Emberemlékezet

Isten vándora – így gondolt magára Regőczi István katolikus pap, akiről a covid árvák megsegítésére létrejött alapítványt is elnevezték. Ki volt ő és miért került összeütközésbe az árvák gondozása miatt a kommunista rendszerrel?

Az állambiztoság a megtalált és megsemmisített lehallgatókészülék árát meg akarta téríttetni a megfigyeltekkel – ez is egy epizódja a szerzetesrendek állami felügyeletének. Elemzünk.

Elnevezhető-e közterület az egykori, rendszerváltoztatás utáni magyar miniszterelnökről? A választ a teljes életút ismeretében igyekszünk megadni.

Mikor kezdődött a rendszerváltoztatás? Miként következtek egymásból az egyes lépések? Miként hatott ránk a nemzetközi környezet és mi az, amivel mi is visszahatottunk a nemzetközi politikára?

1945 után, egészen 1990-ig Magyarország szolgaian követi külpolitikában is a Szovjetuniót. Erről árulkodnak az 1945 utáni viszony mérföldkövei. 1948 után, amikor Sztálin szakított Titoval, már „az imperialisták láncos kutyájaként” nevezték a sajtóban az addig követendőnek kikiáltott jugoszláv vezért. De a magyar vezetés természetesen sehol, soha nem tette szóvá ebben az időben a szerb partizánok t...

A magyarok arányának minél kisebbre szorítása – ez volt az 1923-ban Csehszlovákiában kialakított „nagymegyerendszer” lényege. Az elképzelés öröklődik: a magyar kérdés közigazgatási kérdés – vélték annak idején a csehek.

Vajon van-e az Aranybullának hatása mai jogfelfogásunkra? A válasz igen, s az okok az Aranybullánál is mélyebben vezetnek a magyar történelembe. A jogfelfogás mélyén pedig a szuverenitás rejtezik: az önálló döntések meghozatalának évezredes magyar igénye.

Duray Miklós a rendszerváltoztatás meghatározó magyar nemzetpolitikusa. Nemrég ment el közülünk – életútját és az örökségét elemezzük.

A wilsoni pontokat 1918 januárban hozták nyilvánosságra. 104 éve gyakorolnak hatást a világpolitikára, s Európa alávetettségének kezdőpontjaként kezelendők. Ezt az alávetettséget elemezzük, benne azzal a mákonnyal, amelyet a nemzetek önrendelkezési jogának meglebegtetése Magyarország sorsára gyakorolt.

Nem a Balaton földrajzi kialakulásáról beszélünk, hanem arról a folyamatról, amely a reformkorban kezdődik: a mai balatoni településszerkezet és gazdaság kialakulásáról, benne a szocialista időszak politikai okokkal magyarázható zsákutcájával, a Zimmer Frei hálózattal.

A 19-20. század több próbát állított a magyar nemzet elé. Hogyan feleltünk meg a próbák kihívásainak? Ezt elemezzük. Milyen próbákról beszélünk? A nemzetiségi próba, Trianon próbája, az újjáépítés próbája - végső soron a magyar életerőről szólunk.

A középkori önálló magyar állampénzügyek után a 48-49-es átmenetet követően 1867-től beszélhetünk újra önálló magyar gazdálkodásról. Sajátos magyar út ez, az állam nagyarányú és sikeres részvételével. (Vagyis nem igaz, hogy az állam rossz gazda…) A dualizmus utáni időszak, a Horthy-kor gazdasági újjáépítésével együtt egyértelmű és határozott siker. A szocialista időszak egyértelmű kudarc, s kudarc...

549 hajóból álló magyar tengerhajózási flotta veszett el Trianonban. A nagyobb hajókat a nagyobb hatalmak kaparintották meg, a kisebbeket a kisebbek. Kártérítés a magyar magáncégeknek sem járt. Végigvesszük a flotta fejlesztését és a magyar állam befektetéseit a déli vasúttól az első fiumei móló megépítésén át addig, hogy a Kárpát-medence tengeri kijáratának milyen hatása volt a nemzetgazdaságra....

Mint cseppben a tenger, úgy tükröződik Ify Lajos katolikus pap életében Magyarország 1920 utáni sorsa. Egyházat épít Fonyódon, mígnem 1948-ban kommunista nyomásra saját egyháza is kiveti soraiból, de ő a Szent-György hegyen megteremti magának saját templomát, amely 1967-ig működik. Van-e újjáéledés a romokból – ez már a 21. század kérdése. Ügynöki jelentés beszél így róla: egy ember, aki kétszer h...

A rendszerváltoztatással a szocializmus teljes pénzügyi csődje az Antall-kormány nyakába zúdult. Az őket követő szocialista kormányok az országmegszüntetés és a mozgástérszűkítés útján jártak. 1998 és 2002 között, s aztán 2010 után volt újra törekvés gazdasági téren is a rendszerváltás eszményének, a magabíró, önálló, szuverén döntéseket hozni képes Magyarországnak a megteremtésére. Ezzel visszaté...

1947 októberben töltöttük ki az első totószelvényt Magyarországon. De miért épp ekkor és mennyire ellenkezett a szocialista erkölccsel a totózás? Milyen összefüggés volt a totózás és az 1948-as, 1952-es és 1956-os, kiugróan jó olimpiai szereplések között?

Hóman Bálint kultuszminisztert koncepciós perben ítélték el. Az ítéletet csak 2015-ben semmisítették meg. De részben még ma is él, például abban, hogy Hóman nem került vissza az MTA tagjai közé

Volt-e magyar tenger az Adria? Mosta-e Magyarország határát három tenger? Miközben XX. századi veszteségünkről, a Szent Koronához Horvátországtól független „külön testként” csatolt Fiume elvesztéséről beszélünk, érintjük előbbi korok kérdéseit is.

Magyarországot kirabolták a szocializmus idején. Nemcsak a szovjetek és a háborús jóvátételt követelő győztesek, hanem az állam és az állam cégeinek szolgái is. No de akkor mire vettük fel a hiteleket? A viszonylagos jólét biztosítására vagy a rablások ütötte lyukak betömésére?

Az első világháborúról is folyamatosan kerülnek elő naplók. Ezek a naplók testközelből mutatják meg a háború mindennapjait. Például azt, hogy a magyar katona imádkozik azért az olaszért, akit rövidesen fel kel robbantania – mert ez a háború törvénye.

Magyarország német megszállása, vagyis 1944. március 19 után megszűnt önálló államként létezni. Az előtte lévő két esztendő az útkeresés időszaka: miként szabadulhatunk a halálos német ölelésből?  Kállay Miklós életrajz.

Budapest identitása sok kis önképből rakódik össze. Érdekesen élnek a világvárosban a helyi identitások és összegződnek budapesti öntudattá.

Pozsgai Imre életútját elemezzük egy most megjelent dokumentumgyűjtemény alapján. 1957: kiállás a Kádár-rendszer mellett, 1989: részvétel a lebontásában. Ki volt valójában Pozsgai Imre?

A Szent Korona XX. századi sorsa mellett elemezzük jelentőségét a magyar történelemben és a szent korona tan hatását a nemzet életére. Régebbi felvételt adunk közre.

Herzl Tivadar, a cionizmus megalapozója merített a kor magyar szellemi áramlataiból. Pesten született, itt is élt 18 éves koráig – életének közel felében. Nem csoda, ha nem tudta kivonni magát a magyar nemzeti liberalizmus hatása alól. Herzl Tivadar magyarul nemrég kiadott naplóját mutatjuk be.