Emberemlékezet

A nagyhatalmak malomköveiről szól az adás, pedig a lengyel-magyar Korompay családról beszélgetünk. Arról, hogy miként talál szerelmet, boldogságot, alakít ki szép családot egy magyar férfi Lengyelországban a XX. század második évtizedében, miként vesz részt a lengyel állam közel másfél százados szünet utáni újjáteremtésében, majd miként lesz bolsevikok katyni tömegsírokba bedobált áldozatainak egy...

Utolsó csatlós, bűnös nemzet… és folytathatnánk a sort azokkal a kifejezésekkel, amelyeket történészek majd újságírók és politikusok aggattak ránk 1945 után, miközben nem volt igazságtartalmuk. De arra alkalmasak voltak, hogy megbélyegezzük vele magunkat, hogy indokolatlanul rontsunk az önképünkön, s éles fegyvert adjunk ellenségeink kezébe.

Ha a németek fenyegették a magyar függetlenséget, akkor ellenük, ha a szovjetek, akkor ellenük léptek fel a Magyar Közösség tagjai. A laza szerveződésben nem nézték ki jobb-, ki baloldali. A nemzet iránti elköteleződés volt fontos. Követendő jó példa a XX. század közepéről.

Ugyanazona napon győzte le a magyar válogatott a Wembley stadionban az angolok csapatát, amikor hazatértek a gulágról az első magyar rabcsoport. A rádióközvetítést már hallhatták az első magyar vasútállomáson, ahol megállt a vonat. De ez nem hozta meg nekik a szabadulást: a koncepciós pereken nyugvó szovjet büntetés után a magyar büntetés következett a kommunista logika szerint.

A salgótarjáni fiatalembert szülei hazahívták 1956 október végén a veszélyes Budapestről, hogy a biztonságos otthonban vészelje át a veszélyes időket. De nem számoltak Kádár, Münnich és Marosán terveivel….

Arra a politikai terrorra, amelyet a Tanácsköztársaság idején vezettek be Magyarországon a kommunisták, nem volt felkészülve az ország. De a magyar jogrend sem volt felkészülve a kommün bukása után a büntetésekre. Egyszerűen nem voltak jogszabályok az ilyen működésre, mert előtte annyira elképzelhetetlennek tűnt az állam terrorja.

A második világháborúból is szerettünk volna kimaradni. Nem sikerült. Az utolsó esély arra, hogy a háború ne dúlja végig az országot s netán megmaradjon valami a hazatért területekből, az 1944 őszi kiugrás volt. Ennek előkészítésére komoly hazafiak vállalkoztak a kormány és a kormányzó stábjában.

A Tisza-tó manapság népszerű turistacélpont. A turisták némelyike biztosan ellátogat az egykori fogolytábor környékére, hogy megnézze, miként kezdődött a Tisza-tó története: a tiszalöki erőmű építésével, amiben kényszermunkások is részt vettek.

Gömbös Gyuláról sokáig nem beszélhettünk a tényeknek megfelelően. Ő is az 1945 utáni feledés és átszínezés rohamcsapatainak egyik áldozata volt. Most igyekszünk realista képet rajzolni a magyar miniszterelnökről.

A Rongyos Gárda neve ismert a Nyugat-Magyarország 1921-es vagy Kárpátalja 1939-es visszafoglalását eredményező harcokból. De a magyar nemzet érdekeit középpontba helyező csapatnak ennél nagyívűbb elképzelései is voltak. Részt akartak venni mindenben, ami Közép-Európa országainak önállóságát eredményezte volna a szovjet és a német fenyegetés idején. Így kerültek Finnországba is.

Magyarország a béke szigete volt, miközben körülöttünk etnikai tisztogatással járó véres háborúk formálták át a Balkánt és formálják most a keleti síkságot. Horvátország újjászületésének krónikája magyar szemmel.

Milyen szerepet játszanak a gyermekkori játékok későbbi identitásunkban és egy történészi életműben? S mi olvasható ki a múltból Magyarország jövőjére vonatkozóan? Ezt a kérdést tesszük fel Szerencsés Károly történésznek, aki a XX. századi magyar történelem nagyjainak megmutatására szentelte életét.

