Greendex

A Holnapután legújabb adásában Simon Szilviával, a Zöld Hobbit néven ismert környezeti nevelővel, utazó pedagógussal beszélgetünk. Szilvia tizenöt éve járja az országot, és a természet kincseiről, a kapcsolódás fontosságáról és a minket körülvevő világ csodáiról mesél kicsiknek és nagyoknak. Az adásban szó esik arról, hogyan lehet a képernyők világában felnövő gyerekeket a természet felé fordítani...

Elegendő élelmiszert termelünk ahhoz, hogy bolygónk minden lakójának jusson belőle. Ennek ellenére napjainkban is százmilliók éheznek világszerte. Ráadásul az éhezés korántsem csak az üres gyomorról szól: az is lehet alultáplált, aki naponta bőségesen eszik. A Holnapután legújabb adásában, az élelmezési világnap apropóján Plántek Leával, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) r...

Virágot enni elsőre talán különös ötletnek tűnik, pedig korántsem új gasztronómiai hóbort. Az ehető virágok és vadon termő növények évszázadokon át részei voltak a mindennapi étkezésnek, a hozzájuk kapcsolódó tudás azonban az idők során jelentősen megkopott. A Holnapután legújabb adásában Halmos Monika fitoterapeutával, virágsommelier-vel, a virágkonyha egyik legismertebb hazai szakértőjével beszé...

Vajon a mesterséges intelligencia megoldás vagy újabb probléma? Dr. Rab Árpád jövőkutatóval, az NKE EJKK Információs Társadalom Kutatóintézetének tudományos főmunkatársával arról beszélgettünk, hogyan formálja a technológia a jövőnket – és mit tehetünk azért, hogy ez a jövő élhető legyen. Szó esik arról, miért nem a technológia elutasítása a megoldás, hanem annak tudatos használata, és miért lehet...

„Nem rúgta ránk az ajtót a klímaváltozás” – mondja Lakatos Boglárka, az Agrárközgazdasági Intézet kutatója, legújabb podcastunk vendége. Ahogy fogalmaz, ez csak egy kattintásra csábító narratíva. A folyamatot valójában évtizedek óta jelzik a kutatók, csak épp eddig jóval kevesebbet tettünk, mint tehettünk volna. Az adásban szót esik: arról, hogy a klímaváltozást évtizedek óta jelzik a kutatók – ne...

Az idei nyáron újra a szárazság, a forróság és a vízhiány vált meghatározóvá. Podcastunkban így főként kapcsolódó témákkal foglalkoztunk: szóba került a  Balaton és lehetséges jövője , vízügyi kérdések és a  Homokhátság helyzete , aztán  Ljasuk Dimitryvel a Tisza-tóról beszélgettünk , és a megoldási lehetőségekbe is bepillantást nyerhettünk a  marispusztai elárasztás történetével . Aktuális adásun...

A Homokhátság mára gyakorlatilag félsivataggá vált. A vízhiány nyomán a gazdálkodás az ellehetetlenülés határán áll, az őshonos élővilág pedig jórészt eltűnt. Az elmúlt időszakban kicsúcsosodó folyamatban a melegedő és szárazodó klíma mellett az évszázados emberi beavatkozás negatív hatásai is közrejátszottak. Bár sokak szerint a huszonnegyedik órában vagyunk, vannak néhányan – és egyre többen –,...

A világ összes erdőtüzét meg tudnánk előzni, ha előre meg lehetne jósolni hol és mikor csapnak fel a lángok. Erre egyelőre nem vagyunk képesek, ám a tűzkockázatok becslése ma már lehetséges. Egy ilyen, tűzkockázatbecslő modellt épített fel a Corvinus Egyetem kutatója, Manczinger Melinda és munkatársai, akik a Kárpátok térségét – benne három észak-magyarországi megyével – vizsgálták a tűzkockázatok...

