Szellem a palackból

Bár a szekszárdiak hegynek nevezik, valójában a Tolnai dombság lankáin terülnek el a szőlői. Már a rómaiak is borászkodtak errefelé és azóta is folyamatosan az egyik legfajsúlyosabb borvidékünk, mely különösen híres Kadarkájáról, ami a XIX. században Schuberttől Liszt Ferencen át Garai Jánosig sokakat megihletett. A szekszárdi borvidék az az erőművész, aki nem fitogtatja az erejét, bár megtehetné....

Egy borvidék Csipkerózsika-álomban – így jellemezhetjük Pannonhalmát röviden. Több évszázadon keresztül a Főapátság határozta meg a környék szőlő- és borkultúráját. Noha Pannonhalma az egyik legkorábbi borvidék, hivatalosan csak 1990-ben nyilvánították azzá. A Győrtől délre, a pannonhalmi sokorói dombokon közel 4000 hektárból még mindig csak alig 700 hektáron zajlik szőlőtermesztés. Igaz, az egyre...

Noha Etyek nem tartozik a klasszikus történelmi borvidékeink közé, mára mégis komoly presztízsre tett szert. Bár borral régóta foglalkoztak a vidéken, az igazi felfedezője a Franciaországból éppen hazatért Törley József volt, aki itt találta meg pezsgőihez az ideális szőlőtermő helyet. Innen indult Etyek felívelése, majd később Báthori Tibor akkor forradalminak számító friss, tiszta boraival hozta...

A Mátra vidékén már a honfoglalás előtt itt élő népek is foglalkoztak szőlőműveléssel, borkészítéssel. Szent István király idején már nagy hagyománya volt a szőlőtermesztésnek, az 1040-es évekből pedig már Írásos emlékeink is vannak a terület szőlővel, borral való kapcsolatáról. A valaha Egerrel együtt Eger-Visontai, aztán Gyöngyös-Visontai, majd Mátraalja, s legújabban Mátrai Borvidékként ismert...

Az emblematikus hazai fehér szőlőink két fő fajtája a furmint és a hárslevelű. Bár nem kizárólag a tokaji borvidéken vannak jelen, de itt dominánsak. A furmintot 1623-ban már említik források, és ezután hamarosan meghatározó fajtává vált a borvidéken. Mind ezt, mind a hárslevelűt a 20. században tovább nemesítették a bouvier-val, így született a zéta és a kabar. Furmintról, hárslevelűről, zétáról...

„Vinum Regum, Rex Vinorum” mondta XIV. Lajos, amikor először megkóstolta a Tokaji Aszút. És valóban, az aszú a királyok bora lett hamarosan. Ma már tudjuk, hogy az 1530-as években már volt aszúbor – bizonyára előbb is – és Tokaj-Hegyalja 1737-ben a világ első körülhatárolt borvidéke lett. A nemes penésszel átszőtt, aszúszemekkel dúsított, legtermészetesebb édes borok szülőhelye egykor világhírű vo...

A szőlőnemesítés legjobban sikerült fajtáinak egy része elterjedt és népszerű lett, másoknál azonban a nagy áttörés még várat magára. Az úgynevezett Z betűs fajtákból a Zenittel, a Zeusszal és a Zengővel foglalkozunk az adásban. Ezek megismerésében Szentesi József, a Borászok borásza díj kitüntetettje, Szászi Endre, Szászi birtok tulajdonosa és Ludányi Balázs, a Centurio Szőlőbirtok borásza segíti...

A kiváló borhoz kiváló szőlő kell, de az kevésbé köztudott hogy a szőlő kiválóságához nagyban hozzájárul a nemesítők kitartó és áldozatos munkája. Ennek a sokak számára titokzatos dolgoknak járunk utána és engedünk bepillantást a szőlőnemesítés izgalmas világába. Adásunkban dr. Bacsó András, a Tokaj Oremus főborásza, a Furmint-szelekcióról mesél, ifj. Dr. Kozma Pál szőlőnemesítő pedig a rezisztenc...

