Emberemlékezet

Orvosok a frontvonalban. A Semmelweis Egyetem klinikáin az orvosok és ápolók folyamatosan dolgoztak akkor is, amikor bombák hullottak vagy utcai harcok dúltak az épület környékén a második világháború után.

1991: A hidegháború vége Magyarországon és a világon is. De hogyan alakult ki a hidegháború és mit jelentett ez az időszak Magyarországon. Milyen hidegháborús kényszerek vezették a magyar „politikát” ebben az időben és mi az, ami már nem volt kényszer, mégis megtette az ország kommunista vezetése Kádár idején?

A Winston Churchill képviselte Brit Birodalom és Magyarország negyvenes évekbeli keszekusza kapcsolatát mutatjuk be. Igaz-e az, hogy a brit miniszterelnök Teleki Pálra utalva azt mondta, hogy „Magyarországnak lesz egy széke a háború utáni béketárgyalásokon”?

A nemzetiszocialista és a fasiszta ideológia forrásvidékét keressük. S meg is találjuk: Marx, Lenin, a kommunista szocialista mozgalom és a baloldal környékén. No de akkor miért tartják ma a nácizmust és a fasizmust szélsőjobboldalinak?

A Margit híd a második világháborúban kétszer robbant fel. Először 1944 novemberében, amikor a front még távol volt, „véletlenül”. Másodszor 1945 januárjában, immár tervezetten. A Margit híd rejtélyeit vízalatti robbantás szakértővel bogozzuk.

Bizony, a Kárpátokon nehéz áttörni. Évezreden át védte ez a hegygerinc Magyarországot, mígnem Károlyi Mihály és társasága el nem tékozolta ezt a geopolitikai előnyt. De ez az előny az első világháború idején még megvolt. Ám ahhoz, hogy megmeneküljünk az orosz megszállástól, kellett a katonák vitézsége is.

A kommunista rendszer mindenkit szorongatott, de a tehetségeket különösen. Hiszen ők nem fértek bele a szűkös szovjet keretekbe. Így aztán természetes, hogy a teljesen apolitikus Cziffra György is konfliktusba kerül az államvédelemmel, s évtizedekig megfigyelik, börtönbe is zárják.

A kommunista időszak ferdítései: Kállay-kettős, hintapolitika. Ugye nem hangzik jól? Pedig nagyon megragadt a magyar történelmi emlékezetben a kommunista tankönyvek hamisítása. Ezzel szemben megmutatjuk, mi mindent köszönhet az ország Kállay Miklós miniszterelnöknek, aki két évvel elodázta a német megszállást és ezáltal megmentett sokszázezer embert.

A kommunista rendszer a Fradit ki akarta radírozni a futballklubok sorából. Pár évre sikerült is. De 1956. október 23-án, mint sok minden másban, úgy ebben is eljött a felszabadulás. De a kommunista rendszer nyomása a klubon csak a rendszerváltoztatással tűnt el. De miért félt Kádár János a focimeccsektől és a Fradi szurkolóktól?

Születési hely: Budapest. Elhalálozás helye: Dien Bien Phu. Vendégem ilyen bejegyzésekkel találkozott a budapesti anyakönyvben. De hogyan kerültek tömegével magyarok az indokínai hadszíntérre és mi köze volt ehhez a francia hadifogság kegyetlenségének vagy a magyar kommunista rendszernek?

A történelem néha éles reflektorfénybe helyezi az emberséget, a hűséget, az együttérzést és az elnyomottakért végzett tetteket. A Szociális Testvérek Társaságának és Slachta Margitnak a tetteire most mi is reflektorfényt irányítunk. Dokumentumok többek között a most megnyílt vatikáni archívumból többek között arról, hogy miként mentették magyarok a szlovákiai zsidókat?

A Balaton nemcsak évszakonként mutatja más arcát az oda látogatónak, hanem a különböző történelmi korokban is. Volt a magyar végvárrendszer része, volt tömegtermelési egység, volt szántóterületért lecsapolandó vízfelület és még sok minden más. Ezeket az alakváltozásokat vesszük sorra.

