Az élet meg minden

Mi a hasonlóság az ókori mágia és a mai, liftajtóra ragasztott, A4-es lapra írt üzenetek között? Mi a közös egy leszerelő római légiós és egy mai ember életközepi dilemmáiban? Ebben az epizódban erről is beszélgetünk, hiszen a műsor vendége ezúttal olyasvalaki, aki otthonosan mozog a római kori átoktáblák, az egyiptomi hieroglifák világában és korunk életvezetési kérdéseiben is. Vagyis ebben az ep...

Ez az epizód minden tekintetben rendhagyó. Hiszen ezúttal nem egy beszélgetést hallgathattok meg, hanem egy hangjátékot. Láng Annamária és Fesztbaum Béla színművészek előadásában. (A hangjáték egyben kapcsolódik az új nagyepizód, a Fesztbaum Béla színművésszel készített beszélgetéshez is.) Ez a produkció igazán erős és magával ragadó lett, és szól azokhoz is, akik valakit vagy valamit elvesztettek...

Hogyan szól a mához a száz évvel ezelőtti pesti polgár? És mitől ennyire izgalmas a Pál utcai fiúk írójának kevésbé ismert arca, az újságíró Molnár Ferenc? A régi Budapest világában és a világhírű drámaíró történetében most Fesztbaum Béla lesz kalauzunk, aki egyszerre elismert színész, a színháztörténet szakavatott ismerője és a háború előtt fénykorát élő pesti kabaré értő művelője. 💥FIGYELEM! Eh...

A „mostanában” szó számára lehet, 100 millió évet jelent. Ha azt mondja, hogy „fiatal korában”, akkor lehet, ez csak annyit tesz, az illető még nem volt egymilliárd éves sem. Mármint a világegyetem. Amelyben most Kis-Tóth Ágnes asztrofizikus vezetésével kalandozunk kicsit, miközben megpróbáljuk megfejteni, mi történt egy távoli bolygón a csillagkapu túloldalán. Ebben az epizódban tehát Kis-Tóth Ág...

Holch Gábor eredetileg két évre szeretett volna Kínába költözni, aztán több mint két évtized lett belőle. Hosszú évekre Sanghaj lett bázisa: itt építette fel vállalkozását is, amely vezetési tanácsadással foglalkozik. És bár nemrégiben hazaköltözött Budapestre, ügyfelei továbbra is nyugati és keleti világcégek vezetői, akiknek segít eligazodni más kultúrákban – de olykor saját magukon is. Ebben az...

Sokat hallani mostanság a „patriarchátusról”, amely évezredeken át volt az emberi közösségek hatékony szervező logikája. Kalauzunk a témában Dávid-Barrett Tamás, aki alaposan kikutatta a kérdéskört: nagyívű könyvet írt ennek a letűnőben lévő „technológiának” a természetrajzáról. Ebben az epizódban az Oxfordban tanító viselkedéstudóssal beszélgetek a csimpánzok társadalmáról, monogámiáról és poliam...

Ez az epizód expedíció egy olyan vidékre, amely egyszerre tűnhet ismerősnek és nagyon idegennek a magyar utazó számára. Vagyis Lengyelországba. Mert hogy ebben az adásban P. Szathmáry István polonistával és grafikussal beszélgetek a Krakkó mellett királlyá koronázott Jézusról, feléledő szláv istenekről, nagy írokról és sötét gengszterekről, a Gyöngyhajú lányról, valamint arról, miért kopott meg en...

Nick Thorpe negyven éve él Budapesten, és azóta tudósít Magyarországról és a környező országokról nem csak a brit hallgatóknak, hanem az egész világnak. Ebben az adásban azonban nem csak arról lesz szó, hogyan fest az ország egy egyszerre külső és belső nézőpontból, hanem arról a vadonról is, ami szó szerint és képletesen is itt van körülöttünk, ám az ott élőkről, történeteikről a legtöbb magyar s...