Vajon Eger csak a Bikavérről híres vagy ennél sokkal színesebb borokat ad? És mit tud az Egri csillag? Adásunkban szó esik a dűlő sokszínűségéről, valamint a sokfajtájúság előnyeiről és hátrányairól. Lamport József, a Thummerer birtok főborásza a Bikavér különlegességéről mesél, dr. Lőrincz György, a St. Andrea Szőlőbirtok vezetője pedig annak "fehér párjáról", az Egri csillagról. Az adás szakértő...

Minden szakágazatnak megvan a maga szaknyelve. Saját „szlenget” használnak az orvosok, az asztalosok vagy éppen a növénynemesítők, s épp így a borászatnak is van saját nyelvezete, ráadásul ennek több síkja is van. Egyfelől a szőlőtermelés és borkészítés szaknyelve, ami csak szűkebb szakmai körben használatos és ismeretes, azután a borospalackok, címkék nyelve, s végül a borkalauzok, bortesztek bor...

Igaz gyakran vegyes ültetvényekben, de a Magyar Királyság borvidékein valaha rengeteg saját szőlőfajta termett. Aztán minket is elért az átkos filoxéravész, ami az 1870-es és 80-as években szerte Európában kipusztította a szőlőket. Majd jött a rekonstrukció a kilencvenes évektől, és mintegy 20 év alatt újratelepítették az ország szőlőültetvényeit. Mindeközben sok-sok régi magyar fajta elveszett, p...

Bár lehet, hogy eredeti szülőhazája Itália, mégis a Kárpátok közt lelt új hazára úgy kb. 200 éve, majd a filoxéra vész után terjedt el igazán. Azóta a megbízható fehérbor – nemzeti fehérbor szinonimája, amint arról Márai S. örökbecsű írásában értekezik. Az olasznak mondott magyar rizling igencsak közkedvelt bora Magyarországnak. De vajon miért szeretik a gazdák annyira, hogy sok helyen a filoxéra...

Mintegy bő 300 éve Champagne vidékén, a Reims környéki hautvilliersi Szent Benedek-rendi apátság pincevezetője – páter Perignon – erjedetlen cukrot tartalmazó bort vastag falú palackban parafadugóval zárt le. Karácsony táján barátait ezzel kínálta, s mikor megkóstolta a gyöngyöző bort, így kiáltott: "A csillagokat iszom!". A pezsgő tehát valamikor 1670 és 1715 között a véletlennek köszönhetően szü...

Volt egyszer a siller bor, és sokáig csak az volt, a rosé csak valami francia „úri huncutságnak” számított. A sillernek a háború előtt még 30 százalék körüli részesedése volt a bortermelésben, majd elkezdett lassan kikopni. Vajon miért? Mi történt ezzel az ősi borunkkal? Aztán egyszer csak megjelent a rosé, amit eleinte gyanakodva fogadtak, de mára igazi sikertörténet, valódi sláger lett belőle. M...

A homokon, azaz az Alföldön is lehet jó, sőt kiváló borokat készíteni. Valójában az Alföld sem csak a homokról szól, van ott kötöttebb altalaj is, sőt van ahol a Kunság homokja löszre vált. Melyek az alföldi szőlészet lehetőségei, előnyei és hátrányai, összevetve a hegyi borvidékeinkkel? Mit ideális itt termeszteni? Vajon nyitottak az emberek a régió boraira? Műsorunkban az alföldi borokat kutatju...

Az édes bor népszerűségét annak köszönhetjük, hogy a 19. századig a mézen és a gyümölcsökön kívül ez volt az édes íz szinte egyetlen forrása. Az emberek az ipari cukorgyártás megjelenésével kezdtek a száraz borok felé fordulni. A borban járatlanabbak viszont maradtak az édes bornál, amelyet már nemcsak természetes módon voltak képesek ízesíteni, hanem – sajnálatos módon – répacukorral is. A termés...

