Archívum

Egy olasz lap, állítólagos moszkvai levéltári iratok alapján 1993-ban ügynökmúlttal vádolta Nagy Imrét, az 1956-os forradalom miniszterelnökét. A Szabad Európa Rádió akkori műsorában Kende Péter politológus és Kun Miklós történész kutatta, mi állhat a vádak megjelenésének háttérben.

A forradalom utáni megtorlásról több műsort is készített a Szabad Európa Rádió. Most két, 1989-ben sugárzott adást idézünk fel. Az elsőben a mosonmagyaróvári sortűzt követő 1957-es perről lesz szó, a másodikban a kivégzett budapesti forradalmár, Tumbász Ákos sorsát meséli el özvegye.

A rendszerváltás után újra kellett gondolni az 1956-os forradalom tanításának addigi gyakorlatát. A Szabad Európa Rádió 1992. október 25-én sugárzott műsorában tanárokat és diákokat kérdeztek arról, hogyan sikerült teljesíteni ezt a feladatot.

Nagy Imre egykori miniszterelnök lánya és a forradalmi Budapest rendőrkapitánya 1992-ben kilépett a három éve, még a rendszerváltás előtt alakult Történelmi Igazságtétel Bizottságból. Döntésük egy hosszú vitát követett, erről készült a Szabad Európa Rádió akkori műsora.

Sípolás, berregés, csipogás – ilyen hangokkal igyekeztek érthetetlenné tenni a Szabad Európa Rádiót a rendszerváltás előtt. Az ország több pontjáról zavarták az adást, és ebben bármilyen kimaradás súlyos szabotázsnak számított. 1991-ben szerelték le a zavaróállomásokat, akkor készült ez a műsor.

Tíz éve, 2015. október 6-án halt meg Göncz Árpád író, műfordító, ellenzéki aktivista. 1990-ben a parlament köztársasági elnöknek választotta, amelyről tudósított a Szabad Európa Rádió is. Az 1990. augusztus 8-án sugárzott, Kommentár nélkül című műsor részletével emlékezünk Göncz Árpádra.

Nincs annyi jelző a nyelvünkben, mint amennyi kifejezhetné azt a széles skálát, amelyben játszott – írták róla a kortárs kritikusok. A színművész születésének századik évfordulójára készített műsort a Szabad Európa Rádió 1993 májusában.

Az 1920-as évek töretlen gazdasági és társadalmi fejlődést hozott, amelyhez hasonlót csak a kiegyezés után tapasztalt Magyarország. Az arisztokrata származású konzervatív politikus konszolidálta a politikai életet, visszaszorította a szélsőséges pártokat, mégis Gömbös Gyulát ajánlotta utódjául.

IV. László halálakor az Árpád-ház egyetlen férfi leszármazottja a Velencében nevelkedett András volt, akinek származását és hazafiságát is bizonyítania kellett, miközben többen is benyújtották igényüket a magyar trónra. Erről az időszakról szól a Szabad Európa rádió 1989-es történelmi műsora.

A munkatáborban nem volt papír és ceruza, ezért verseit megtanulta, bár előtte próbálkozott más módszerrel is. A Faludy György költőnek, írónak, műfordítónak 1992-ben feltett kérdések a versek szerepéről szólnak a hétköznapokban és a művész életében, de a válaszok ennél jóval messzebbre visznek.

A magyar politikai vezetés eleinte ellenállt a deportálásokat sürgető német követeléseknek, de 1944. március 19-e után, a német megszállás alatt megkezdődött a módszeres népirtás. A második világháború idején zajlott zsidóüldözésről és -mentésről készített műsort a Szabad Európa Rádió 1987-ben.

Gyors előléptetésnek örülhetett a müncheni főkonzul, amikor 1991-ben, 15 hónapos szolgálat után áthelyezték Berlinbe. A rendszerváltást végigdolgozó diplomatát emellett arról is kérdezte a Szabad Európa Rádió, hogy mi a különbség egy diktatórikus és egy demokratikus kormány külképviseletében.

A 90-es évek elején a Tankönyvkiadó pályázatán egyetlen kézirattal sem jelentkeztek a gimnáziumi IV. osztályos történelemkönyvre, pedig a rendszerváltás után át kellett írni a kortárs részeket. Ezzel nemcsak itthon kellett szembenéznie a hivatalnak, derül ki a Szabad Európa Rádió összeállításából.

