Mozgóképizmus

Elindul a Mozgóképizmus különkiadása, Thalia Punknői címmel. A következő izmus-elemzés előtt Rácz Ráchel színház-, és filmtörténésszel néhány héten keresztül, olyan legendás női színészekről beszélgetünk, akiket nem tört meg sem szakmai, sem politikai rendszer.  Elsőként Ruttkai Éva figurája elevenedik meg a műsorban.

Olyan filmeket és sorozatokat vizsgáltunk Paár Ádám történész segítségével, amelyek középpontjában a 20. századi úr-szolga kapcsolat áll.

A Mozgóképizmus következő adásában végére érünk a szociális alapú politika megjelenését vizsgáló sorozatunknak. Paár Ádám, Fekete Ibolya két korábbi alkotásán keresztül mutatja be, mit jelentett az újbaloldal Magyarországon a rendszerváltás utáni években.

A Mozgóképizmus következő adásában a szociális alapú politika megjelenését vizsgáló sorozatunk utolsó fejezetébe kezdtünk bele, amellyel hamarosan visszakanyarodunk Magyarországra. Paár Ádám, történész-politológus az újbaloldal kifejezést definiálta több amerikai filmes motívum segítségével.

A Mozgóképizmus következő adásában A király összes embere című drámával folytattuk és egyben lezártuk aktuális sorozatunkban az Amerikai kontinentális baloldal című fejezetet. Paár Ádám, történész-politológus a Viva Zapata!, valamint az Érik a gyümölcs című klasszikusok után a kontinens északi részét vizsgálta tovább, rámutatva az Egyesült Államokban ekkor még uralkodó vadnyugati mentalitásra is.

A Mozgóképizmus következő adásában folytattuk sorozatunk Amerikai kontinentális baloldal című aktuális fejezetét. A Viva Zapata! mentén ábrázolt múlt századi Mexikó után az Érik a gyümölcs című klasszikus segítségével Paár Ádám, történész-politológus a kontinens északi részét vizsgálta a gazdasági világválság idején.

A Mozgóképizmusban folytattuk aktuális sorozatunkat, azon belül pedig egy új fejezetet nyitottunk, Amerikai kontinentális baloldal címmel, amelyben ismét három filmet vizsgáltunk. Például az Érik a gyümölcs című klasszikusban kerestük meg Paár Ádám, történész-politológus segítségével a szociális alapú világnézet megjelenítését.

A Mozgóképizmus következő adásában Sorsfordító nők címmel különleges életpályákat mutattunk be a szociális alapú politizálást vizsgáló sorozatunkon belül. Paár Ádám, történész-politológus még ejtett néhány szót Kéthly Annáról, majd átkanyarodott a politikus személyes ismerősének, Golda Meirnek a történetére, hogy aztán Clara Campoamor bátor tetteinek összefoglalásával zárja a sort.

A Mozgóképizmus következő adásában egy újabb Mészáros Márta filmet alapul véve a 20. század első felének jelentős, a szociális egyenlőségekért harcoló nőkről beszélgettün. Paár Ádám, történész-politológus Kéthly Annával kezdte a sort. Az Utolsó jelentés Annáról című alkotás mentén a szociáldemokrata politikus pályafutását foglalta össze.

A Mozgóképizmus következő adásában folytattuk sorozatunkat, és azon belül a parasztforradalmárok, anarchisták, népiek címmel ellátott szekciónkat. A tanítványok és a Fényes szelek című alkotások után Paár Ádám történész-politológus a Temetetlen halott című drámát, és azon keresztül Nagy Imre politikai pályafutását elemezte.

A Mozgóképizmus következő adásában tovább kerestük a nyomait a két világháború közötti Magyarországon a szociális alapú politizálásnak. Ezt Bereményi Géza A tanítványok című alkotásával illusztrálta Paár Ádám. A történész-politológus továbbá összefoglalta az 1960-as évekre már kialakult rendszer visszásságait Jancsó Miklós Fényes szelek című filmjén keresztül.

A Mozgóképizmus következő adásában tovább vizsgáltuk a két világháború közötti Magyarország közhangulatát a parasztság és a polgárosodással megjelenő új társadalmi rétegek szempontjából. Paár Ádám történész-politológus Bereményi Géza A tanítványok című filmjét eleveníti fel elemzésében.

A Mozgóképizmus következő adásában Fekete István irodalmi pályáján keresztül vizsgáltuk a társadalmi és gazdasági viszonyokat a két világháború közötti Magyarországon. Paár Ádám történész-politológus a gyakran félreértelmezett, a jobboldal által sajátjának hirdetett író feladatait, kapcsolatait és célkitűzéseit veszi sorra.

