Magyar Művészet

Hidas Zoltán szociológus professzor különválasztja a világ megváltoztatására törekvő és a világ rendjét kutató szociológiát, az utóbbi a transzcendenciáról se mond le, a kultúrát pedig jelentéses tényezők egységének fogja fel, és a tekintélyt se szűkíti hatalomra és közmegegyezésre.

Erhardt Gábor építész, az MCC tanára beszél a modern és posztmodern utáni "metamodern"-ről, vagyis az oszcillációról, kitér a szerves építészet mögötti világnézetre is.

Mórocz Gábor irodalomtörténész az egykori kiváló Kodolányi-tanítvány novellistáról, Szabó koráról, önpusztító életéről, a nagy életformaváltásról, az író maradandó jelenlétéről beszél.

Ungvári Judit a rendkívüli hazai esemény előadásairól, saját élményeiről beszél, vagyis sajnálhatja, aki nem volt ott.

 Szász László irodalomtörténész beszél az erdélyi irodalomról és a kultúra erdélyiségéről, hogy épülnek a művei és miért más az erdélyi pedagógus helyzete.

 Szász László irodalomtörténész beszél az erdélyi irodalomról és a kultúra erdélyiségéről, hogy épülnek a művei és miért más az erdélyi pedagógus helyzete.

Balázs Géza nyelvész, "szemiotikus" beszél a színházi jelentés különböző rétegeiről, a társas tudás megnyilatkozásairól, de eljutunk a nyelv és a művészet keletkezéséig is.

Dukkon Ágnessel arról beszélgettünk, miképp segíti az orosz irodalom ismerete, hogy közelebb kerüljünk Jókai világához. Közben kiderül, hogy Jókai motívumhálót sző és szimbólumokban is gondolkodik, árnyaltan látja a jellemeket és például a szabadság sokértelműségét.

Sümegi Istvánnal arról beszélgettünk, hogyan áll egybe szerteágazó tematikája, miféle időfelfogásokkal dolgozik, és ezek miért kötődnek az individulaizmushoz és a halálhoz. És arról is, hogy ő maga miként tud átnyúlni a táborokon.

Illyés Gyula születésének 120. évfordulója alkalmat ad az újabb számvetésre. Miért szorulnak ki a klasszikusok a figyelem előteréből, és miért vagyunk egyre bizonyosabbak klasszikus rangjukról? Márkus Béla irodalomtörténésszel beszélgetünk.

Vadász Bence építésszel beszélgettünk arról, hogy miért jó építésznek lenni, mi tetszik neki a közelmúlt alkotásaiból, lehet-e valamit kezdeni a panelekkel és kockaházakkal és hogy miképpen jön létre egy építészdinasztia.

A beszélgetés a Magyar Művészet 2022/4-es számához kapcsolódik. Művészet-e a fotózás, és ha nem egyértelműen, akkor mégis miért ugyanazokat a képeket látják művészinek a hozzáértők? Milyen következményei vannak a fényképezés tömegessé válásának? Ha minden fotó dokumentum, akkor mi a dokumentumfotó?

Beszélgetés Stamler Ábel vallástudóssal a rítus kultúraképző és -megtartó szerepéről. Miként egyezteti a szertartás a transzcendenst és az érzékit. Hogy kapcsolódik a rítus a vallásokhoz, és csak valláshoz kapcsolódik-e rítus. Milyen tudomány a rítuskutatás, és mit kell tudni annak magyarországi műhelyeiről.

Gajdó Tamás beszél egy Zilahy Lajos-bemutatóról. Egy új előadásmodell, amely a tapsrendet is megújította. Érdemes-e újra felfedezni Zilahy színdarabjait? És még egy kevés a színháztörténeti korszakokról is.

Gróh Gáspár arról, hogy miért a magyar irodalom egyik csomópontja Mészöly Miklós. A feleség mint alkotótárs, a Mészöly-újraolvasás tapasztalatai, a mészölyi "mélymagyarság".