Lélek és mancs

Van egy furcsa mondat, amit ma egyre ritkábban hallunk: Ráérek. Mintha állandóan sietni kellene valahová. Nemcsak fizikailag — belül is. Sietve eszünk. Sietve beszélünk. Sietve hallgatjuk meg egymást. Sietve pihenünk. Mintha az élet egy folyamatos teljesítmény lenne. És közben valami elveszett: a lassúság.

Az előző epizódban Sachival arról beszélgetünk, hogy mit jelent a figyelem, a tudatos jelenlét, és arról, hogy miképpen segíthet nekünk abban, hogy jelen legyünk a saját életünkben. Ma egy újabb témát ajánlunk átgondolásra: a bizalmat.

Az előző epizódban Sachival az ő életörténetéről beszéltünk, annak kezdeteiről. Arról, hogy mit jelent, amikor valaki egy hiánnyal indul az életben. És arról, hogy sose késő megtapasztalni a gondoskodást. Ebben az epizódban egy újabb témáról beszélgetünk Sachival:  a jelenlevésről.

Ez a Lélek és Mancs mini podcastsorozat. A most kezdődő sorozatban arról fogunk beszélgetni Sachival, egy nagy 30 kilós szőrös kutyussal, hogy mitől lehet boldogabb az életünk: lelki dolgokról, emberi dolgokról és kutyás történetekről. Homa Ildikó vagyok, pszichológus, egzisztencia analitikus és logoterapeuta. Maradjatok velünk!