Emberemlékezet

A Lex Apponyi ma is botránykőnek számít szomszédainknál. Pedig a törvény a nemzetiségek oktatási jogait (és autonómiáját!!!!) illetően sokkal liberálisabb volt, mint bármelyik utódállam ma is érvényes oktatási törvénye. Román politikusok gyakorta hamisították meg a Lex Apponyi szövegét is, hogy igazolják asszimilációs cselekedeteiket. A Lex Apponyit, a törvény hatását és utóéletét elemezzük.

Az állambiztonság természetszerűen megfigyelte, megkörnyékezte a külföldön élő, „marslakóknak” nevezett világhírű magyar tudósokat. Igyekeztek bennük a legrosszabbat, a kikezdhetőt megtalálni. De mi a beszélgetésben – miközben elemezzük ezt a helyzetet – megtaláljuk a legjobbat is. Azt, hogy miért lettek világhírű tudósok, mit adott ehhez a magyar iskolarendszer és az általuk nagyon szeretett és i...

Máig hatnak…. Folyamatosság van a Rákosi rendszer ávója, a Kádár rendszer kultúrairányítói és a rendszerváltoztatás megmondóemberei között. Ávós tisztből kiadóigazgató, humorista, lemezgyári vezető lehetett, s hatásukat bőven a rendszerváltoztatás után is érezhettük. Sajnos. És sokáig nem derült fény a múltra. No de most….

Magyarirtás a Délvidéken 1944-45-ben, Nyugat-Bánságtól Bácskán, Szerémségen, Drávaszögön át Közép-Horvátországig, Fiuméig, Dubrovnikig és Muravidékig hatvanezer áldozattal. S ami ezt kíséri: több mint 200 haláltábor, ahol gáz helyett éhezéssel és járvánnyal irtottak. És a jelen: az áldozatok kárpótlása, az utódok igazságkeresése szinte lehetetlen.

Egy azok közül, akik országot faragtak a trianoni torzóból. De nem akárki: ő vitte át a magyar tudományt a túlsó partra. Klebelsberg munkatársa, a budapesti olimpia egyik első említője, a tudós, az MTA elnöke, aki nagy stadiont is akart építeni az olimpiai cél érdekében a magyar fővárosban.

Volt mit újraírni a magyar történelemkönyveken. A történelem identitásképző tantárgy. Azt kell elérnünk, hogy a gyerekek reálisan lássák a történelmi folyamatokat és tényeket, de szeressék a hazájukat. Miként szolgálják ezt a célt az új történelemkönyvek?

Brutális elnyomás, rabszolgasors a cseheknél, vagyonvesztés, kitelepítés, teljes megfosztás az állampolgári jogoktól – ez várt a magyarokra Benes csehszlovák elnök rendszerében 1945-ben és utána. A párizsi béke pont olyan volt, mint a trianoni: bennünket nem kérdeztek meg, velünk nem tárgyaltak. Így alakult ki a felvidéki határ.

Lehetett volna másként is – és rajtunk is múlt. Akárcsak a Trianon előtti két esztendőben, úgy a második világháború idején is rajtunk is múlt, hogy milyen lett a román-magyar határ. Ha nem lépünk be a háborúba, ha idejében kilépünk belőle…. mind-mind lehetőség volt az 1945-öt megelőző időben, hogy megoldjuk a Trianonban Károlyi Mihályék bűnéből keletkezett problémát.

Soha nem éltünk ilyen jól és biztonságban, mint ma. Van nyugdíjunk, társadalombiztosításunk, ami a 19. század végén nem volt. De miért nincs annyi gyermekünk, mint akkor? Miként függ össze a demográfiai tél a civilizációnkkal? Milyen folyamatok zajlottak Magyarországon az elmúlt évszázadokban, s különösen a 20. században? Elemzünk.

Ismerősek a módszerek a 21 század elejéről? A német nemzetiszocialista sajtó 1941-től elítélő hangnemben írt arról, hogy a magyar kormány nem tett a németeknek megfelelő zsidóellenes lépéseket, nem vezetett be a birodalomnak megfelelő jogszabályokat, menekültpolitikát, s nem vett részt teljes erejével a szovjetellenes háborúban. Vagyis azt kifogásolták, hogy Magyarország védi saját állampolgárait...

