Szellem a palackból

A nagy rizlinges vidékek után most nézzük meg Németország egyéb fontosabb borvidékeit. Kétségtelen, hogy a magyarokhoz hasonlóan nem árt nagyjából ismerni a német borokat, hogy ne fogjunk mellé. Érdemes figyelni a palackok nyakán a sas jelvényt a VDP felirattal, ez ugyanis a német Bortermelők Szövetségének logója és amelyik palackon ez szerepel, az megbízható minőségű bornak számít. Az ide tartozó...

Bár Németországról a legtöbb embernek előbb ugrik be a sör, az autók, vagy az ipari csúcstermékek, mint a bor, de a német borokat ma már nem lehet kézlegyintéssel elintézni. Németországi boros barangolásunk első részében Geönczeöl Attila nemzetközi borbíráló, kiváló felvidéki borász az útikalauzunk. Az adásban megszólal még Dr. Szolnoki Gergely, a Geisenheimi Egyetem professzora, valamint Dr. Tar...

A Loire-ról szinte mindenkinek a kastélyok jutnak eszébe, pedig legalább ennyire fontosak és számosak szőlői és borvidékei is. A környéket hívhatjuk Franciaország szőlőskertjének is. Ezt a meglehetősen sokszínű és bonyolult régiót próbáljuk bemutatni vendégünkkel, dr. Mészáros Gabriellával. Az adásban megszólal Berecz Stéphanie tokaji borász is, aki a Loire mentén született, de magyar borosgazda l...

Ha valaki a vörösborok etalonjára gondol, először Bordeaux jut eszébe. Szinte olyan mintha ebből a forrásból táplálkozna a vörösborok világa. Bár Bordeaux lett a legismertebb – és persze jó is –, azért sok más – akár francia – borvidékhez képest is jócskán túlértékelt. Vendégünkkel, Dr. Mészáros Gabriellával Bordeaux-t és szatellitáit vizsgáljuk meg és a realitás és a túlzás szemszögéből is megpró...

Provence-ről mindannyiunknak a mediterrán táj, a kabócák, az olajfák, a levendulamezők és persze a szőlő jut eszünkbe. S ahogy minden közhelynek, ennek is van alapja. Legújabb adásunkban a borok szempontjából színesítjük a képet. Szik Mátyás háromszoros Magyar Bajnok sommelier-vel teszünk képzeletbeli kirándulást Provence, Languedoc és Roussillon régióiban. A beszélgetés mellett Mészáros Gabriella...

Az, hogy a Rhone-völgyi borok ma a világ bortudatában méltatlanul nem a legmagasabb helyen állnak a francia borok között, az alapvetően annak a ténynek köszönhető, hogy földrajzilag sokáig „rossz helyen voltak”. Nem mintha azóta helyet változtattak volna, csak várni kellett, amíg a közlekedés fejlődése számukra is megnyitotta a sokáig elzárt utat. Észak felé a féltékeny Burgundia nem engedte őket,...

Franciának túl német, németnek túl francia? Egy biztos, viharos a történelme. A gyökerei germánok, a 18. század közepéig a nagy Német Birodalom része, ám ekkor a franciák bekebelezik a tartomány nagy részét, a maradékát pedig felvásárolják. Utána impériumváltások, oda-vissza csatolások 1870-től a második világháborúig. Ez mind Elzász. A német gyökerekről legtöbbet a nevek árulnak el. Minden patak,...

A lepárlást, azaz a desztillálást az araboknak köszönheti a világ, de az első borpárlatot a derék katalán polihisztor, teológus, orvos Arnaldus de Villa Nova készítette a 13. század végén a mai Dél-Franciaország területén, és nevezte el azt Aqua vitae, azaz az Élet vizének. Ezzel megszületett a „bor lelke” az „esprit du vin”. A környéken hamarosan alkalmazni is kezdték az eljárást, így jött létre...

