Nyílt forrás - Egy podcast a tudás szabadságáról, könyvekről és azokról, akik gondolkodnak

Mi történik, amikor a város egyszer csak vidékre költözik — nem kirándulni, nem nyaralni, hanem új életet, tiszta levegőt, régi házat, csendet, közösséget és persze egy kicsit önmagát keresni? Tomay Kyrával arról beszélgetünk, hogyan lesz a pusztuló parasztházból vágyott ingatlan, a falusi piacból életstílus, a Káli-medencéből státuszszimbólum, a helyiből néha statiszta, a gyüttmentből pedig új ős...

Sárkány Péter egyetemi tanárként a nevelésfilozófia, a szociálpedagógia, az alkalmazott etika, a vallási és filozófiai antropológia találkozási pontjain dolgozik. Mégpedig az egyik legnehezebb, de sok szempontból legfontosabb területen: a segítő szakmákra készíti fel hallgatóit. Tőle is, és hallgatóitől is az intézményrendszer mintha elvárná a forintosítható a produktivitást, a társadalom egésze p...

Tudelai Benjáminnak és Regensburgi Petahjának az utazás nem helyváltoztatás volt, hanem gondolkodási forma, vallási életük része. Ők nem városokat, kikötőket és szent helyeket jártak be, hanem a világ értelmét keresték. Útleírásaik egyszerre földrajzi beszámolók és identitástérképek, amelyekkel a reményt hozták el egy szétszórt közösség számára. Benke Lászlóval azt vizsgáljuk, hogyan kezd párbeszé...

A színház mérhető emberi folyamat – erről beszélgetünk Simon Balázs rendezővel, akinek kutatásai úttörő technológiai eszközökkel közelítenek ahhoz a kérdéshez, amelyet a színház hosszú ideig többnyire az „ösztön”, a „tehetség” vagy a „titok” nyelvén írt le: mitől működik egy előadás? Mi történik a néző figyelmével, testével, légzésével, idegrendszeri és érzelmi válaszaival akkor, amikor a színpad...

A hang több fizikánál: kapcsolat anya és gyermek között, élő és halott között, ember és közösség között. Ebben az epizódban arról beszélgetünk, mit őriz a hang, amikor minden más változik, hogy hogyan válik a népdal emlékezetből jelenlétté, és egyetlen dalban hogy fejeződik ki egy közösség tapasztalata. Lovász Irén Kossuth-díjas népdalénekes, antropológus és valláskutató, akinek munkássága az embe...

Augusztusi láz. Így nevezzük az első világháborús hadüzeneteket követő elsöprő lelkesedést – amely egész Európában szinte minden olyan hangot elfojtott, amely kételyt fogalmazott meg. De hogyan fogadta, és főként: hogyan készítette elő az értelmiség az első világháborút? Ezt a kérdést vizsgálja Molnár Eszter Edina, a Petőfi Irodalmi Múzeum kutatója. Mint tőle megtudjuk, a látszólagos egyöntetűség...

Milyen világ és hogyan jut arra az elhatározásra, hogy egy Gyula környéki elhagyatott telep, egy romos Wenckheim-kastély, egy türingiai kisváros magukba záródó világairól akarjon olvasni? Hogyan és milyen zene tudja megszelídíteni Krasznahorkai hurkolódó mondatait, amelyek ritmusa a Sátántangó és az azt körülvevő írások egymásra torlódó hullámzásában formálódott, utat törve egy áradó életműnek? És...

Mit látunk valójában a színpadon? Egy testet – vagy egy szerepet? Jelenlétet – vagy illúziót? Ebben az epizódban Závada Péter drámaíró-filozófus-költővel a színházi tapasztalat legbelső rétegeibe hatolunk be. A husserli fenomenológia fogalmaival – epokhé, képtudat, fantázia – felvértezve arról beszélgetünk, hogyan születik meg a színház a néző tudatában, miként „rezeg” a tapasztalat az illúzió és...

A Nyílt forrásban elsőként beszélgetek íróval – aki emellett a Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium vezető tanára. Tanári hitelesség, kiégés, az olvasás válsága, túlterhelt diákok, mesterséges intelligencia – ezek a témáink. Ez az epizód nem megoldásokat ígér, hanem tiszta gondolatokat egy szakmáról, amely csendben sokkal többet ad – és olykor: visz el – annál, mint amit kívülről látunk. Bár nem így...

Mit jelentett a szabadság, amikor a szabadságról nem lehetett beszélni? Hogyan lett a pszichoterápia a huszadik századi Magyarország egyik legcsendesebb ellenállási tere – és hogyan tanított meg egy nemzedéket újra beszélni? Ez a beszélgetés a magyar pszichoterápia 20. századi történetét követi végig: a háború utáni megszakítottságtól a Kádár-korszak zárt rendelőinek belső autonómiáján át az állam...

Van egy történet, amelyet négyszáz éve mesélnek újra és újra Phenjanban és mindkét Koreában. Főszereplője egy fiatal nő, szinte még gyermek, Kje Vol Hjang, aki a város védelmében feláldozta az életét. Kje Vol Hjang kiszeng volt, azaz „szórakoztató nő”, aki zenéléssel és a közösségi eseményeken való fellépéssel kereste kenyerét, és a konfuciánus felfogás szerint a társadalom pereméről érkezett. Ám...

Madácsy József húsz éven át ült az Anonim Alkoholisták (AA) ülésein, beszélgetve a mozgalom magyar tagjaival, megismerve világukat. Körben ülő emberek, a kimondott vallomás, taps a végén: a legtöbben az Anonim Alkoholisták mozgalmát így ismerjük az amerikai filmekből. A popkultúra a mélypontot gyakran megváltásként, a bukást vonzó történetként ábrázolja. De mi történik, ha a reflektorok kihunynak,...