Bős-Nagymaros ügye máig rendezetlen. De a történet nem 1977-ben kezdődik, hanem száz évvel korábban, a kiegyezés utáni Magyarországon. S nem fejeződött be a 21. században sem.

Áldás, ha a nagypapa mesél a gyerekeknek-unokáknak esténként. Még nagyobb áldás, ha megírja emlékiratait a második világháborúról és az utána átéltekről, a hadifogságról és a hazatérésről. Ilyen történetekből áll össze a nemzet történelme. Egy sorsot mutatunk be a magyar história sok tíz (vagy száz-?) millió történetéből.

Amikor a japánok a Csendes-óceánba lőtték a misszionáriusokat, velük együtt végeztek ki egy magyar nőt is, Molnár Máriát. Miként kerül a református diakonissza Várpalotáról a második világháború csendes-óceáni hadszínterére, miért végzik ki a szövetséges ország állampolgárát a japánok és hogyan ápolják ma emlékét Új-Íroroszág bennszülöttei?

A Tungsram világszerte ismert volt, ahogy alapítója, Aschner Lipót is. A Horthy korban a magyar gazdaság egyik zászlóshajójaként a kormánykörök és a kormányzói körök támogatását élvezve szőtte be termelői és eladói hálózatával a világot. De miként fordulhatott elő kétszer is a történelemben, hogy a gyár tulajdonosa ingyenmunkásként dolgozott az elvett, de sajátjának tudott gyárában?

Jászberényben ma is áll az épület, amely rejti a gulágról visszatért foglyok és az ávó küzdelmének titkait. Valamikor az igazság házának építették, de a kommunista időkben a gazság háza lett.

Szerintünk nem történelmietlen arról beszélnünk, hogy Mi lett volna, ha…. Ilyenkor egyszerűen csak számba vesszük a kortársak előtt álló lehetőségeket.

Szerintünk nem történelmietlen arról beszélnünk, hogy mi lett volna, ha…. Ilyenkor egyszerűen csak számba vesszük a kortársak előtt álló lehetőségeket.

Az internálás nagy találmány. Nem kell hozzá bírói végzés, per, ítélet, egyszerűen csak egy döntés, s évekre bárkit kivonhatnak a forgalomból. A kommunista Magyarországon bőven éltek e lehetőséggel Rákosiék.

Öngyilkos lett, nem is akárhogyan. Belügyminiszterként felügyelt és irányított sok mindent, ami ártott az országnak. Végül őt is elérte az, ami a francia forradalom óta minden jakobinust vagy bolsevikot elér: társainak keze. A kommunista Zöld Sándor élete és halála.

A román állam nem volt gondos és jó gazdája Erdély népeinek. A Magyar Királyságban hétszáz éven át autonómiát élvező és virágzó szászok szinte teljesen eltűntek, a román milíciák pedig időnként végig irtották a magyar és székely lakosságot. Ami az 1700-as évek végén vagy 1848-ban történt, az történt 1944-45-ben is.

A XX. században megváltozott a politika. A század elején bevezetett általános választójog meghozta a tömegek hatalmát. Aki a tömeggel tud bánni, sikeres lesz. Nézzük csak a kommunisták megoldásait!

1918-ban még megvédhettük volna az országot. Talán 1919-ben is. De 1920-ban ezt már alá kellett írni. Vonakodva, ócska tollal, állva, szitkok között és utána kijelentve, hogy ez a papírdarab nekünk nem jelent semmit, hogy az erőszak nem teremt jogot, de akkor is alá kellett írni. No de ki írja alá?

A háború szenvedést hoz és inflációt. Azt hozott a második világháborúban és utána is. De a kommunista politikának is egyik eszköze lett az árdrágítók elleni fellépés. Ez lehetőséget adott a leszámolásra a középrétegekkel.