A vörösbor kék szőlőből készül. A vörösbor alaptermészete az, hogy száraz. A vörösbor szőlője a mediterrán vidékeken érzi jól magát. Ezeket az állításokat beszéli át a műsorvezető, Csizmadia András, és a műsor vendége, Pók Tamás, az egri Eszterházy Károly Egyetem mestertanára. Heimann Zoltán szekszárdi borásztól pedig érdekességeket tudhatunk meg a Magyarországon két leggyakrabban előforduló kéksz...

Vajon mi kell a minőségi száraz fehérborhoz? Jó termőhely, jó szőlő, jó gazda, jó időjárás - sokismeretlenes egyenlet ez. A Kárpát-medence kiváló hely a fehérboroknak, ez a magyarok erőssége is. De vajon mitől nevezzük száraznak a bort? Milyen nevezetes magyar fehér szőlőfajtáink vannak? Vendégünk Pók Tamás, az egri Eszterházy Károly Egyetem tanára, borszakértő. Bárdos Sarolta, a Tokaj Nobilis tul...

Az osztrák polihisztor, Rudolf Steiner neve sokak számára ismerősen cseng. Író volt, filozófus, tanár, őt tekintjük a Waldorf-pedagógia atyjának, ő alapította meg az antropozófia nevű spirituális mozgalmat a 20. század első éveiben, és neki köszönhetjük a biodinamikus gazdálkodás elvét is. Műsorunkban Bencze István borász segítségével vizsgáljuk, hogyan érvényesülhetnek ezek az elvek egy borbirtok...

Az egri bikavér volt imádott és átkozott, tündöklő csillag és megvetett alsópolcos, de az egri borászok jó része mindig hitt benne, és úgy tűnik, hogy a legjobb úton halad elveszített renoméja visszaszerzése felé. Az Egri borvidék és talán az egész ország egyik legismertebb vörösbora újra fontos szerepet tölt be a hazai boréletben, és örvendetes, hogy külföldön is egyre növekszik az érdeklődés irá...

A régészeti leletek tanúsága szerint a mai Magyarország területén már a Krisztus előtti első században létezett valamiféle borkultúra, amelynek jelentősége a következő évszázadok során folyamatosan nőtt. De vajon hol tartunk ma? Hasonlít-e a most poharunkba töltött ital arra, amivel nagy királyaink koccintottak? Mennyire gyorsult fel a változás az utóbbi évtizedekben, és milyen a borkultúra napjai...

A bor kétségkívül mindennapi életünk része, estéink, ünnepeink, baráti találkozóink aligha képzelhetők el nélküle. De tudjuk-e, hogy hogyan válasszuk ki a nekünk tetszőt, a megfelelőt? Hallgassunk az ösztöneinkre, nézegessük a címkét, vagy fogadjuk meg a szakemberek tanácsát? Milyen segítséget nyújthat nekünk egy jó kereskedő vagy egy rátermett sommelier? Műsorunkban a bor lényegét kutatjuk, de pr...

Az ókor leghíresebb orvosa, Hippokratész állítólag azt mondta: „A bor az italok között a leghasznosabb, az orvosságok között a legjobb ízű és az ételek között a legkellemesebb.” De valóban orvosság a bor? És ha igen, vajon milyen bajra gyógyír? Igaz, hogy a bort mértékkel fogyasztók tovább élnek, mint az absztinensek? Műsorunkban ezt a témát járjuk körül szakértő vendégünk, Toldy-Schedel Emil belg...

A koronavírus-járvány okán szükségessé vált megszorító intézkedések miatt sajnos nem látogathatjuk meg kedvenc pincészeteinket és nem ülhetünk be a törzshelyünkre, hogy egy pohár jó bor mellett beszélgessünk a barátainkkal, de szerencsére a borok kóstolásáról nem kell lemondanunk. Műsorunk szakértő vendége, Szik Mátyás örökös magyar sommelier-bajnok elmondja, hogyan tehetjük az otthoni borozást mé...