Csernobil. A szó önmagában is súlyos, visszhangot ver a 20. század utolsó negyedének kollektív tudatalattijában. Miközben 1986. április 26-ig Csernobil – ahogy 2019-ig a tízmilliós Vuhan – nevét Magyarországon alig ismerték, hamarosan egy egész korszak szimbólumává vált. Immár nem földrajzi név, és nem is csupán egy ipari katasztrófa hívószava – hanem egy pillanat, amikor a technológiai voluntariz...

Ez az epizód Rembrandtról szól – de nem a megszokott módon. Rényi András, az ELTE professzora a festészetet nem puszta látványként, hanem filozófiai drámaként értelmezi. Szerinte Rembrandt művészete abban úttörő, hogy a kép nála színpaddá válik: a fény és az árnyék, a gesztus és a tekintet nemcsak elbeszél, hanem létrehozza azt a tapasztalatot, amelyben a néző maga is szereplővé válik. Beszélgetés...

Mit tehet az ember, ha tudja, hogy baj van – de mégsem tud nem remélni? Ebben a beszélgetésben Takács-Sánta András humánökológussal nem pusztán azt a kérdést feszegetjük, hogy megmenthető-e a világunk, hanem azt is, hogyan beszéljünk róla, és mit kockáztatunk azzal, ha túl hamar mondjuk ki: „nincsen remény.” A mélyalkalmazkodás teoretikusai szerint ideje elfogadni az összeomlást – nem puszta példá...

Mi van akkor, ha a világ, amit látunk, csupán vékony hártya a tapasztalat mélyebb rétegei felett? Ebben a beszélgetésben Szummer Csaba pszichológus és filozófus leemeli a bögre nevű hétköznapi csodát az asztalról, és megmutatja, hogy a valóság nem tárgy – hanem viszony. Nem dolog – hanem élmény. Freuddal indulunk, Merleau-Pontyval folytatjuk, és meg sem állunk a pszichedelikus tudatkitágítás határ...

Ez a beszélgetés ott kezdődik, ahol a tankönyvek többnyire véget érnek – az izgő-mozgó végtagoknál, a gyermeki öröm hangjainál, és annál a rejtélynél, hogy miért van az, hogy egyes gyerekek képtelenek nyugton maradni. Vendégünk F. Földi Rita kutató, aki az ADHD-t nem csupán diagnózisként, hanem történetként látja – a gyerekkor, a szabadság, és a fejlődő idegrendszer történeteként, amelyben a figye...

Egy ház, ami filozófiai állásfoglalás, társadalomkritika és kulturális emlékezethely? Egy ház a Duna árterében 18. századi cserepekkel a tetején, 19. századi márvánnyal a bejáratánál, 20. századi bérház körfolyosójának korlátjával és kortárs vízióval. Ebben az epizódban egy különleges dunaparti ház történetén keresztül beszélgetünk újrahasznosításról, természetközeli építészetről és arról, hogyan...

Lányi András a vendégünk ma – filmrendező, filozófus, zöldgondolkodó, örök kételkedő, aki új könyvében nem egyszerűen a múltba néz, hanem azon is elgondolkodik, miért nem nézünk oda többet. Ez a beszélgetés a 19. századból indul – Széchenyi, Kemény Zsigmond és Görgei világából –, de nagyon is a mához szól. Szó lesz történelemről és ökológiáról, emlékezetről és feledésről, kudarcokról és meggyőződé...

Következő vendégünk Lányi András lesz – filmrendező, író, ökofilozófus és környezetvédő, akit most új szerepben ismerhetünk meg: történelmi gondolkodóként. Egy olyan emberrel beszélgetünk, aki egész pályáján azt kutatta, mit jelent ma közösséghez tartozni, hazáról és örökségről gondolkodni, felelősséggel és kétkedéssel élni. Ez a beszélgetés a 19. századból indul – Széchenyi, Kemény Zsigmond és Gö...

Dr. Árkovits Amaryl pszichiáter, kiképző pszichoterapeuta 1996-ban végzett a Pécsi Orvostudományi Egyetemen. 2000-ben pszichiátriából, majd négy évre rá pszichoterápiából szakvizsgázott. Kiképző DREAM- és családterapeuta, illetve hipnoterapeuta. Emellett okleveles gyásztanácsadó. Az ország egyik legnagyobb múltú lelki elsősegély telefonszolgálatát vezeti, illetve több filmklubot szervez és vezet é...

A L’Harmattan Kiadó új podcastot indít Nyílt forrás címmel! Könyveink szerzőivel beszélgetünk emberi tapasztalatról, társadalmi felelősségről, gondolkodásról - olyan kérdésekről, amelyek túlmutatnak a szövegeken. Tudományosan hiteles, mégis közvetlen hangú beszélgetésekkel várunk minden második csütörtökön. Első epizódunk, amelyben Árkovits Amaryl pszichiáterrel és Varga S. Katalin klinikai szakps...

A L’Harmattan Kiadó új podcastot indít Nyílt forrás címmel! Könyveink szerzőivel beszélgetünk olyan kérdésekről, amelyek túlmutatnak a szövegeken: emberi tapasztalatról, társadalmi felelősségről, gondolkodásról. Tudományosan hiteles, mégis közvetlen hangú beszélgetésekkel várunk minden második csütörtökön. Első epizódunk hamarosan érkezik. Addig is: kövessétek a Spotify-on a Nyílt forrás podcastot...