Maguk addig mentek jobbra, amíg meg nem érkeztek balra – így hangzott egy hozzászólás a nyilas és a kommunista mozgalom közös gyökereiről a magyar Országgyűlésben a Horthy-korban. A kisnyilasok 1945-ben simán átigazolhattak a kommunista pártba, sőt, szívesen is látták őket a tömegbázis nélküli kommunisták. De akkor miért szélsőjobb az egyik és miért szélsőbal a másik? Mi a közös bennük? Ezt elemez...

És még mindig a folytonosság: 1920 után, amikor a trianoni torzóból országot faragott egy tehetséges és hazaszerető politikusnemzedék, a kiegyezés utáni politikai rendszer példáihoz és módszereihez nyúltak vissza. Mik ezek a példák, s hogyan segíthetik a jövőt?

A magyar parlamentarizmus hajnalát elemezzük. Azt az időt, amikor nem tömegpártok, hanem „klubpártok” uralták a magyar politikát. Igaz, ez még nem a tömegdemokrácia ideje. De sok minden átmentődik belőle későbbre is. Mert van folytonosság a magyar politikában. S a folytonosságnak vannak eredményei.

Vajon mi maradt meg a sztálinizmusból és Rákosi rendszeréből a 21. századra is? Vajon velünk él-e a szellemi életben a sztálinizmus? Néhány szempontot vetünk fel.

A falvak népe 1956-ban napok alatt visszavette életét a kommunistáktól. A magyar nép demokratikus hagyományai működtek: a legrátermettebbek kerültek a falvak élére. De a falvakban vértelen szelíd forradalom után jött a kádári megtorlás, s ez már nem volt vértelen vidéken sem.

Mindenhol lázadtunk 56-ban. Még Kárpátalján is, a szovjet-ukrán bilincsekben is. Magyar kutatók elképesztő eredményeit tárjuk a hallgatók elé 1956 kárpátaljai titkairól.

Más volt a titkos parancsban és más a falragaszokon. Kárpátalja ezer éven át Magyarország része volt, s ez a természetes állapot állt helyre 1939-ben, de csak kicsit több mint öt évre. A szovjet-orosz-ukrán új világ kényszermunkával tört be Kárpátaljára.

A XX. században a kihalás szélére került ezeréves örökségünk. Kevés biztosat tudunk őseink vadászkutyáiról, de az biztos, hogy már a honfoglalók is nagy becsben tartották őket. Mindennapos használatuk azonban kikopott az életmódból, s ez megkérdőjelezte létüket is.

Számtalan kisebb-nagyobb sérülés érte kalandos élete során a magyar Szent Koronát. Sorra vesszük a sérüléseket, de közben kipillantunk a Szent Korona eredetére és jelképrendszerére is.

Mindannyiunkban van tűz. A közösség, a segítés tüze. S ha ez van, mehetünk is a tényleges tüzeket oltani, amelyeket a bombák, a robbanólövedékek és a nyomukban járó pusztulás gyújtott Budapest ostroma idején.

1939 ősze. Lengyelország megszűnt – legalábbis látszólag. Egyek felét a nemzetiszocialista Németország foglalta el, másik felét a szocialista Szovjetunió. De mégis működött a földalatti lengyel állam, s ennek az államnak sokat segítettünk mi, magyarok. Ezt a segítséget elemezzük a tátrai futárok példáján keresztül.

Miért kapja meg egy magyar ember halála után 63 évvel az egyik legmagasabb finn kitüntetést? Mit kellett tennie ezért a budapesti ostrom alatt? Rejtély és emberségből példa 1945-ből.

Találkozhattunk volna vele az utcán. Talán találkoztunk is. A „boldog békeidőkben” kezdte diplomáciai pályáját, de itt volt velünk a következő század végéig. Hevesy Pál Ferenc József diplomatája volt. Beszélgetés róla és egy elképesztően tehetséges családról.