Ljasuk Dimitry neve összeforrt a Tiszával és a Tisza-tóval. Készülő, Élet víz nélkül című új dokumentumfilmjében a klímaváltozás és a vízhiány drámai hatásait kutatja, Spanyolországtól az Alpokon át egészen a Homokhátságig. A sokkoló képek ellenére azonban nem a kétségbeesésre, hanem a reményre, az alkalmazkodásra és a tenni akaró emberekre fókuszál. A Holnapután legújabb adásában Novák Zsombor be...

A Holnapután legújabb adásában vendégünk Bendó Zoltán, a TEX-DAN projektmenedzsere volt, akivel a körforgásos gazdaságról és a fenntartható textiliparról beszélgettünk. Az adásban szó esett arról, hogy milyen kihívásokkal néz ma szembe a ruhaipar. Környezeti oldalról vizsgálva ezt a kérdést nem is lehetne megkerülni, hiszen az egyik legszennyezőbb ágazatról van szó. Sokatmondó adat, hogy egyetlen...

A Nem víznek való vidék Youtube-csatorna alapítója, Csala Dániel szerint versenyt futunk az idővel, hogy megmentsük a kiszáradó magyar tájat. Podcastunk legújabb adásában egy olyan emberrel beszélgetek, aki – bár nem vallja magát szakembernek – nagyon sokat tud a vízválságról, amellyel országunknak szembe kell néznie. Csala Dániel már évek óta foglalkozott a témával, amikor megalapította a csatorn...

Hazánk legértékesebb természeti kincsei közé tartoznak a gyepterületek melyek fajgazdagsága, és a klímaváltozás mérséklése szempontjából kulcsfontosságú széntároló képessége kiemelkedő. Sajnos mégis mostohán bánunk a gyepeinkkel, legyenek azok a természetben, vagy épp a kerítésünkön belül. A gyepek fontosságáról, megvédésük lehetséges módozatairól és a városi gyepterületek – avagy méhlegelők – jel...

Mi köze van a folpaknak a Balatonhoz? Miért veszélyesebb a tóra a magas vízszint, mint az alacsony? És tényleg fenyeget a kiszáradás? A Holnapután legújabb epizódjában dr. Vasas Gáborral, a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) főigazgatójával beszélgettünk. A maratoni hosszúságú adásban olyan tények hangzottak el, melyek sokszor teljesen felülírják azt, ami a közvélekedésben él a Bala...

Szépen gondozott, élére vágott gyep, tujasor, és gondosan permetezett rózsák – ezek sokak szemében az ideális kert képét festik. Csakhogy mindez valójában egy mesterségesen életben tartott rendszer, amely tőlünk energiát vesz el, körülöttünk lévő élővilágnak pedig nem ad vissza semmit. Bereczki Anna kerttervezővel arról beszélgettünk, hogyan lehetne ezt másképp csinálni, és az embert valamint a te...

Tudtad, hogy Európában évente 90 ezer tonna gyapjú keletkezik, amit a gazdák egy része egyszerűen elás vagy elégeti? Miközben a mezőgazdaság aszállyal, a talajok kimerülésével és az egyre drágább, és a klímaváltozást is fűtő műtrágyákkal küzd. Dr. Veres Andrea növényorvos, a Fitowool társalapítója megmutatja, hogyan lehet ebből a két problémából egyetlen elegáns megoldást csinálni vegyszerek vagy...

Gondoltad volna, hogy minden kattintásod szén-dioxid kibocsátással jár? Minden egyes Google-kereséssel, Netflix-sorozattal vagy Instagram-pörgetéssel karbonlábnyomot hagyunk magunk után – csak éppen nem látjuk a füstöt. Huszics György, a Carbon. Crane társalapítója azt a feladatot tűzte ki maga elé, hogy a láthatatlant láthatóvá tegye: megmérje és csökkentse a digitális karbonlábnyomunkat. Mert ez...

Mit csinál egy permakultúrás tervező, ha történetesen nem kertes házban, vagy épp egy tanyán él? Hát dzsungelt varázsol a gangra! Lőrinczi István egy belső-ferencvárosi társasház folyosóján bizonyította be, hogy a természettel való együttműködés gyakorlatilag bárhol megvalósulhat. A Perma Gang projekt alapítójával a permakultúráról, a természet mintázatainak követéséről, és a bárhol megvalósítható...