A második világháború előtt, alatt és után komoly szerepet játszó magyar tudósok életútját elemezzük, megkeresve a közös pontokat a neveltetésben, a magyarországi iskoláztatásban, a sorsban, a tudósi karrierben.

Az asszimilációról beszélgetünk és a közös nemzeti célokról. Arról, hogy a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségében miként fogtak össze teljesen különböző származású, társadalmi helyzetű nők azért, hogy Magyarországot felemeljék porba sújtott állapotából. Révay Mór Jánosné életútja.

Gönczi Ferencet a Tóth Ilona perben ítélték halálra. A semmiért, ahogy „vádlott”társait is. Ha tett valamit Gönczi, az az embermentés volt, hiszen mentősként dolgozott az egész forradalmi időben 1956-ban. Pere példa arra is, hogy az ávó 1956 után, a Kádár rendszerben is dolgozott.

Az 1920 utáni politikai elit nagy érdeme, hogy tagjai országot faragtak a trianoni torzóból. Hogy kik voltak hathatós segítőtársaik? Például a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége.

Újra a csendről beszélünk. A lakótelepek és parkolók alatt lévő tömegsírok csendjéről. Európa utolsó nagy etnikai tisztogatása volt a délszláv háborúk előtt az 1944-45-ös délvidéki magyarirtás. A legutóbbi időkig a csend nyomta el a sikolyokat.

A manapság Apró villaként ismert Sebestyén villa története nem elszigetelt eset, hanem a rendszer maga. A pártállamban a másoktól elrabolt vagyonokat adták a pártvezetőknek. Aztán a rendszerváltoztatás után meglehetősen olcsón megvásárolhatták az elrabolt vagyont.

A II. világháború idején a lágerekben és más helyeken szerepet vállalt kápók helyzetét elemezzük a háború utáni népbírósági perek tükrében.

Az elfelejtett béke – a közbeszéd Trianonról szól sokat, miközben az annál is kedvezőtlenebb (területben, kisebbségi jogokban) párizsi békéről kevés szó esik. Most alaposan elemezzük a téma szakértőjével.

Hogyan lesz az 1994-es sikertelenségből 1998-as siker? A magyar polgári együttműködés történetét elemezzük a rendszerváltoztatás előtti időktől, majd a Batthyány Lajos Alapítvány 1991-es létrehozásától 2002-ig, de kicsit kitekintünk 2010-ig is.

Ötszáz év szuverenitásküzdelmeit elemezzük, 1526-tól, s kipillantunk régebbi korokba is. Mi az, ami állandó a magyar történelemben? Mi az a harc, amit minden nemzedéknek meg kell vívnia? Milyen közös vonásai vannak szuverenitásküzdelmeinknek és miként függ ez össze a mélyen a lelkünkben és történeti alkotmányunkban gyökerező magyar demokratikus hagyománnyal?

Csak a rendszerváltoztatás után kapott magyar állampolgárságot, s maga is menekült volt. Hontalan. Mégis megtalálta a hazáját, itt, Budapesten, Magyarországon. Többszázan köszönhetik neki az életüket. Ara Jeretzian regényes története Konstantinápolytól Budapesten át Bécsbe és vissza.

Tárnák mélye helyett a pincebörtönök mélyén. Hogyan reagált a pártállam a természeti katasztrófákra, bányaomlásokra? Miért sejtettek mindenhol szabotázst?

1989. Románia összeomlik. Egymásra lőnek a különböző fegyveres csoportok. Ki kivel van? Ki tudja? S volt-e magyar beavatkozás?

Felvidéket maroknyi cseh légiós kezdte megszállni 1918-ban. Könnyedén visszaűzhetők voltak a határ mögé, ahonnan jöttek. De Károlyiék nem tűzparancsot, hanem visszavonulási parancsot adtak a magyar csapatoknak, a hadsereget pedig leszerelték. A cseh megszállással pedig eljött a felvidéki magyar városokban, például Pozsonyban is, a sortüzek ideje.

Károlyi Mihály és „tudós” csapata. Miért vezettek országvesztéshez Jászi Oszkár gondolatai és az ezek nyomában járó politikai tevékenysége? Hogyan készítették elő a belső Trianont?