Szellem a palackból

Pincelesünket ezúttal Esztergomban, a Gincsai Pezsgőházban tartjuk. Gincsai Tamás, sokáig Tokaj egyik népszerű főborásza, otthagyva csapot-papot egyszer csak eljött Esztergomba és pezsgőházat alapított. Azóta buborékokkal foglalkozik, de nem tradicionálisan, hanem a legtradicionálisabban. Hogy ez pontosan mit jelent, kiderül az adásból! Műsorvezető: Dr. Csizmadia András Szerkesztő: Gyarmati Orsoly...

A szüret minden szőlősgazda számára a várva várt pillanat, amikor egész éves fáradozása értelmet nyer. A helyes időpont eltalálása kulcskérdés. Ha túl korai, az sem jó, de ha elkésik vele, az sem. Sok minden befolyásolhatja a szüret időpontját, elsősorban a szőlő érettségi állapota, de az éppen aktuális időjárás vagy a szüretelő brigád ráérése is. Régen a gyakorlott gazda kóstolással el tudta dönt...

Ó, azok az finom édességek! Sokan sóhajtoznak így egy-egy hosszabb menü végén, hozzátéve, hogy „nem lehetett volna mindjárt ezzel kezdeni?” A desszertek sokszínűsége páratlan, ezért meg sem próbáljuk kimeríteni a témát, inkább fontos elveket szeretnénk a kedves hallgatóval megosztani, amelyeknek mentén könnyebben összehangolhatja desszertjeit és az illendő borokat. A desszertek édességének mértéke...

A marhahúsok a köztudat szerint is általában a vörösborok világába tartoznak. A nagy marhasültek, bélszínek és hátszínek, különféle steakek, rostélyosok, tournedos-k és chateaubriand-ok sokszínűsége jellemzi e kört. És akkor még nem is említettük a húslevesben lassan olmósra főtt fartőt, vagy zaftos puha hátszínt, amit azután különféle tejfölös mártással szolgálunk fel. A népszerű vadas marha a kö...

Bár nem mindig volt így, de ma a húsok közül a sertés a legtöbbet fogyasztott fajta. A török kornak köszönhetjük a disznóhús fokozott használatát, ugyanis a többi állatot többnyire elzsákmányolták, de ezt tisztátalannak tartván, meghagyták a gazdáknál. Így lettünk disznólkodók, legalábbis étkezésileg! (Igaz, mára a csirkemell is döntögeti a rekordokat, de erről majd egy másik adásban szólunk.) A p...

Az előző adásban megkezdett témánk folytatásaként ezúttal az olasz csizma tűsarkára látogatunk el, ahol számos nagyszerű, főként kékszőlőfajta található, olyanok, mint a Primitivo, a Negroamaro, a Malvasia Nera, vagy a Nero di Troia, de átugrunk Szicíliába is egy kis Nero d’Avoláért. A pugliai borok felé egy évtizede fordult oda a figyelem. Mostanra a borturizmus is megsokszorozódott, s egyre több...

Itáliában gyakran csak Toscana és Piemont a sztár, negligálva ezzel Olaszország sok-sok más, izgalmas borvidékét és szőlőfajtáit. Dél-Itália tele van ősi, főként görög eredetű fajtával, amelyekből a Kr.e. 8. század óta készülnek kiváló borok, amelyek már a római korban is nevezetesek voltak, s mostanában a borvilág is kezd újra rájuk figyelni. A dél-itáliai különleges fajtákkal foglalkozó két adás...

Már az ókori görögök is vizezték a bort, ám hazánkban 1842-ben született meg a fröccs, méghozzá Fáy András fóti birtokán, ahol a gazda szüretre invitálta barátait, köztük Vörösmarty Mihályt, Czuczor Gergelyt és Jedlik Ányost. Utóbbi már 1826-ban létrehozott egy olyan készüléket, amivel mesterségesen szénsavas vizet tudott előállítani. Jedlik az imént említett szüretre magával vitt egy szifont, elk...

