Emberemlékezet

Milyen keresztény meggyőződés, milyen útmutatás, milyen evangéliumi igazság volt Mindszenty József történelmi tettei mögött? Egyszerre mutatjuk meg a lelki embert és a történelmi személyiséget. Vendég: Soós Viktor Attila történész (NEB) és Marton Zsolt váci megyéspüspök

Abban az évben nem történt semmi. Megállt az idő. Előszörez jut eszünkbe 1975-ről. De tényleg nem történt semmi? Ők voltak a legnagyobblélekszámú nemzedék, a Ratkó-unokák: abban az esztendőben 194 ezer gyermekszületett. De mi a nemzedéki élményük? Ezt járjuk körbe.

Mi érdekelte a kommunista állambiztonságot a szocializmus alkonyán, 1987-89-ben? Ez is kiderül a napi operatív jelentésekből. Elsősorban a megalakuló pártokra és az egyházakra figyeltek. Alkony ide vagy oda, a megfigyelési rendszer működött ugyanúgy, mint évtizedekkel korábban.

Amikor az állam az egész nép ellen védte magát. 1945-ben kezdődik a kommunista államvédelem kialakítása, megnézzük a kezdetet és a véget.

Igazságtétel? Talán, nyomokban. Bosszú? Igen, meglehetősen. Joguralom? Semmiképpen. A népbíróságokat elemezzük.

1945. Régebben felszabadulásnak kellett nevezni. Ahogy erre válaszolva a pesti vicc mondta: tatárdúlás, törökdúlás, feszabadúlás. Erről az időről beszélgetünk.

1916-ban Románia hadüzenet nélkül, meglepetésszerűen megtámadta addigi szövetségesét, Ausztria-Magyarországot. Az erdélyi betörést a pár hét után ellentámadásba átmenő magyar-osztrák-német-bolgár csapatok elhárították, Bukarestet és Románia nagy részét elfoglalták. A román állam függésbe került, különbékét kellett kötnie, hadserege romokban volt és veszteségei nagyok voltak.

Vendég: Gulyás László történész 1918 őszén bőven volt magyar erő, katona, hadianyag, a katonákban elszántság ahhoz, hogy visszaverjük a ránk törő gyenge, felszereletlen, vezetetlen és gyakorlatlan cseh, román és szerb „hadsereget”. Mi hiányzott? A vezetés, hiszen az alkalmatlan Károlyi Mihály és társulata kezében volt a hatalom. Sokéves kutatás összegzése: Trianon elkerülhető lett volna, ha a magy...

Göncz Árpád 1998-ban magyar állami kitüntetést adományozott Lazar Brankovnak, a Rajk per egyik vádlottjának, aki részt vett az 1944-es délvidéki magyarirtásban.

Korsós József vezérkari századost kísérjük el a naplója segítségével Felvidék visszatérésétől Székelyföldön át az amerikai hadifogságig.

Sokat beszélünk azokról a lelkipásztorokról, akiket beszerveztek a kommunizmus idején és azokról is, akik ellenálltak. De van egy vakfoltunk: azok, akik végezték a dolgukat, őrizték a hitet és nem kerültek az állambiztonság látókörébe.

Amikor sárga csillaggal a mellén kiszolgálta az elegáns férfiakat az erre az időre kinyittatott boltjában, aligha gondolta Stemmer Ödön antikvárius, hogy éppen két vezető nemzetiszocialista vásárol tőle erotikus nyomatokat 1944 tavaszán a németek által megszállt Budapesten.

Orvosok a frontvonalban. A Semmelweis Egyetem klinikáin az orvosok és ápolók folyamatosan dolgoztak akkor is, amikor bombák hullottak vagy utcai harcok dúltak az épület környékén a második világháború után.

