Szellem a palackból

Valljuk be hősiesen, hogy Szlovénián rendszeresen átsuhanunk busszal, autóval Itália felé, vagy éppen Itálián át Dél-Franciaországba, vagy akár Spanyolországba igyekezve, de szinte soha meg nem állunk például borozni. Pedig igen izgalmas már a terület története is. Éltek ezen a tájon az ősidőkben kelták, aztán illírek, majd rómaiak, átvonultak Attila hunjai, nyomukban a germánokkal. Azután megérke...

Régi adósságot igyekszünk törleszteni ezzel az adással! Bár a hazai borivó közönség jó ideje ismerkedik a francia, olasz, spanyol és újvilági borokkal, a közvetlen szomszédaink borairól legfeljebb nagyon halvány elképzelése van. Százezrek járnak át Horvátországba, nyaralnak, hajóznak a dalmát szigetek között, de vajon hányan ismerik az ottani remek borokat? Pedig miért lenne kisebb az ottani borok...

Folytatjuk a fontos fajták bemutatását két spanyol eredetű, majdnem világfajtával: az egyik éppen Spanyolország zászlós fajtája, a Tempranillo, melynek az Ibériai-félszigeten számos névváltozata létezik és Portugáliában is jelentősnek számít. A spanyol nagy vörösek java része vagy tisztán, vagy házasítva, de ebből a fajtából készül. Ha bordói lett volna, ma lehet hogy ez foglalná el a Cabernet Sau...

Ismét két érdekes múltú fajtát mutatunk be, mindkettő Bordeaux-ból származott el és lelt szó szerint új hazára az Újvilágban. Ráadásul egymás közelében, a Malbec Argentínában, a Carmenere pedig Chilében. A filoxéra előtt ott voltak a nagy bordói házasításokban, ma is előfordulhatnak, de mostanra úgy eltűntek, hogy arányuk az 1-2 százalékot sem éri el. Ki tudja miért, de az egész biztos, hogy mélta...

Két olyan gyönyörű déli mediterrán kékszőlőt mutatunk be, amelyek ugyan nem nevezhetők világfajtának, ám terjedőben vannak és egyszer akár ki is érdemelhetik ezt a jelzőt. Igyekszünk rávilágítani nemes tulajdonságaikra, s a belőlük készülő kiváló borokra, hogy kedvet csináljunk a megismerésükhöz. A Grenache a navarrai uralom alatt terjedhetett el spanyol földön Garnacha néven és a tempranillo mell...

A vakkóstolás befolyástól mentes, objektív borértékelést jelent, amelynél igyekszünk kizárni minden olyan tényezőt, amely a kóstolókat befolyásolhatja, mint például a címke, a termelő, a borfajta, a márka, vagy az évjárat. A borok reális megítélésében komoly szerepe van a vakkóstolásnak, a borversenyeken is ezt a módszert alkalmazzák, méghozzá nagyon szigorú szabályok mentén. Ugyanakkor a vakkósto...

Borász-generációváltással foglalkozó sorozatunk vendégei ezúttal dr. Gál Lajos és fia, dr. Gál Péter. Ha annak idején Babits Mihályt joggal neveztük poeta doctusnak, azaz tudós költőnek, akkor Gál Lajosra a vinitor doctus, a tudós borász jelző éppúgy illik. Ő ugyanis jóval több, mint egyszerű borász. Korán elkezdett a szőlészet-borászat tudományos részeivel is foglalkozni, hogy azután sok-sok pozí...

Ha azt mondjuk Bikavér mindenkinek Eger jut eszébe. A Bikavérnek nagyjából 150 éves múltja van, nagyobb presztízsre a XX. század elejétől tett szert, amikor még gondos szőlészeti munkával gondos kezek tiszteletre méltó, jó hírű borokat készítettek e néven. Ezután a Kádár-korszak nagyüzemi borgyáraiban éretlen, túlterhelt szőlőkből készült tömegcikké silányodott, ám az akkor igénytelen piacon mégis...