Borászstaféták sorozatunkat a Mátrában folytatjuk, sajnos itt is posztumusz, hiszen id. Szőke Mátyás 2021 nyarán átállt égi borászaink közé. Ő is egyike a megkerülhetetlen borszemélyiségeknek, akik erjesztő kovászként húzták maguk mögött a többieket is. Id. Szőke Mátyás felmenőitől örökölte a szőlő szeretetét. Mint annyiszor, itt is generációról generációra szállt a borászkodás. A 90-es váltás utá...

A halaknál emlegettük, hogy nem vagyunk halevő nemzet. Most még sikamlósabb területre érkezünk ugyanis a tenger gyümölcseivel még inkább hadilábon állunk! Persze már aki, mert vannak rajongói is, de tömegméretekről korai lenne beszélni. „Fúj, kagyló, csiga osztriga, polip!” – gyakran hallani efféléket honfitársaink részéről, de azért valami elindult. Talán a külföldi tengermelléki utazásoknak is h...

A halakról azt tartja a közmondás, hogy „átkozott a hal a harmadik vízben” s ez való igaz, akkor már bort kell inni hozzá! (A régi mondás lényege, hogy a hal az első vízben úszik, a másodikban főzik, míg a harmadikat isszák rá) Azt tartják, hogy halhoz fehéret! Ez részben igaz is, de a kérdés ennél sokkal árnyaltabb. Mert az sem mindegy, hogy milyen fehéret, milyen halhoz, pontosabban milyen készí...

Borászstafétánk ezúttal a Mátrai borvidéken folytatódik, annak is a legjavát jelentő Gyöngyöstarjánban. Bizonyára sokak számára ismerős a borospalackon látható arany mezőben a címke közepén lévő KL logó. A megfejtés: Kovács és Lánya. Nos, ha Kovácsnak lánya van, akkor bizonyára neki adja majd át a stafétát, mint újabb generációnak, de addig is bevonta a pince életébe immáron jó egy évtizede. A csa...

Mit iszol? Esetünkben ez nem a pincér szokásos első kérdése a vendéglőbe érkezőhöz. Ennél sokkal komolyabb, mélyebb tartalmú kérdést teszünk fel. Tudjuk-e egyáltalán mit, milyen bort iszunk? Figyelünk rá? Vagy mindegy? Nem vagyok mindig mindenben divatfanatikus, aki azonnal és minden divatot üdvözöl és vakon követ, de a mostanában érezhető és fokozódó figyelmet a természetes borok iránt határozott...

Borász-staféta adásunkban egy olyan emberről emlékezünk meg fia és egykori barátai, kollégái segítségével, aki a borban járatosok számára jól ismert, ám a laikusok számára feltétlenül bemutatandó, mert megkerülhetetlen személyiségről és az ő értékmentő szerepéről lesz szó. Szeremley Hubát sokféleképpen neveztük: hívtuk nemzetségfőnek, fenegyereknek, Badacsony és a kéknyelű megmentőjének, vagy éppe...

A borokat már az ókorban fűszerezték, a kínaiak már 2000 éve is készítettek erősített nedűket, épp úgy, ahogy a görögök, majd a rómaiak. Ez a szokás megmaradt a középkorban is, aminek több oka is lehetett. A kevésbé felemelő változat szerint a problémás, gyakran rossz szagú, netán romlásnak indult borok feljavítása okán fűszerezték a bort. A nemesebbik ok, hogy az egyébként jó borokhoz adott fűsze...

A borok házasítása, avagy keverése régi keletű dolog, főként, ha tekintetbe vesszük, hogy a XIX. század végi filoxéravészig a szőlőültetvények javarészt eleve vegyesek voltak. A különböző szőlők eltérő minőségeket adtak, más-más előnyökkel és érési idővel, ennek ellenére kiegyenlítették egymást. E rendszer a mai napig élő hagyomány a Bécsi-borvidéken, ahol a Gemischter Satz nevű borok készülnek. A...

Ha az ember Svájcra gondol, elsősorban a bankok, a sajtok, a fondü, a csokik, a havas csúcsok és a síelés jut eszébe, a bor semmiképpen. Pedig van, ha nem is sok. Hogy miért nem tudunk róla? Mert a svájciak megisszák maguk, s boraiknak mindössze 1-2 százaléka kerül ki az országból, az sem hozzánk. Ami a kezdeteket illeti, elég a rómaiakig visszanyúlni: ők hozták el a szőlőt, majd a stafétát elsőso...

