában még utoljára körülnézünk a kevésbé ismert régiókban – Aosta-völgy, Liguria, Abruzzo, Lazio, Calabria, Szardínia - és kimazsolázunk pár említésre méltó borfajtát. Ezek közül néhány időnként itthon is elérhető, a többségük azonban csak helyben kóstolható. A mai szinte mindenre kiterjedő...

Ha régiesen akarnánk fogalmazni, azt is mondhatnánk, hogy megérkeztünk Magna Graeciába, az olasz csizma bokájától talpáig terjedő részre. A Kr.e. 8-7. századtól kezdve megindult a görögök tömeges kirajzása a földrajzilag legközelebbi dél-itáliai területekre, ahol kis városállamokat alapítottak. A későbbi századokban újabb és újabb hullámok érkeztek, ezért lett ennek az erősen szétterjedt göröglakt...

Folytatjuk az ismerkedést Itália boraival. Maradunk északon, és onnan haladunk nyugat felé, hogy a Garda-tavat elhagyva megérkezzünk Lombardiába, Olaszország leggazdagabb tartományába. Borban talán alig ismert a világban, de a Franciacortának köszönhetően pezsgőben élenjáró. Tovább nyugatra viszont egy borban igen előkelő régióhoz érünk, ez már Piemonte, a hegyek lába, számos világklasszissal, Bar...

Toszkána sokak számára maga Itália és maga a bor. Kétségtelen, hogy ez az egyik legnagyobb presztízsű régió, ami valaha az etruszkok központja is volt. Az itáliai reneszánsz szülőföldjén járunk. Firenze és Siena, Mediciek és Antinorik, Frescobaldik és sorolhatnánk a több százéves múltú nemesi családokat, akik a művészetek pártolása mellett már 5-600 évvel ezelőtt is foglalkoztak szőlővel és borral...

Itália valóságos bornagyhatalom, mára az EU és a világ egyik legnagyobb borországa, de a korábban igen gyakori tömegborok világától a csúcsborokig hosszú út vezetett. A legnagyobb minőségi lökést az 1960-évek elejétől bevezetett minőségi borok klasszifikációs rendszere adta meg, azóta tart a folyamatos jó irányú változás. Erről a fantasztikus borországról próbálunk áttekintő képet adni négy adáson...

Az ibériai félsziget kisebbik országa, Portugália több szempontból is figyelemre méltó, főként nekünk magyaroknak. Az északi Vinho Verde vidéke, a Duoro völgye, a középső régió, a Centro és az Alentejo, telis tele vannak izgalmasabbnál izgalmasabb borokkal. Ennek az igen figyelemre méltó országnak a borairól beszélgetünk Szik Mátyás háromszoros sommelier bajnokkal, míg interjúnkban Orodán György,...

Galíciában kezdjük körutunkat, ahol kitérünk a Santiago de Compostela-i híres zarándokhely környékén termett borokra, majd folytatjuk a Mezeta fennsíkon, Kasztília La Mancha-ban, kitérünk a levantei térségre, végül Andalúziába érkezünk, ahol a Jerez-i /Sherry borvidéken és Montilla környékén készült száraz borokkal ismerkedünk meg. Kalauzunk ezúttal is Petzold Attila, a Borkollégium oktatója. A mű...

A katalánok borban élenjárónak mondhatók, de itt született a spanyol tradicionális pezsgőkultúra is. A régió tele van izgalmasabbnál izgalmasabb helyekkel, ilyen például az Ibériai-félszigeten található Priorat. Catalunában próbálkoztak először a francia eredetű világfajtákkal, s innen indult a bioborászkodás is. Ezzel a minden szempontból nagyon érdekes régióval folytatjuk a Spanyolország borvidé...

Az Ibériai-félsziget partjai mentén előbb a főníciaiak, majd itt-ott a görögök, végül a rómaiak kezdtek komolyabban borászkodni, olyannyira, hogy a fénykorban a Római Birodalom borszükségletének a felét itt termelték. Valódi bornagyüzemmé lett a provincia. Ezután a vizigótok, aztán a mórok jöttek s maradtak, végül a keresztény spanyol királyságokban a részben Frankföldről idetelepült szerzetesrend...

Valaha a kész kierjedt borokat erősítették alkohol hozzáadásával, ami alapvetően a borok stabilitását, s ezáltal a hosszabb tengeri úton való szállítását segítette. Így készült a sherry és a 19.század közepéig a portói bor is, s csak azután avinálták erjedés közben, így őrizve meg az édesség egy részét. Az avinálás kezdeteit azonban Dél-Franciaországban kell keresni. Arnaldus de Villanova, a 13.sz...