Mi az a reprodukálhatósági krízis, és miért súlyos válságtünet a tudomány világában? Hogyan segíti elő a tudományfinanszírozás és a szakfolyóiratok rendszere a hibás vagy kifejezetten kamu tanulmányok tömegének megjelenését, és miért mérgező ez a szó elvont és szó szerinti értelmében is? Ebben az epizódban a Svájcban dolgozó, neves orvoskutatóval, Szabó Csabával beszélgetek a tudományt aláásó bóvl...

Miért varázsolja el a 21. század emberét ennyire a középkor? Hogyan fért meg egymással a szent és a profán, sőt a kifejezetten obszcén ezekben az évszázadokban? És mit tekintett a kor embere „helyes” és „rossz” szerelemnek? Sok más mellett ezekről is mesél nekünk most Bánki Éva író, irodalomtörténész, aki a trubadúrok világának és egy későbbi időszak, a portugál felfedezések korának is szakavatott...

Külső rendezettség és belső nyugtalanság, történelmi sorsfordulók és a köztük lévő emberöltőnyi tél, amikor látszólag semmi sem történik körülöttünk. És aki mindezekről megosztja most velünk gondolatait, akivel még sokfelé kalandozunk az adás során: Mácsai Pál, az Örkény Színház alapítója és leköszönő vezetője. Ebben az epizódban tehát az egy személyben színésszel, rendezővel és direktorral beszél...

Huszár Ferenc egykoron a Magic Pony nevű startup vezető kutatója volt, amely céget a Twitter 2016-ban 150 millió dollárért vásárolt meg. Ezt követően a magyar szakember az amerikai közösségimédia-vállalat AI-gurujaként tevékenykedett tovább, és a Twitter legfontosabb algoritmusain dolgozott. Egyben segített létrehozni egy speciális csoportot is, amely team azonban Elon Musk érkezését már nem élte...

Saly Noémi gazdag életpályája során volt egyetemi tanár, műfordító és muzeológus is. És bár saját bevallása szerint „nem akart elérni tulajdonképpen semmit”, népes olvasótábora és könyvei nagyon is komoly szakmai sikerekről tanúskodnak. Mára sokan Budapest-történészként és a székesfőváros „kávéházológusaként” ismerik, ám könyveiből, munkáiból nem csak a múlt, nem csak olvasmányos kultúrhistória, h...

Weyer Balázs a régi Origo alapítójaként és főszerkesztőjeként a magyar online és offline újságírás meghatározó alakja lett. Aztán – nem teljesen önszántából – munkája hobbivá vált, egy régi hobbija pedig munkájává. Ebben az epizódban tehát vele beszélgetek világzenéről és a filmzenék világáról, egyedül utazásról, valamint társas vállalkozásokról, a dübörgő kilencvenes évekről és a szabadság műfaja...

Nem csak Közép- és Kelet-Európa a világnak olyan része, amelyet az I. világháború és az azt lezáró béke a mai napig meghatároz: a Közel-Kelet is ilyen térség. Ebben az epizódban Mestyán Ádámmal, Amerika elit egyeteme, a Duke University történelem tanszékének docensével beszélgetek az oszmán birodalom szétrobbanásáról és a mai arab államok kialakulásáról, brit ügynökökről és egy magára hagyott kirá...

Bukfenc, Jeromos, Janka – sokan vannak Magyarországon, akik pontosan tudják, kutyanevekről van szó. Méghozzá Csányi Vilmos kutyáinak neveiről. Hiszen a Széchenyi-díjas etológus professzor több mint negyed százada publikálja népszerű tudományos munkáit a nagyközönségnek, amely könyvek egy része a kutyákról, illetve gazdáikról, rólunk, emberekről szól. E beszélgetés apropóját az adja, hogy nemrégibe...

Weiner Sennyey Tibor költő, író, esszéista és méhész. Most megjelent könyvében gyakorlatilag megírta a méhészet kultúrtörténetét. A téma első blikkre talán szakkérdésnek tűnhet, de ez a történet a természethez való viszonyunkról is szól. Arról is, hogy mit eszünk ma, mit fogunk enni holnap. Vagyis olyan bagatell kérdésekről, mint például az emberiség jövője. Ebben az epizódban tehát Weiner Sennyey...