Burgundia valódi bormítosz. Egyáltalán nem egyszerű megérteni ezt a vidéket, ahogy a borok szabályozási rendszerét és fokozatait sem. Ebben az útvesztőben segít eligazodni Dr. Mészáros Gabriella borakadémikus, valamint Jankovics Péter, a DRC-borok hivatalos magyarországi forgalmazója, aki nagy átéléssel beszél arról, miért maga a mennyország az, ha valaki megkóstol egy Grand cru-t. Tartsanak velün...

Első, a francia borvidékekről szóló adásunkban Dr. Mészáros Gabriella borakadémikussal körbejárjuk Champagne vidékét, megtudjuk mi a titka a világ legjobb pezsgőinek és azt is, hogy mi az a Crémant. Megszólal még Tüű Péter sommelier, aki a Champagne és az ételek kapcsolatáról beszél, Marczingós Zoltán pedig a Crémant-ok misztikumába avat be minket. Tartsanak velünk, szabadítsuk ki a szellemet a pa...

Vajon kinek köszönhető a világhírű portói bor? Persze, hogy az angoloknak. Az angolok, akik hagyományosan a közeli francia borokon nevelkedtek (ld. Bordó és Loire) a franciákkal való gyakori háborúskodásaik miatt többször kerültek borügyben nehéz helyzetbe. így kénytelenek voltak újabb beszállítók után nézni, s kicsit lejjebb hajózva megtalálták Porto városát, s a Duoro-völgyi borokat. Azonban eze...

Erdély elcsatolása sok más mellett borszempontból is óriási veszteség volt a királyi Magyarország számára. Több kiváló borvidékünk került egyik pillanatról a másikra egy másik országba. Csak azért nem vesztek el teljesen, mert még mindig akadnak lelkes, javarészt magyar borászok, akik tovább viszik a fáklyát, s így Erdély borai, ha a múlthoz képest megfogyatkozva is, de tovább élnek. Megidézzük Cs...

Forró Andalúzia dél-nyugati csücskén található Jerez borrégiója. A három város és környéke által alkotott borvidéket Sherry-háromszögnek is nevezik, melynek sarkait északon a Guadalquivir folyó torkolatánál Sanlúcar de Barrameda, délen El Puerto de Santa María, keleten pedig az óceántól kissé távolabb lévő Jerez de la Frontera alkotja. Ez utóbbi a borvidék névadója is: „Jerezi bor”, azaz angolosan...

Ha Esztergomból átkelünk Párkányba, majd a Garam, esetleg az Ipoly mentét követjük, vagy a muzslai dombvonulat felé indulunk, mindenütt szőlőkre bukkanunk. Ezek egykor a Neszmélyi borvidék részei voltak, ma ez az Alsó-Garammente, a Dél-Szlovákiai borvidék része. Tartsanak velünk, szabadítsuk ki a szellemet a palackból! Műsorvezető: Dr. Csizmadia András Szerkesztő: Gyarmati Orsolya

"A tisztán szőlőből készült bor tisztán érthető üzenet Isten és ember között. Áldás és imádság." – mondja Maurer Oszkár délvidéki borász, a természetes borok termelője és szakértője. Az organikus- vagy biogazdálkodók kémiai növényvédő szereket és műtrágyát sem használnák, szőlőjüket csupán természetes biológiai módszerekkel védik. A biodinamikusok ezen is túllépve a természet elemeinek egységében...

Királyok bora volt még jóval a tokaji előtt, több mint félezer éves római borkultúra rakta le itt az alapokat. A török előre nyomulásáig a királyi Magyarország legdélebbi, s így legmelegebb borvidéke volt a Szerémség. A Duna és a Száva által körülvett Tarcal hegység ősi lankáin készített borokról már a XV. században is ódákat zengenek a források. Azután Nándorfehérvár 1521-es vesztével a terület t...

A jó bor magában is élvezetes dolog, de a megfelelően hozzáillesztett étellel még sokkal nagyobb örömök forrása, és igaz ez fordítottan is. Bármilyen jó étel élményét sokszorosára fokozhatja a hozzá jól választott ideális bortárs. Sajnos még mindig kevesen vannak tisztában ennek jelentőségével, s így önmagukat fosztják meg a kulináris élvezetektől. A köztudatban még mindig olyan túlzottan leegysze...