Borász Staféta sorozatunkat a Balaton-felvidéken, Füred és Csopak környékén folytatjuk. A Figula család dinasztikusnak is nevezhető bortörténetének apropót ad, hogy ifj. Figula Mihályt a Magyar Bor Akadémia tavaly decemberben az Év Borászává választotta. Ezzel ő lett az első olyan borászunk, akinek már az édesapja – id. Figula Mihály – is Év Borásza lett és már az sem volt véletlen. A 90-es évek h...

A görögöknek a kultúra számos területén sokkal tartozunk, s nincs ez másképp a bor esetében sem. A többezer éves görög borkultúrát egyedül a Kaukázus térségi – ma főleg grúz, örmény – kultúra előzi meg időben, mivel a nemes borszőlő arról a vidékről terjedt el nyugat felé. Amikor a görögök több hullámban kirajzottak a mediterrán térségbe, Itália déli partjaira, majd a mai Dél-Franciaország és Span...

Némi trák, görög előzmény után a rómaiak Észak-Macedóniában és az egész térségben is nagy szerepet játszottak. Még felsorolni is nehéz, hogy a terület és lakói mely történelmi korban, melyik környező hatalom fennhatósága alatt éltek. A macedón népesség már régen kihalt a tájon, s főként szláv törzsek telepedtek a vidékre, akik előbb a Bolgár Birodalom, majd Bizánc, aztán Szerbia, majd az egész tér...

A mai szerbiai borászat előzményei azokba a korokba nyúlnak vissza, amikor a szerbek még nem ezen a területen éltek. A legkorábbi archeológiai leletekkel is igazolhatóan már a görögök is borászkodtak arrafelé a Kr.e. 5. századtól kezdve. Azután jöttek a rómaiak és csatolták az egész vidéket Pannóniával együtt a birodalomhoz. A Balkán felől a 6-7. század táján ideérkező és letelepedő szerb nép nagy...

Bulgária ugyanannak a több ezer éves szőlő- és borkultúrának a színhelye, mint Románia. Sokáig trák törzsek, majd Macedónia, a Római Birodalom, végül Bizánc uralta a térséget. Az időközben kelet felől ideérkező bolgárok a VII. században alapítottak államot, amelyet a XIV. század végén az oszmán birodalom annektált. Fennhatóságuk 500 éven át tartott. A török, ha nem is támogatta, azért valamennyire...

Horvátország és Szlovénia után ezúttal Romániába látogatunk el. Jóllehet az erdélyi borvidékekről már esett szó régebbi adásainkban, a Kárpátokon kívüli óromán régiókról még nem beszéltünk. A szőlő és bor e vidékeken több ezer éves múltra tekint vissza, még jóval a román nép betelepedése előtti időkre. Órománia borvidékei nagyjából Toszkánával vannak egy szélességi körön, ami igen jó klimatikus vi...

Sanguis Jovis, azaz Jupiter vére. Így hívják Közép-Itália legmeghatározóbb kékszőlőfajtáját. Az etruszk kor óta termesztik, számos klónja létezik, különböző házasításokban jelenik meg, s bár sokan csak toszkán fajtaként ismerik, valójában az egész közép-itáliai régiót uralja. Még a borokhoz kevésbé értők is a Chiantit fogják megnevezni, ha egy olasz bort kell mondaniuk és kevesen tudják, hogy a Ch...

Majdnem világfajták mini-sorozatunkat ezúttal fehér szőlőkkel folytatjuk. Akadnak a fehér fajták között is jó páran, amelyek minősége kiemelkedő borokra képes és szülőhelyén ad is, csak mivel nem burgundok és nem is Bordeaux-iak, sokáig nem kerültek a figyelem középpontjába. A borvilágot alaposabban ismerők körében nevük egyre jobban cseng, s mind többen látják, hogy van élet a Chardonnay-n és a S...