”Zöld üzlet” podcastunkat

Európa geopolitikai kitettsége mindinkább függetlenedésre késztet - ha a különlegesen fontos nyersanyagkitermelésben  önellátó szeretne lenni, méltányos áron fel kell vállalnia a környezeti és társadalmi ráhatásokat.   Image: Shutterstock

Állhat-e az anyatermészet szolgálatában a közösségi média? Vagy az csak az anyagiasság és a fogyasztás népszerűsítését szolgálja, ahelyett, hogy az éghajlati válság által követelt társadalmi változásokra törekedne? Ezekre a kérdésekre keresi a választ páneurópai újságíróhálózatunk ezen epizódjában.   Image: Shutterstock

Az Unióban egyre többen fordítanak hátat a politikának, különösen a fiatalok körében. Úgy vélik a politikum lassan vagy egyáltalán nem reagál az éghajlati vészhelyzetre, azaz érdektelen. Ők más társadalmi szférákban, elsőként az alternatív intézményi hatalomnál, az igazságszolgáltatásnál keresik a lehetséges megoldásokat.

Gyermekként általában olyan illúziónk van, hogy a Föld egy igazi paradicsom. A világ tele van madarakkal, vadállatokkal, pillangókkal és buja, csupazöld környezetben mindannyian harmóniában élünk... A valóság viszont az, hogy a világ nagy része, talán nem is állhatna távolabb ettől. A Természetvédelmi Világalap kétévente megjelenő Élő Bolygó jelentése átfogó áttekintést nyújt a biológiai sokfélesé...

Nem vitás, a bulik arra szolgálnak, hogy jól érezzük magunkat és kiszakadjunk a szürke hétköznapok kötöttségéből. Vajon az, ha elengedjük magunkat, azt jelenti, hogy mindent elengedünk, beleértve a környezetvédelmi meggyőződésünket is?   Image: Shutterstock

Hogy milyen étel kerül holnap a tányérunkra, mai társadalompolitikai döntéseink függvénye. Ezt egyebek mellett a demográfia, az egészségügy, a kereskedelem, a geopolitika (amire az Ukrán válság is emlékeztet) és mindenekelőtt az éghajlatváltozás befolyásolja.

"Bárcsak repülhetnék"... ez minden gyermek álma. Az álom azonban egyre inkább rémálommá válik, hiszen a repülés napjainban már az éghajlatváltozás egyik fő okozójának tekinthető.

Nem vitás, hogy a higiéniai fejlesztések egészségünk javulását eredményezték, de vajon a mind tisztább életre való törekvéseinknek lehetnek árnyoldalai is? , Megtaláltuk-e a megfelelő egyensúlyt a higiénia és a természet között? Green Deal podcastünk ezen epizódjában az Euranet Plus újságírói a fertőtlenítés veszélyeit boncolgatják, és megkérdőjelezik a régi mondást, miszerint a „tisztaság az iste...

Napjainkban, amikor a szükséges élelmiszer biztosítása mindennél fontosabb, Európának valóban szüksége van a gazdák új generációjára. Vajon mi lehet a fiatal gazdák számára csábító a szóbanforgó ágazatban?

Az éghajlatváltozás tagadása nem új kortünet, az elmúlt években mégis hatalmas változás tapasztalható e téren. Milyen ismérvei vannak napjainkban, kik a legfogékonyabbak rá, és hogyan tudunk fellépni ellene, ha ez egyáltalán lehetséges? Ezeket az igencsak kényes kérdéseket tették fel újságíróink szerte az Európai Unióban.

Küzdjünk az éghajlatváltozás ellen, vigyázzunk a környezetünkre, legyünk fittek és egészségesek, csökkentsük az importált fosszilis tüzelőanyag-függőségünket… Ezek mindennapjaink követelményei. Milyen konkrét lépéseket tehetünk mi magunk a széndioxid-kibocsátás csökkentése érdekében?

Az úgynevezett megosztásos vagy közösségi gazdaság kölcsönzési módjaival lehetővé teszi az áru hatékonyabb felhasználását és a takarékoskodást. Ennek tudható be, hogy egyre több európait vonz ez az új fogyasztási mód.

Az internet forradalmasította a kommunikációt, a munkát, a játékokat, a vásárlást, a számlafizetést és az információszerzést. Ennek ellenére egyre többen kongatják a vészharangot a digitális kényszerűségének környezeti hatásai miatt. Munkatársaink több európai ország szakértőjét és fogyasztóit kérdezték arról: jót vagy rosszat tesz-e bolygónknak a digitalizáció?

Az anyatermészet üzenete az éghajlatváltozásról világos és egyértelmű: ez az, amely szorongást kelt, különösen a fiatalok körében. Green Deal podcastünkben ennek jelenlétét vizsgáljuk az Európai Unióban. Fiatalokkal, szakértőkkel és pszichológusokkal beszélgettünk az ökoszorongásról.

Európában egy évtizede intenzíven munkálkodunk a műanyaghulladék visszaszorításán. A koronavírus-járvány felhívta a figyelmet a hulladékkezelés hiányosságaira és annak elhanyagolt aspektusára: a higiénia területére. Vajon lemaradást okozott-e a világjárvány abban a törekvésünkben, hogy a műanyagot kiiktassuk az életünkből?   Erről kérdeztük az unió polgárait, akik ugyan tisztában vannak a  problém...

Az autó napjainkban már nem számít olyannyira státuszszimbólumnak, mint régen. Különösen a fiatalok körében nem. Ez zömében annak tudható be, hogy a gépjárművek túllépik az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának határértékeit. Az EU teljes üvegházhatású gázkibocsátásának csaknem 30%-át az elmúlt években a közúti közlekedés tette ki, ennek kétharmadát a személygépkocsik okozták. Vajon azt jelente...

A „gyorsdivat” folyamatosan újuló olcsó alapanyagokból és olcsó munkaerő alkalmazásával gyártott termékeket jelent. Az EU-ban azonban fenntarthatóbbá kívánják tenni ezt az ágazatot. Újságíróink „Green Deal” podcastunk nemzetközi változatában arra adnak választ, vajon elérkezett-e az európai „lassú divat” korszaka?

Megmentheti-e a politika a bolygót? Az éghajlatváltozással kapcsolatos politikai tehetetlenség egyre több fiatalban, akikre valójában ez közvetlen hatással lesz, kiábrándultságot és undorodt vált ki.