„...a méhek tökéletesen szimbolizálják azt, hogy ha a kis, jelentéktelen, sárga szőrös fenekű méhecskék összefognak egy szorgos rajba, akkor felsokszorozódik a hatásuk. Ha sokan felkapjuk a fejünket, és egy szorgos rajba verődünk, akkor egy zöldebb jövő felé tudjuk venni az utat” – vallja Hegedűs Kristóf. Az adásban a beeco nevű fenntarthatósági témájú applikáció társalapítójával beszélgetünk. Az...

Gondoltad volna, hogy több száz éves módszerek újraélesztése – például kőhordalékfogók és rönkgátak építése – elegendő lehet egy kistelepülés megvédéséhez az évente ismétlődő villámárvizektől? És hogy ugyanez a szemlélet, amellyel a vizet visszatartják az aszályos nyarakra, a kalocsai kertvárosi régi agyaggödreiből virágzó vizes élőhelyet és játszóteret varázsol? Podcastunk aktuális adásában dr. S...

„...a méhek tökéletesen szimbolizálják azt, hogy ha a kis, jelentéktelen, sárga szőrös fenekű méhecskék összefognak egy szorgos rajba, akkor felsokszorozódik a hatásuk. Ha sokan felkapjuk a fejünket, és egy szorgos rajba verődünk, akkor egy zöldebb jövő felé tudjuk venni az utat” – vallja Hegedűs Kristóf, a beeco társalapítója.  Mi lenne, ha a kezünkben lévő okostelefon funkciója nem merülne ki ab...

Amikor egy elsőéves egyetemista nyakig sárosan, 1500 csemetével és egy ásóval a kezében megkérdezi, hogy „mi a túrót kell nekünk itt csinálni?”, valami fontos dolog zajlik. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem – a MOME – az elmúlt években komolyan nekiállt annak, hogy a fenntarthatóság a mindennapok egyik fókuszpontjává váljon az intézmény és hallgatók számára. Ennek kerete a MOME Zero program, amely 2...

Az egyre fokozódó klímaválság, illetve az erőforrások kimerülése egyre inkább a középpontba helyezi a zöld átmenet kérdését. Ezzel foglalkozik az Európai Unió LIFE programjának egyik modulja is, a Clean Energy Transition (tiszta energiára való átállás) alprogram. Podcastunk aktuális adásában kettő plusz egy ilyen projektet nézünk vendégeimmel.  Molnár Boglárka a Budapesti Műszaki Egyetem Villamos...

Dr. Molnár Zsolt, biológus, etnoökológus, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Hagyományos Ökológiai Tudás Kutatócsoportjának vezetőjével beszélgettünk egy mára kevéssé ismert világról.  Létezik ugyanis egy csoport, akikről ritkán esik szó, mégis ők az „alkalmazkodás mesterei”: a pásztorok. Emberek, akik képesek a fűből húst csinálni, és akiknek a tudása több mint 7000 éve halmozódik. Vendégemmel vég...

Vendégem Réthy Katalin a Magház Egyesület vezetője, agroökológus. „A gyógyítás nem egyirányú. Amikor gondoskodunk a kertről, a kert viszonzásképp gondoskodik rólunk.” A modern világ embere egyre inkább elszakad a természettől, miközben az egymásra halmozódó ökológiai, társadalmi és gazdasági válságok, azaz a polikrízis világa, egyre több terhet pakol a mentális egészségünkre. A Holnapután aktuális...

Gondoltad volna, hogy a hazai gyepek hatalmas mennyiségű szén-dioxidot képesek megkötni, így a klímavédelemben legalább olyan fontosak lehetnek, mint az erdők? Vagy azt, hogy a korábban kártevőként számon tartott – ma már szigorúan védett – ürge valójában egy ökológiai kulcsfaj, melynek jelenléte nélkülözhetetlen egész életközösségek számára?  Podcastunk vendégei, Bocz Renáta, a Grassland-HU LIFE...