Kétes egzisztenciák igyekeztek megroppantani a magyar többpárti demokráciát, mondta a Szabad Európa Rádiónak 1991-ben az egy évvel korábbi taxisblokád idején hivatalban lévő belügyminiszter. Az interjúban szó esik még ügyvédi reklámverséről, a szerelmes levelekről és kedvenc olvasmányairól.

A közrendet nehezen lehetett fenntartani Magyarországon az utolsó Árpád-házi király uralma alatt és után. Az anarchia és a kiskirályok önkényuralma az ország szélein alakult ki, ahol sűrűbben épületek várak. Ezzel az időszakkal foglalkozott a Szabad Európa Rádió 1989-es történelmi műsora.

A növekedés hajszolása árt az emberi viszonyoknak és pusztítja a környezetet — hangoztatják a közösségvédelmi mozgalmak képviselői, akik ennek okát a fejlődésben látják. A Szabad Európa Rádió 1992-es műsora azt kutatja, hogy ez az eszme feloldhatja-e a demokratikus kapitalizmus konfliktusait.

„Cölöpök” címmel jelent meg 1991-ben Horn Gyula volt külügyminiszter visszaemlékezése az 1988 és 1990 közötti időszakról, amely elvezetett a nyugati határnyitáshoz és Németország újraegyesítéséhez. A Szabad Európa Rádió 1992-es műsora a politikust övező nyugati tisztelet eredetét is keresi.

A rendszerváltás után kialakuló piacgazdaság és a szociális támogatások sorvadása nehéz helyzet elé állította a lakáskeresőket. A Szabad Európa Rádió 1992-es körképéből kiderül, hogy az európai országok milyen megoldást találtak a lakhatási problémákra.

Csaknem háromezer magyar utazhatott 1989 nyarán a vasfüggöny mögül Bajorországba, az Ezüst Sirály mozgalom szervezésében. A látogatás indoka egy vallási találkozó volt, de a résztvevők nemcsak hitéleti tapasztalatokkal lettek gazdagabbak. A Szabad Európa Rádió 1989. július 4-ei archív tudósítása.

Vitathatatlan kapcsolat látható a rendszeres, szervezett felvilágosítás és a fiatalkorúak abortusza között – derül ki a Szabad Európa Rádió 1992-es összeállításából. Az akkori statisztikák szerint, a magyar fiatalok 45 százaléka semmilyen útmutatást nem kapott a szexuális élete megkezdése előtt.

Németh László író és Gulyás Pál költő levelezése személyes képet fest az 1944 előtti Magyarországról. Nyomon követhető benne a szélsőségek térnyerése és az erre adott értelmiségi válaszok, illetve azok lehetetlensége. A Szabad Európa Rádió interjúja Gulyás Klára irodalomtörténésszel 1992-ből.

Indulásakor minden munkatársat Szabónak hívtak a Tilos Rádiónál, de vajon miért? Kiderül a Szabad Európa Rádió 1991. szeptember 15-én sugárzott műsorából. Miért tartották különösen veszélyesnek a társadalomra a kalózrádiót a rendszerváltás idején, és hogyan lehetett kijátszani az üldöző hatóságokat?

Az indulatot nem a „másféle” ember váltja ki, ő csak a célpontja, mondta Popper Péter pszichológus a Szabad Európa Rádió műsorában, amelyben folytatták az idegengyűlölet alapjainak felkutatását. Hozzátette, akkor tör előre az idegengyűlölet, amikor elszaporodnak a dilettáns, felelőtlen politikusok.

A rendszerváltás után nemcsak a jó európai hagyományokhoz, hanem az aggasztóakhoz is gyorsan felzárkózott Magyarország — hangzott el a Szabad Európa Rádió 1992-es műsorában, amely az idegengyűlölet társadalmi, gazdasági, szociális és oktatásügyi okait kutatja.

1992-ben a Szabad Európa Rádió kedvéért egy fél órára félretette külügyi államtitkári pozícióját és eredeti szakmájában, történészként nyilatkozott Katona Tamás az 1848-49-es szabadságharc vitatott alakjáról, Görgey Artúrról. Hogyan lett Kossuth követőjéből áruló és bűnbak — erről szól a műsor.