A balatoni borrégió déli részén járunk Somogyországban, a somogyi dombok lankáin, ahol már a rómaiak is borászkodtak, majd a szerzetesek vitték tovább a fáklyát: a Somogyvári, a Tihanyi, később a Pannonhalmi Apátság is nagy gazda volt errefelé, s a korabeli iratok tanúsága szerint igen jó borok születtek e tájon. Erre utal az is, hogy Somogy vármegye címerében domináns elemként jelenik meg a szőlő...

Nehéz érzelemmentesen szólni olyan régi szép és értékes tájunkról, amelyet immáron 100 éve elcsatoltak tőlünk, s azóta a szomszéd ország büszkélkedik az ott készült borokkal. A történelmi igazsághoz tartozik, hogy a több mint 1000 éves múltban, a szinte állandó háborúskodások következtében, az eredetileg magyar határvédő lakosság egyre csak fogyott, s a helyére a Habsburgok előbb török elől menekü...

Villányban is római leleteket fordít ki időként az eke, hogy aztán átadja a stafétabotot a magyarok viharos történelmének. Törökök, rácok, németajkúak, mindenki adott hozzá valamit a saját kultúrájából. A 90-es évek váltása után a villányi ötök elsőként "lőttek ki", s adták hamarosan az ország legnépszerűbb vörösborait. A borvidék megismerésében Tiffán Ede és Jekl Béla villányi borászok lesznek se...

Valaha évszázadokon keresztül egybe tartozott, aztán önkények szétválasztották, felszabdalták kisebb egységekre, majd borrégióként újra összenőttek a részek. A Balaton északi partja – az egykori Zalai borvidék – háromfelé tagozódott ugyan, de a régióban mára ismét együtt vannak. Adásunkban Borbély Tamás badacsonyi és Figula Mihály balatonfüredi-csopaki borászok történetei mellett a stúdióban Szász...

A Somló Isten itt felejtett kalapja. Ott áll a Kisalföld szélén, s magányosan emelkedik ki a síkságból, mint az ország legkisebb területű, ám annál izmosabb borvidéke. Királyi borhely, amelyért költők, írók lelkesedtek. Ahogy Hamvas mondja, a somlói „vulkánon termett tűzbor… a bölcsek bora". Adásunkban Ambrus Lajos író, szőlősgazda a három somlói hegy adottságairól mesél. Gondolatai mellé szépen t...

Szép régi történelmi borvidékünk múltja egészen a keltákig vezethető vissza. Nagy és jelentős vidék volt hajdanán a teljes Fertő-tó környéke, valamint a Soprontól délre elnyúló – ma Közép- és Dél-Burgenland néven ismert – kiváló ausztriai borvidékek, továbbá ide tartoztak a közeli Kis-Kárpátok lankáin termő szőlők is. Innen a korabeli neve: Ruszt-Sopron-Pozsonyi borvidék. 1910-ben még 19 ezer hekt...

Már a rómaiak is…. kezdhetjük, de tényleg így van, hiszen Ászár-Neszmély környéke kétségtelenül fontos borvidék volt. A török időkben volt némi megtorpanás, de az észak-dunántúli borrégió fontos tagja a 18. századra összeszedte magát, sőt már exportált is ebben az időben! Ebben az Esterházyaknak is nagy szerepe volt, aztán a filoxéra ezen a tájon is elpusztított mindent. Neszmély 1959-ben elveszti...

Ismét az észak-dunántúli régió kistermetű, ám jelentős borvidékére kalauzoljuk önöket. Ezúttal a Vértes hegység és a Bakony között fekvő, gyönyörű móri árokba, pontosabban az árokra néző dűlőkön a Vértes lankáin termő szőlőkbe vezet utunk, amely évszázadokon keresztül a Neszmélyi borvidék része volt és csak a 20. század legelején nyerte el önállóságát. A móri borvidék Pusztavámtól Zámolyig tart, s...