Szellem a palackból

A ginek története Hollandiában kezdődött, ahol a hollandok eleinte meglehetősen rossz minőségű párlataikat próbálták „feljavítani” borókával. Az italt jenevernek nevezték el. Ez került aztán el és honosodott meg Angliában, és lett a jeneverből gin. A gin családfája elég bonyolult, főleg, ha hozzátesszük, hogy a legújabb korban – kicsit a sörökhöz hasonlóan – valóságos forradalma van a ginkészítésn...

Sorozatunkat Szekszárdon folytatjuk. Faluhelyre érkezünk a Bodri családi birtokra, ami mögött, ha nem is áll több évszázados múlt, viszont annál gyorsabb fejlődés tapasztalható. Nem is beszélve arról, hogy valóságos birodalmat építettek ki alig egy-két évtized alatt, ahol nem egyszerűen csak a borról, hanem teljeskörű, ráadásul igen magas szintű kísérő szolgáltatásokról is szó van. Megtalálható it...

Borász stafétánkat Szekszárdon folytatjuk. Ha azt mondom, rosé király, minden borban járatos honfitársunknak beugrik egy bizonyos név: Dúzsi Tamás, akinek borbéli munkássága szinte a kezdetektől összeforrott az akkoriban még kuriózumnak számító rosé borokkal. 1996-ot írtunk akkor, az első rosé még szinte a véletlen műve, de nem így a többi! De erről bővebben ő maga mesél… Az előzmények között volt...

Borász stafétánkat Szekszárdon folytatjuk, s megint az 1700-as évekig kell visszanyúlnunk, ha a gyökereket keressük. Merthogy a Takler-történet is itt kezdődik. Az egyes generációk annak rendje és módja szerint adták át egymásnak a stafétát, készítették a jó szekszárdi bort. A II. világháború utáni korszakváltással új világ kezdődött jelentős veszteségekkel, amire a koronát a nagyapai ősi ház és a...

Stafétánkat Szekszárdon, Heimann és fiainál folytatjuk. Táblájukon 1758-at írnak, azóta sok Heimann adta át fiainak a stafétát, főleg Ferencek Ferenceknek. Aztán kis megszakítás a szocializmus évtizedeiben, majd a jellemző újrakezdés, de ez már Zoltánra maradt, aki a gazdaságban megtett jó néhány kerülőút után visszatért gyökereihez, otthagyva csapot papot, hogy ahogy ő fogalmazza, „a sváb borosga...

A likőrök azoknak a növényi eredetű gyógyszereknek a leszármazottai, melyeket sokáig csak szerzetesek készítettek, mint például a Chartreuse, vagy a Bénédictine. E különleges italokat elsősorban gyógyító céllal alkalmazták elixírek, balzsamok formájában, de használták étvágygerjesztőként, esetleg emésztés-segítőként. A likőrök lényegében olyan alkoholtartalmú italok, amelyeket ízesítenek és/vagy i...

A Merlot a Cabernet sauvignonhoz hasonlóan a Cabernet franc leszármazottja, csak éppen a Merlot esetében a Cabernet franc a Madeleine noire-ral „jött össze”. Előnyei közé tartozik, hogy egy-két héttel korábban érik a Cabernet-nál, tanninja lágyabb, és hamarabb is kerekedik. Mára a Bordeaux-i régió legelterjedtebb fajtája, ahol a bordói házasításokban fontos kerekítő szerepe van. A neve a feketerig...

A lepárlást, azaz a desztillálást, az araboknak köszönheti a világ, de az első borpárlatot egy katalán polihisztor, Arnaldus de Villanova készítette a XIII. század végén a mai Dél-Franciaország területén, s nevezte el aqua vitae-nek. Ezzel megszületett a „bor lelke” az „esprit du vin”. Ugyanezzel a párlási módszerrel lehetséges a különféle gyümölcsök, sőt újabban zöldségek „lelkét” is kinyerni, s...

