WMN BESZÉLNÜNK KELL!

Sokak számára a szex az egyetlen nyelv, amelyen keresztül a szeretetet, gyengédséget, odaadást, érzékiséget, ragaszkodást képesek megélni. A szex soha nem csupán magáról az aktusról szól. Mert miközben nagyon vágyjuk a másik közelségét, rengeteg minden befolyásolja, hogyan tudunk jelen lenni az intimitásban. Vajon tudjuk-e, hol és hogyan születik meg a vágy? Mi mindenről szól a szex, és mi minden...

Itt az ideje, hogy hangosan kimondjuk: amellett, hogy az anyaság csodálatos szerep, egyben irtó nehéz is. Hiszen folyamatos jelenlétet, intenzív érzelmi és fizikai gondoskodást igényel. És amiben épp ezért ki lehet égni. Ki is ég sok nő – és ebben nincs semmi szégyellnivaló. A Beszélnünk kell! podcastban erről és a gyógyulás lehetőségeiről is bezsélgettünk.

Ismerős az érzés, mintha a párválasztásaidban újra és újra ugyanabba a folyóba lépnél? Te is feltetted már magadnak a kérdést: miért ismétlem ugyanazokat az önsorsrontó köröket a kapcsolataimban? Itt a Beszélnünk kell! legújabb epizódja, amelyben D. Tóth Kriszta és Orvos-Tóth Noémi klinikai szakpszichológus a párkapcsolati sémákról, illetve a gyógyulás útjairól beszélgetnek.

Azt, hogy milyen hatalmi viszonyban létezni, a szüleinken keresztül, gyerekkortól tapasztaljuk: nagyon zsigeriek tehát azok a mintáink, amelyek azt befolyásolják, hogy a későbbiekben hogyan viselkedünk olyan helyzetekben, amelyekben a hatalom alávetettjeiként vagyunk jelen – állampolgárként, gyerekként, diákként, munkavállalóként, betegként vagy a párkapcsolatunkban. És hát a legtöbbünknek nincsen...

A fiatal felnőtt gyerek elköltözése – amellett, hogy teljesen természetesen bekövetkező életszakasz – egy gyászfolyamat is. És az azzal való szembesülés: kik vagyunk mi a szülőségünkön túl. Itt a Beszélnünk kell! legújabb epizódja az üres fészekről.

A szülőség az ember életének egyik legösszetettebb – legtöbb nehézséggel, lemondással, örömmel és olykor csalódással járó – feladata, amit elképesztően nehéz jól csinálni (tökéletesen pedig lehetetlen). És amiben minden jó szándék és akarat ellenére is mély sérüléseket lehet okozni. Az esetek többségében azonban a szülő nem tudatosan, nem szándékosan szeretné bántani a gyerekét – még az akaratlago...

Nagy feladat túlélni az idejekorán elveszített szülőt. Életet, erőt építeni a hiányból, kamaszkorban megtanulni, hogy miközben te építed magad, a gyász is épül benned. Nyáry Luca tizenhárom éves volt, amikor elvesztette az édesanyját. A Beszélnünk kell! ötödik évadának záróepizódjában az ő útját mutatjuk be:

Szabó Anna Eszter súlyos traumákat szenvedett el a szülés alatt – ezek az élmények pedig ott és akkor nemcsak egy korábbi abúzus emlékét ültették át jelen időbe és hajszolták őt pánikrohamokig, hanem azt is meghatározták egy időre, ahogyan a babájához kapcsolódott. A története óriási felkiáltójel arra vonatkozóan, hogyan tanulunk rá, hogy a határainkon bárki, bármikor átléphet, és milyen hiányossá...

Kurucz Adrienn, a WMN szerzője és főszerkesztő-helyettese már friss anyaként sem értett egyet vele, amikor azzal riogatták: ha a kisbaba a hitvesi ágyban alszik, sosem fog leválni a szülőkről. Ami azt illeti, magával a leválás szóval sincs barátságban, ami valami olyasmit sugall számára, hogy végérvényesen el kéne engednie a gyerekét. „Ha egy ág letörik a fáról, ha „leválik”, elpusztul (…) És én i...

Mindenkinek más az útja a gyerekvállalásban; sokak számára azonban méltatlanul nehéz, kacskaringós út vezet az anyaságig. Hazánkban nagyjából háromszázezer nő küszködik termékenységi gondokkal, illetve meddőséggel; köztük Krajnyik Cintia is, akit másfél évvel ezelőtt diagnosztizáltak endometriózissal és adenomiózissal. Két nagy műtéten esett át azóta, amelyek során arra is fény derült, számára az...

Élsportolónak készült, ami – tekintve, hogy mindenbe, amit csinál, apait-anyait belead – nagy eséllyel össze is jött volna, ha nincs egy sérülés, ami végül pontot tett a sportolói pályafutása végére. Így lett belőle pszichológus, neves emberi jogi szervezetek munkatársa, majd újságíró (vagy ahogy ő definiálja magát: pszichológus-újságíró). Milanovich Domi a Lélektani határ podcastműsor megálmodója...

Vágyni az elismerésére és kötődni ahhoz is tudunk, aki bánt – ezt Mózes Zsófinak sajnos már nagyon korán, a saját családjában meg kellett tanulnia. Felnőtt élete során pedig azt is tapasztalta, milyen ha a párkapcsolatában izolálják, hatalmat gyakorolnak felette és rendszeresen bántalmazzák verbálisan és fizikailag egyaránt. És azt is, miért nem olyan magától értetődő és egyszerű kilépni egy ilyen...