1991: A hidegháború vége Magyarországon és a világon is. De hogyan alakult ki a hidegháború és mit jelentett ez az időszak Magyarországon. Milyen hidegháborús kényszerek vezették a magyar „politikát” ebben az időben és mi az, ami már nem volt kényszer, mégis megtette az ország kommunista vezetése Kádár idején?

A Winston Churchill képviselte Brit Birodalom és Magyarország negyvenes évekbeli keszekusza kapcsolatát mutatjuk be. Igaz-e az, hogy a brit miniszterelnök Teleki Pálra utalva azt mondta, hogy „Magyarországnak lesz egy széke a háború utáni béketárgyalásokon”?

A nemzetiszocialista és a fasiszta ideológia forrásvidékét keressük. S meg is találjuk: Marx, Lenin, a kommunista szocialista mozgalom és a baloldal környékén. No de akkor miért tartják ma a nácizmust és a fasizmust szélsőjobboldalinak?

A Margit híd a második világháborúban kétszer robbant fel. Először 1944 novemberében, amikor a front még távol volt, „véletlenül”. Másodszor 1945 januárjában, immár tervezetten. A Margit híd rejtélyeit vízalatti robbantás szakértővel bogozzuk.

Bizony, a Kárpátokon nehéz áttörni. Évezreden át védte ez a hegygerinc Magyarországot, mígnem Károlyi Mihály és társasága el nem tékozolta ezt a geopolitikai előnyt. De ez az előny az első világháború idején még megvolt. Ám ahhoz, hogy megmeneküljünk az orosz megszállástól, kellett a katonák vitézsége is.

A kommunista rendszer mindenkit szorongatott, de a tehetségeket különösen. Hiszen ők nem fértek bele a szűkös szovjet keretekbe. Így aztán természetes, hogy a teljesen apolitikus Cziffra György is konfliktusba kerül az államvédelemmel, s évtizedekig megfigyelik, börtönbe is zárják.

A kommunista időszak ferdítései: Kállay-kettős, hintapolitika. Ugye nem hangzik jól? Pedig nagyon megragadt a magyar történelmi emlékezetben a kommunista tankönyvek hamisítása. Ezzel szemben megmutatjuk, mi mindent köszönhet az ország Kállay Miklós miniszterelnöknek, aki két évvel elodázta a német megszállást és ezáltal megmentett sokszázezer embert.

A kommunista rendszer a Fradit ki akarta radírozni a futballklubok sorából. Pár évre sikerült is. De 1956. október 23-án, mint sok minden másban, úgy ebben is eljött a felszabadulás. De a kommunista rendszer nyomása a klubon csak a rendszerváltoztatással tűnt el. De miért félt Kádár János a focimeccsektől és a Fradi szurkolóktól?

Születési hely: Budapest. Elhalálozás helye: Dien Bien Phu. Vendégem ilyen bejegyzésekkel találkozott a budapesti anyakönyvben. De hogyan kerültek tömegével magyarok az indokínai hadszíntérre és mi köze volt ehhez a francia hadifogság kegyetlenségének vagy a magyar kommunista rendszernek?

A történelem néha éles reflektorfénybe helyezi az emberséget, a hűséget, az együttérzést és az elnyomottakért végzett tetteket. A Szociális Testvérek Társaságának és Slachta Margitnak a tetteire most mi is reflektorfényt irányítunk. Dokumentumok többek között a most megnyílt vatikáni archívumból többek között arról, hogy miként mentették magyarok a szlovákiai zsidókat?

A Balaton nemcsak évszakonként mutatja más arcát az oda látogatónak, hanem a különböző történelmi korokban is. Volt a magyar végvárrendszer része, volt tömegtermelési egység, volt szántóterületért lecsapolandó vízfelület és még sok minden más. Ezeket az alakváltozásokat vesszük sorra.

Bős-Nagymaros ügye máig rendezetlen. De a történet nem 1977-ben kezdődik, hanem száz évvel korábban, a kiegyezés utáni Magyarországon. S nem fejeződött be a 21. században sem.