A Loire-völgy középvidékéről, Sancerre és a szomszédos Pouilly tájáról származó sauvignon blanc az egyik legnépszerűbb világfajta. A „szülei” közül még csak az egyiket sikerült azonosítani, ez a sok más híres szőlőfajta őseként számon tartott Savagnin, ami mára szinte csak a Jura vidéken lelhető fel, ott viszont fő fajtaként. A sauvignon blanc nevét a sauvage-ból eredeztetik, aminek jelentése vad....

A fahordó mára ugyan elvesztette kizárólagosságát a borok világában, de ha visszatekintünk a múltba azt látjuk, hogy a világ borai sok évszázadon át csakis különböző méretű fahordókban készültek. Mára ez a kiváltság megmaradt a magasabb kategóriájú, hosszabb életre szánt, gazdagabb boroknak, a többinél az acél és egyéb tartályok vették át a szerepét. De mi volt előtte? Nos, az égetett agyag, vagy...

A chardonnay-t még az is ismeri, aki egyébként alig ismeri a borok világát, hiszen az egyik legismertebb világfajtáról van szó. Hogy ennek mi az oka? Nos, nyilván jó fajta, efelől nem lehet kétségünk, ám a „jókor volt jó helyen” elv itt is működik. Egyrészt az amúgy is világhírű és nagy presztízsű Burgundia fő fehér fajtájáról van szó, ami már eleve meghatározta privilegizált helyzetét, másfelől C...

Mi is az a sommelier? Etimológiáját tekintve egy régi provanszál szóból ered, de ott még nagyjából azt az istállófiút jelentette, aki a málhás állatok gondját viselte. Innen sokféle funkcióval gyarapodott a feladatkör, előbb a málhák rendben tartása, majd az edényzet, textíliák és a pince dolgaival bővült a feladatok sora, amolyan udvarmesterféle lett. A 14. században már a francia királyi udvar i...

2021-ben új egyetem tűnt fel a hazai oktatásban, nem is akármilyen, ami számunkra különösen borszempontból érdekes és fontos. Bár a Tokaj-Hegyalja Egyetem újnak tűnik, de nem előzmény nélküli. A történelemben járatosabbak számára talán magától értetődő, hogy miért pont Sárospatakon indult el a képzés, fussuk át mégis röviden a történelmi előzményeket. Perényi Péter éppen itt, Patakon alapította 15...

Egy valóságos egri bormágus és elsőszülött fia az adás két vendége. Idősebb Lőrincz György eddig elért sikerei megszámlálhatatlanok, pincészetük, a St. Andrea pedig többször kiérdemelte az Év borászata és az Év legjobb borászata címet, valamint a Magyar bor Nagydíj elismerést. Idősebb Lőrincz György a magyar csúcsborászatokat tömörítő Pannon Bormíves céh tagja és elnöke, aki ráadásul folyamatosan...

A Syrah sötét mint az éjszaka, sűrű mint a tinta, egy vadállat – vallják a fajta rajongói. A Syrah-t sokáig perzsa eredetűnek tartották, ám negyedszázada kiderült, hogy valójában dél-francia: az ősi Dureza X Mondeuse blanche spontán kereszteződése, valószínűleg a római korban keletkezett az Észak-Rhone völgyben, majd terjedt el előbb Dél-Rhone-ban, majd Languedoc-Roussillon-ban és Provance-ban is....

A Riesling ősei között megtalálható a Hunszőlő, a Weisser Heunisch, ami a középkorban egészen a XVIII. század végéig meghatározó fajta volt nyugaton is, s számos fajtával spontán kereszteződve a legkomolyabb világfajták őse. A Riesling esetében a Tramini, a vadszőlő és a Weisser Heunisch spontán kereszteződött a Rajna vidéken, s lett meghatározó azóta is. Ma abszolút világfajta. E fajtának csodála...

Ha a mágusok közt borászt kellene keresni, vagy a borászok közt mágust, többünknek Jekl Béla jutna eszébe. Ő az a nagy varázsló, aki bár birtokméret tekintetében kisebb, de a borminőségben és eleganciában igen magasra teszi a mércét. Ráadásul két olyan szőlőfajtával is komolyan foglalkozik, sőt országosan is élen jár, amivel a villányiak nem, vagy alig törődnek. Az egyik a híres burgundiai világfa...