Nyáry Krisztiánt azt hiszem, kevés hallgatónak kell bemutatnom. Nagyon sokan találkozhattak már – ha máshol nem – a Facebookon életrajzi történeteivel. Magyar írók és alkotók a főszereplői ezeknek a közösségi médiában hosszúnak számító, papíron viszont olykor egypercesnek ható írásoknak, amelyek az évek során nagy közönségsikert arattak. 2012-től kezdve már könyv, illetve könyvek formájában is. Eb...

Szilágyi András evolúcióbiológus, az Evolúciótudományi Intézet igazgatója olyan egyszerű kérdésekre keresi a választ, mint például hogy miként keletkezett az élet. Vagy hogy miképpen lehet egy tudományos SimCity szoftverrel modellezni azt a százötvenezer évet, amely kulcsfontosságú „pillanatnak” bizonyult emberré válásunk történetében. Ebben az epizódban tehát vele beszélgetek az evolúció barkácsm...

Merényi Dánielt, azaz Grafitembert és karikatúráit, képregénycsíkjait sokan, nagyon sokan ismerik Magyarországon. Azt már kevesebben tudják, hogy a rajzolás mellett van még pár olyan passziója, ami egész embert kíván. (Így van olyan ezek között, amit olykor muszáj „takaréklángra” állítani.) Ebben az epizódban tehát témáink lesznek az I. világháború olaszországi hadszínterei, a kézműves bicikliváz-...

Kürti Sándor sikersztorija kényszerű „pályamódosítással” indult. Aztán egy termelőszövetkezetnél, majd egy Patyolatban folytatódott. Ám csakhamar arról szólt, hogyan lehet tudásszomjjal és mérnöki precizitással, valamint hosszú évek kitartó munkájával egy garázsvállalkozásból világhírű céget építeni. Ebben az epizódban tehát Kürti Sándorral beszélgetek az életvezetés és a vállalatvezetés alapszabá...

Vonnák Diána író, kultúrantropológus távoli vidékeken kezdte meg tudományos munkáját, de hamar rájött, neki Kelet-Európával van előbb dolga. Méghozzá Ukrajnában. Ám számára nem csak térkép e táj, hiszen munkája mellett már erős érzelmi szálak is kötik a most lángoktól ölelt országhoz. Így ebben a beszélgetésben ezen a különleges optikán keresztül kaphatunk képet arról, mit jelent, amikor egy 40 mi...

Mi szükséges ahhoz, hogy a mesékben a hős hőssé váljon? És hogyan lehetünk mi saját életünk hősévé, ha annyi borzalom történik körülöttünk a világban? És kik segíthetnek nekünk ebben? Boldizsár Ildikó mesekutató 25 év vizsgálódása és gyakorlati tapasztalatai alapján dolgozta ki meseterápiás módszerét, amely sok más mellett ezekre a kérdésekre is segít választ találni. Ebben az adásban vele beszélg...

Évezredek óta vágyik arra az ember, hogy gondolkodó gépet alkosson. Mesterséges embert, mesterséges intelligenciát. Mégis sokunkat sokkolt, amikor azzal szembesültünk, ez most tényleg sikerülhet. Ebben az epizódban Madarász Tamás agykutatóval, a JPMorgan Chase Londonban dolgozó MI-kutatójával beszélgetek a ChatGPT-ről, a mesterséges intelligencia (rövidítve: MI vagy AI) és az emberiség jövőjéről,...

Részben anyagi és magánéleti gondok elől futott, biciklizett és úszott világgá – jobban mondva a világba Szőnyi Ferenc. Pedig olyan környezetben nevelkedett, ahol kerékpárral maximum a szomszéd faluba volt szokás áttekerni, és igazából úszni is csak első, nemzetközi triatlon versenye előtt pár héttel tanult meg. Ebben az epizódban tehát vele beszélgetek elképesztően hosszú távokról, rendhagyó edzé...