Id. Kamocsay Ákos a rendszerváltás óta meghatározó alakja a magyar borászatnak. Ő az, aki a szokásos szakmai iskolákat végigjárva, egyből egy akkori valóságos nagyüzembe – a Móri Állami Gazdaságba – csöppent. Hatszáz hektár szőlőbirtok, 60 ezer hektoliter bor és már akkor jelentős export. Itt alulról fölfelé járta végig a különböző pozíciókat. Majd jött a váltás, az Állami Gazdaságot megszüntették...

Az általánosan elterjedt, sőt becsontosodott borköztudattal ellentétben Eger és borvidéke nemcsak a Bikavérről és nem is csak a vörösborról szól. Mindig is kiváló fehérborok születtek errefelé, csak ezek – talán éppen hangzatos név híján – nem vagy alig kerültek a figyelem középpontjába. Ez alól kivételt csak néhány olyan kiemelkedő fajta képez, mint az olasznak mondott magyar rizling Egerszólátró...

Különös, részben posztumusz staféta ez, mert Gál Tibor immáron 18 éve nincs itt közöttünk, de az egri és általában a magyar borokról alkotott és meghatározó világképe sokunkban tovább él, és hál’ Istennek a komolyabb hazai borászok működését mindmáig jótékonyan befolyásolja. Egyike annak a nagyon kevés hazai borásznak, akik valóban világhírűek lettek, alakja és munkássága örökre bevésődött a hazai...

A sommelier-k, azaz a pohárnokok lényegében a korábbi századok királyi főúri pohárnokmesterek újkori utódai, akik a vendéglátás különböző, általában felsőbb és legfelsőbb szintjein működnek. Egy igazi sommelier-nek átfogó tudással illik rendelkeznie nemcsak a hazai borok, de világ jelentősebb borvidékeinek borairól is. Fontos tudásterületük az ételismeret is, hiszen e nélkül nem tudnának megfelelő...

Míg előző adásunk a borhibákról szólt, jelen műsor a borbetegségeket vizsgálja. A borbetegségek olyan elváltozások, amelyeket általában mikroorganizmusok okoznak. Ki ne találkozott volna már ecetes, vagy éppen pimpós borral, vagy olyannal, aminek illata inkább a torjai büdösbarlangra vagy a záptojásra avagy hosszú nyári vágta után megizzadt lóra emlékeztetett? És akkor az egér ízt még nem is említ...

Ugye előfordult már, hogy az éppen kitöltött borban valami kellemetlen szagot éreztünk, vagy az állaga furcsa, netán zavaros is volt, színe elváltozott, furcsa üledékek látszódtak a palack alján? Talán azt is észrevettük, hogy a vendéglőben a pincér szagolgatja a frissen kihúzott dugót? Nos, mindennek többféle oka van. Nem árt, ha a borban valamilyen szinten járatos ember legalább nagyjából tájéko...

Jókai Mór A bor című 19. századi írásában ekként lelkesedik: „Ah, a bor az felvidít, lelkesít, elméssé tesz, bátorságra hevít, szerelmet költ, kiszínezi, szivárványossá teszi ezt a szürke világot, eltemeti a bút, feltámasztja a reményt, demokratává teszi a nagy urat, úrrá teszi a szegényt.” A 20. századi Erdély kiváló költő-borászának avagy borász-költőjének, Csávossy Györgynek a szavai csodásan r...

A még Szent István királyunk alapította Veszprémi püspökség – ma már érsekség – már csaknem 750 éve foglalkozik szőlőtermesztéssel és borkészítéssel, mindezt az egykori zalai borvidéken, amit azóta már több részre szabdalt a történelem. Így a szőlők ma két borvidékhez, a Balatonfüred-Csopakihoz és a Balaton-felvidékihez tartoznak. Felsőörs és Mindszentkálla az érseki szőlők helye, utóbbi helyen rá...

Ismét felvesszük a stafétát Szekszárdon és az egyik legősibb szekszárdi borász családot mutatjuk be. Már az 1700-as évek elejéről származó – és azóta is használatban lévő – családi címeren egy peckesen sétáló róka gigantikus méretű szőlőfürtöt cipel, könnyed eleganciával bizonyítva, hogy a család már ekkor biztosan – s vélhetően már azelőtt is –, foglalkozott szőlővel, s ha már szőlő volt, az bizo...