Ha az ember a 90-es évek végén villányi borok iránt érdeklődött, mindenkinél öt név ugrott be azonnal. Ahogy akkor hívtuk őket a „Villányi ötök” – Bock József, Gere Attila. Gere Tamás, Polgár Zoltán, és Tiffán Ede –, akikről tudtuk, hogy elsők voltak az 1990 utáni kiugrásban, amikor a startpisztoly eldördült, és hosszú évtizedek kihagyása után ismét lehetett az ember legálisan egyéni bortermelő, b...

Borász-stafétánkat Villányban folytatjuk! A borban járatosak már e bevezetőből rá fognak ismerni a még mindig szálfa termetű hajdani erdészből lett ma már híres borászra. Neve mára márkanévvé lett a magyar borok világában, de emögött igen komoly, kitartó és kőkemény munka rejlik. De egyedül nem megy, kellett a sikerhez egy asszony, és borszempontból még valaki volt a háttérben. Ez esetben egy font...

Stafétánk következő állomása Villány. Ha azt kérdezem ki a helyi borászok, de tágabb értelemben a magyar borászok doyenje, akit a végtelen elhivatottság, tradíciótisztelet, a kompromisszummentes igényesség jellemez, akkor minden borban járatos vinofil testvérünk azonnal rávágja, hogy Tiffán Edéről van szó. Ő maga a kilencedik generáció a borok világában, a 90-es váltás után az elsőként megválaszto...

Kétségtelenül két nagyon híres világfajtáról van szó, mégis azt kijelenteni, hogy a Cabernet Sauvignon a világ lejobb vörösbort adó szőlője, mindenképpen erős túlzás. Az igaz, hogy a Cabernet-k legjobbak között vannak, aminek az is az oka, hogy „jókor voltak jó helyen”, azaz a bordói borvidéken, ami a 300 éves angol uralom alól ugyan visszakerült a francia koronához, ám az angolok mindvégig sajátj...

A hazai szőlész- és borászképzés története nem épp egyszerű. Az 1860-ban létrehozott Országos Vincellér, és Kertészképző Gyakorlati Tanintézet 1880 és 1894 között, mint Budai Vincellériskola működött, majd a filoxéravész után megindult a szakszerű vincellérképzés. Darányi Ignác miniszter 1901-ben Budafokon indította el a Magyar Királyi Pincemesteri Tanfolyamot, amit 1921-től Szőlészeti és Borászat...

A kékfrankos egy méltatlanul alábecsült, sokszor lenézett, valójában pedig nagyszerű fajta. Adásunkban arra törekszünk, hogy valósághűen bemutassuk hányatott sorsát, s valódi remekléseit. A kékfrankos a Hunszőlő és a Blaue Zimettraube spontán kereszteződéséből született a XVIII. század közepén Dél-Stájerországban, s innen terjedt el az egész Kárpát-medencében. Megtalálhatjuk Ausztriában, Németorsz...

Borászstaféta sorozatot kezdünk, melyben olyan többgenerációs hazai borászatokat mutatunk be, ahol a hivatás, a birtok átadás-átvétele folyamatban van, vagy éppen megtörtént. Apa és fia, néha apa és lánya egy húron pendülnek, vagy részben más úton járnak. Beszélünk az egymáshoz való viszonyukról, a múltról, a jelenről és a jövőről, a tervekről és a célokról, honnan indult és hová jutott a családi...

A muskotály a legősibb szőlőfajták egyike, több mint kétszáz féle nemesített változata van. Csemegeszőlő, borszőlő, mazsola is. Nagy cukorgyűjtő, könnyen készíthető édes bor belőle, de erre lényegében csak 4-5 fajtája alkalmas, mint az apró szemű Fehér Muskotály – francia nevén muscat blanc á petit grain –, ami a Görögöktől Dél-Franciaországba került, majd onnan terjedt szét a világban. Az Alexand...