Soha ennyire nem érezte még magát a helyén, és soha nem volt még ennyire jóban magával – idáig azonban iszonyatosan nehéz út vezetett Csepelyi Adrienn számára, aki a közelmúltban megküzdött a major depresszióval. Nem túlzás azt mondani, hogy Adrienn megjárta a poklot: a major depresszió ugyanis (azon túl, hogy súlyos, bár szemmel olykor nem látható fizikai tünetei vannak) darabjaira szedi az ember...

Átsuhanó babák. Vendégbabák. Elvesztített, de soha el nem múló babák. Gyerekek, akiket vártak, de nem érkeztek meg, és mégis maradtak. Olyan sokféleképpen lehet finoman körbeírni az egyik legnagyobb fájdalmat a világon: egy kisbaba elvesztését. A perinatális gyász sokkal több embert érint, mint gondolnánk; nőket, férfiakat egyaránt – persze, hogy máshogy –, embereket, akik úgy váltak szülőkké, hog...

A szex soha nem „csak” szex. És soha nem csak annyian „vesznek részt” egy aktusban, ahányan épp az ágyban vannak. A szexuális életünkben az egész múltunk leképeződik. De mi minden befolyásolja, amit és ahogyan intimitás közben megélünk? Erről beszélget az évadzáró podcastban D. Tóth Kriszta és Orvos-Tóth Noémi:

Esther Perel szerint régen az emberek azért váltak, mert boldogtalanok voltak, ma azért teszik, mert úgy hiszik, hogy lehetnek boldogabbak. De valóban azok lesznek? Hogyan jutunk el a válásig, mikor menthető még egy kapcsolat és egyáltalán, hogyan lehet jól párt választani? Hallgassátok meg a Beszélnünk kell! legújabb epizódját, amelyben D.Tóth Kriszta és Orvos-Tóth Noémi többek közt ezekre a kérd...

Az öregedés sokkal komplexebb és plasztikusabb dolog-érzés-jelenség-tünetegyüttes, mint ahogyan sok esetben tekintünk rá, és mint, amit a témát övező tabuk és sztereotípiák sugallnak – amikből nem mellesleg rengeteg van. Az öregedés mindenkit érint, és nem kérdés, hogy iszonyúan sok dolgunk van a témával, ezek a hiedelmek ugyanis mind megnehezítik azt, hogy szeressük az életkorunkat és benne önmag...

Egész generációk küzdenek a kiégéssel, nem csoda, hiszen többet dolgozunk, mint valaha bármikor a történelemben, emellett pedig a munka és a magánélet határai sem mosódtak el még ennyire, mint most. A teljesítménykényszer egy állandó stresszt okoz az életünkben, mégsem tudunk szabadulni tőle, hiszen a modern kor társadalma az elismerést, a csodálatot, a sikert a teljesítményben méri. Jó lenne hatá...

Jól bocsánatot kérni, ténylegesen bocsánatot nyerni és igazán megbocsátani, majd meggyógyulni a helyzetből bonyolult és nehézkes folyamat. Ráadásul nem is mindig (vagyis inkább: nagyon sokszor nem) sikerül. De egyáltalán mit jelent megbocsátani? Kiről szól valójában a bocsánatkérés? Meg tudunk gyógyulni annak ellenére is, ha nem tudunk megbocsátani? Itt a Beszélnünk kell! új epizódja D.Tóth Kriszt...

Traumakötés vagy traumás kötődés... egy szókapcsolat, amit azok, akik valaha éreztek függés jellegű, szinte eltéphetetlen kapcsolódást az őket (akár érzelmileg) bántalmazóhoz, jól ismernek. Igaz, a kifejezést sokszor csak utólag találják meg arra, ami történt velük. Amikor laikusként valaki bántalmazó kapcsolatokról hall, az egyik első kérdés, ami felmerül, hogy miért nem lép ki belőle rögtön az á...

D. Tóth Kriszta és Orvos-Tóth Noémi a Beszélnünk kell! podcastsorozat negyedik évadának premieradásában nemcsak arra néznek rá, miben vagyunk, és hogyan vagyunk most, hanem arról is beszélgetnek, miként tudjuk túlélhetővé, élhetővé, sőt néha még élvezhetővé is tenni az életünket és egymás életét – minden ellenére vagy inkább mindennel együtt.

Az egyik legizgalmasabb és legnehezebb emberi feladat a saját határaink meghúzása: kiállni magunkért, érvényesíteni magunkat – anélkül, hogy a másik ember határait megsértenénk. Az, hogy mennyire tudunk önazonosak lenni, meghúzni az énhatárainkat, nagyrészt (de nem csak) azon áll vagy bukik, mit kezdünk az élet elején megélt tapasztalatainkkal, traumáinkkal, azzal a bizonyos „csomaggal”, amit magu...

Szerelem és irodalom viszonyáról beszélget az e heti podcastban D.Tóth Kriszta és Orvos-Tóth Noémi, és kivételesen egy vendég is csatlakozik hozzájuk Nyáry Krisztián író, irodalomtörténész személyében. Itt a friss Beszélnünk kell!