A Pinot noir az egyik legrégebbi nemes borszőlő. Már a rómaiak is termesztették, ám végül Burgundiában kötött ki, s innen terjedt el a világban, s vált az egyik legnagyobb becsben lévő fajtává. A középkorban ismertségéhez hozzájárult, hogy a compostelai zarándokút Burgundián keresztül vezet, s így minden arra járó kóstolta, megismerte és hírét vitte a Pinot noirnak. Ráadásul a gyakran Burgundiából...

Mára sikerült vegyszerekkel agyonszennyezni földünket, s felborítani a természet ökoszisztémáját. A növényvédő szerek nehézfémei felhalmozódtak a talajban. E tényezők hatásaként már látjuk a természet visszavágását szélsőséges időjárási jelenségek pusztításai formájában. Eközben erőteljesen emelkedik a degeneratív betegségek aránya, soha nem látott mértékű az allergiások és ételérzékenyek száma. M...

Előző adásunkban a sörök világáról értekeztünk Vásárhelyi Istvánnal, alias Sörbúvárral. Bemutattuk a sörfőzés technológiai lépéseit, és eljutottunk a nagy sörcsaládok felvázolásáig, de még adósak maradtunk sok-sok izgalmas részlettel, főként számos sörkülönlegességgel, amelyeket a mai adásban igyekszünk bemutatni. Természetesen a sörök elképesztően sokszínű világa 1-2 harmincperces adás kereteit m...

A sörök ködbevesző múltja csaknem olyan régi, vagy talán van is olyan régi, mint a boroké. Bár korábbi leletek is sejtetik létezését, de a Kr.e. III. évezredtől már írásos emlékek is bizonyítják a sörök létezését. Talán a sumérok kezdték – mint oly sok mindent –, aztán Babilon, aztán Egyiptom és sorra a többiek. Bár a görögök és a rómaiak is ismerték, ott a bor dominanciája miatt barbár dolognak t...

A borkóstolásnak kettős célja lehet: egyrészt az adott bor vagy borok minősítése, másrészt előkóstolás, rákészülés a borivásra. A borkóstolás maga nem egyenlő a borivással, talán mondhatjuk úgy, hogy annak előszobájaként tekinthetünk rá. A kóstolásnak meg van a maga rituáléja, embertársaink jó része mégis átugorja azt, s a bort garatra lökve gyorsan és mohón lenyeli. Nos, nem kötelező mindig minde...

Ma már elmondhatjuk, hogy versenyben áll a világ. Nézzük csak a borversenyeket. A díjak, aranyak s egyéb érmek előbb-utóbb megjelennek a palackok nyakán, hátán, de mire jó mindez? A vásárló lassan elveszik a részletekben. Mert van ugyebár számos kis helyi borverseny, a borvidéki borversenyek, az országos borversenyek, s aztán a több tucatnyi nemzetközi megmérettetés. London, Brüsszel, Párizs, Bord...

A whisky története az 1400-as években kezdődött és akkoriban az „élet vizének” nevezték. Még nem érlelték, csak ízesítgették, édesítették az ihatóság kedvéért. A mai értelemben vett whiskyről csak a XVII.-XVIII. századtól beszélhetünk. Biztosat nem tudhatunk arról, hogy hol született meg hamarabb, mindenesetre a skótok és az írek versengenek az elsőbbségért. A whisky kezdeti terjedésének a XIX. sz...

A rumot a köztudat sokáig a kalózok, és a tengerészek italának tartotta, s ebben volt is némi igazság. A rum elődei, azaz a cukornádszirupból készült italok már az ókori Kínában és Indiában is jelen voltak, de a mai értelemben vett rum kétségtelenül a karibi térségben született meg a XVII. században. A cukornádültetvényeken dolgozó rabszolgák rájöttek, hogy a cukorgyártás melléktermékeként keletke...