A Mozgóképizmusban a 20. század elején a szociális alapú politizálás fejlődésének újabb állomásain haladtunk át A Lenin-vonattal, amelyen egészen a rendszerváltásig utaztunk. Paár Ádám, történész-politológus nem csak Lenin terveit és Sztálin tetteit foglalta össze, de arra is kitért, hogyan szeretett volna visszatérni Gorbacsov a kezdetekhez, a lenini alap eszmékhez.

A Mozgóképizmusban bemutattuk, hogy vizsgálatunk tárgya, a szociális alapú politizálás a 20. század elejére hogyan kezdi elérni új formáját, amely már sokkal inkább nevezhető szocialista nézeteken alapuló politizálásnak. Paár Ádám történész-politológus elemzésünk folytatásában aláfestésként használva A Lenin-vonat című filmet, az átalakulás folyamatát foglalta össze, hogy végül bemutassa a korabel...

A Mozgóképizmusban tovább elemeztük Marx és Engels kapcsolatát, közös céljaikat és néha eltérő nézeteiket. Paár Ádám, történész-politológus újabb példákkal magyarázta, miként alakult ki a szociális alapú politizálás, illetve körvonalazódott a szocializmus eszméje Németországban, a 19. század közepén.

A Mozgóképizmusban hamarosan felszállunk A Lenin-vonatra, de előtte még befejezzük a 19. század végi Németország társadalmi elemzését. Ehhez a ponthoz közelítve Paár Ádám történész-politológus az aktuális epizódban Marx és Engels kapcsolatát vizsgálja Az ifjú Karl Marx című filmdrámát alapként használva.

A Mozgóképizmusban a szociális alapú politizálás kezdeteit kutatva legutóbb eljutottunk a romantika kori Németországba. A Wagner karrierjét bemutató minisorozattal is foglalkoztunk, amely a zeneszerző Karl Marx-szal való kapcsolatára is rámutat. Paár Ádám történész-politológus most a közgazdász-filozófusra fókuszál, és Az ifjú Karl Marx című koprodukciós filmet használta elemzése hátteréül.

A 2019. szeptember 28-ai adás ismétlése: A Hangosfilm – Szélesvásznú verzióban olyan filmekről beszélgettünk Paár Ádámmal, amelyek valamilyen módon a rendszerváltáshoz kötődnek. Csapd le csacsi!, Good Bye, Lenin, Kolja és még sok más mára kultikus alkotás.

A Mozgóképizmusban tovább kutattuk Európa szerte a szociális alapú politizálás gyökereit. Paár Ádám történész-politológus A nyomorultak című alkotás kapcsán még néhány gondolattal lezárta a franciaországi események elemzését; hogy a 19. századi Németországban folytassa a megkezdett vizsgálatot. A helyi és korabeli politikai eszmék értelmezéséhez a Wagner mini-sorozatot használja kellékként. 

A Mozgóképizmus aktuális sorozatában a 18. századi Dánia után, most Franciaországban keressük meg a szociális alapú politizálás gyökereit. Paár Ádám történész-politológus a Nyomorultak című klasszikus mű különböző filmes  feldolgozásait is segítségül hívva mutatta be, hogyan jelent meg program és személyes szinten mások megsegítése, illetve a közösségi élet mindenki számára előnyös kialakítása.

A Mozgóképizmus új sorozatában a szociális alapú politizálás példáit vettük sorra. A 18.századi Dániában, VII. Keresztély uralkodása idején vizsgálódtunk tovább ezen a héten. Paár Ádám történész-politológus Skandinávia korabeli politikai adottságait, illetveföldrajzi felosztottságát elemezte az Egy veszedelmes viszony című kosztümös drámánis keresztül.

A Mozgóképizmusban lezárva a liberalizmus történetének elemzését, új sorozatot indítunk. A vizsgálni kívánt eszme – több másikhoz hasonlóan – a liberalizmusból fejlődött ki. Paár Ádám történész-politológussal arról beszélgettünk, hogy a szociális érzékenységen alapuló politizálás hogyan és mikor kapott tudatosan helyet a döntéshozatalban.

A Hangosfilm – Mozgóképizmusban elérkeztünk műsorunk első sorozatának a végéhez. A liberalizmus történetét a kezdetektől a modern korig foglaltuk össze, és most az Egyesült Királyságban zárjuk le. A királynő és a Korona című alkotásokon keresztül az alkotmányos monarchia liberalizálódásának folyamatát mutatta be Paár Ádám, történész-politológus.