Mozgóképizmus

A Rákosi-korszaknak görbe tükröt tartó A tanú című klasszikus után a Mozgóképizmus aktuális adásában már a Kádár-éra világát vizsgáltuk meg. Paár Ádám történész-politológus ismét egy szatíra, a Veri az ördög a feleségét című alkotás segítségével hasonlította össze a valóságtartalom és humor viszonyát a korabeli filmművészetben.

A tanú című szatíra elemzésével folytattuk a Mozgóképizmus aktuális, a történelmi filmek valóságtartalmának és humorának viszonyát vizsgáló sorozatát. Paár Ádám történész-politológus felvetette azt az egyre gyakrabban előkerülő dilemmát, hogy a film esetleg "csak" vicces, és ezzel bagatellizálja a korszak mindennapos tragikumát.

A Fel a fejjel! című keserédes dráma elemzését folytattuk a Mozgóképizmus aktuális adásában. Sorozatunk, amely a történelmi filmek valóságtartalmát vizsgálja, továbbra is marad a második világháború témájánál. Paár Ádám történész-politológus több magyar és összehasonlításként külföldi filmet vizsgált a humor relevanciájának szempontjából.

A Mozgóképizmus aktuális sorozatában szórakoztató filmeken keresztül vizsgáltuk tovább Magyarország történelmét. Időrendben a második világháború következik, amelyhez a drámai alkotások mellett, nem egy szatirikus hangvételű vagy kifejezetten a nevettetéssel feszültséget oldó mű is kötődik. Paár Ádám történész-politológus a keserédes Fel a fejjel! című drámát elemezte részletesen.

A XX. század első évtizedeinek eseményeit a szatíra eszközeivel kigúnyoló Indul a bakterházról, valamint annak drámai hangvételű ellenpontjaként az Árvácskáról beszélgettünk a Mozgóképizmus következő adásában. Paár Ádám történész-politológus segítségével azt is megvizsgáltuk, hogy Bendegúz karaktere hogyan reagál a korszakra, amelyet az őt körülvevő abszurd figurák testesítenek meg.

A Mozgóképizmus következő adásában befejeztük A Tenkes kapitányának az előző adásban elkezdett elemzését, majd a XIX. századból választottunk egy példát, amelyen keresztül látható a humor és a történelmi tények felhasználásának aránya. Paár Ádám történész-politológussal az Akli Miklós című kalandfilmről és annak kreatív valóságábrázolásáról beszélgettünk.

A Mozgóképizmus következő adásában - folytatva a humoros történelmi filmek valóságtartalmát vizsgáló sorozatunkat - a XVIII. századi Magyarországon szemléztünk néhány klasszikus példát. Paár Ádám történész-politológussal a Szaffiról és a Tenkes kapitányáról is beszélgettünk. Mindkét alkotás esetében a gyártásuk időszakára adott alkotói reakciók is szóba kerültek.

A Mozgóképizmus következő adásában egy lépéssel közelebb kerültünk a német humor létének feltárásához. Paár Ádám történész-politológussal a Manitu bocskora és a Good bye, Lenin! között műfaj és minőség szerint elhelyezkedő alkotásokból többet is megvizsgáltunk, hogy bebizonyítsuk, a humor egy szubjektív kategória, amelynek stílusát meghatározza a történelmi időszak, amelyből származik.

Egy örök kérdésre kerestük a választ a Mozgóképizmusban ezen a héten. Nevezetesen, hogy létezik-e német humor. Paár Ádám történész-politológussal tovább vizsgáltuk a szórakoztató történelmi filmek igazságtartalmát. Az 1960-as évekbeli klasszikus német indiános filmek kerülnek górcső alá.

A Mozgóképizmusban ezen a héten a nagyotmondó katonákról szóló kosztümös filmek kerültek terítékre. Továbbra is Franciaország történelmi filmjeiben vizsgáltuk meg a tények és a humor arányát. Paár Ádám, történész, politológus többek között Az én hősöm című vígjátékról beszélt, de előkerül Svejk, vagy éppen Münchhausen báró karaktere is.

A Mozgóképizmusban ezen a héten tovább vizsgáltuk, hogy a francia kosztümös filmekben hogyan férnek meg egymással a történelmi tények és a humor. Paár Ádám történész-politológus A három testőr után most egy hasonlóan ismert és kedvelt alkotáson ellenőrizte az arányokat. A Királylány a feleségem, vagy másik címén a Tulipános Fanfan Franciaország egy ellentmondásos időszakát mutatja be.

A Mozgóképizmusban ezen a héten a kosztümös francia vígjátékok valóságtartalma került górcső alá. Paár Ádám, történész, politológus aktuális sorozatunkban a viccek és a tények arányát tanulmányozta franciaországi alkotásokon. Elsőként a sokak kedvencét, Asterix-et és kalandjait megörökítő meséket használta példaként, valamint A három testőr történetét újra és újra feldolgozó filmeket.

A Mozgóképizmusban ezen a héten a humoros alkotások és a történelmi hűség kapcsolatát ellenőrző aktuális sorozatunk első egységének a végéhez értünk. Az Egyesült Királyság szolgáltatta példák közül Paár Ádám történész-politológus Benny Hill munkásságát, a Waczak Szállót és a Halló, halló! című sorozatot is méltatja. Utóbbival jelezve, mely ország történelmi vígjátékait elemezzük majd a folytatásba...

A Mozgóképizmusban folytattuk a történelmi témájú vígjátékok igazságtartalmának vizsgálatát. Paár Ádám, történész-politológus továbbra is a modernkori Egyesült Királyság jelentős eseményeinek filmvásznon, illetve tévéképernyőn való, legtöbbször burkolt, vagy sokszor nem is tudatos megjelenítését elemzi. Ez alkalommal a mára kultikussá vált Folytassa… filmsorozatot használva példaként.

A 2020. március 14-ei adás ismétlése: Szappanoperák, teleregények eredete és tanulságai Paár Ádámmal.

A 2020. január 4-ei adás ismétlése: Filmek a másságról Paár Ádámmal.

A Mozgóképizmusban folytattuk az 1920-as évek Angliájának elemzését. Paár Ádám, történész-politológus továbbra is a Csengetett, Mylord? című vígjátéksorozaton keresztül mutatja be a társadalmat akkor átformáló eseményeket, amelyekre az említett alkotás is reagál, mint például az általános sztrájk, vagy a fiatalok körében divatossá váló baloldali eszmék zászlóra tűzése.

A Mozgóképizmusban folytattuk sorozatunkat, amelyben vígjátékokon keresztül vizsgálunk jelentős korszakokat, történelmi eseményeket. Paár Ádám, történész-politológus legutóbb a Jane Austen regények filmes adaptációit használta a 19. századi nőjogok bemutatására. Most, tovább haladva az időben a Csengetett, Mylord? című vígjátéksorozat került terítékre, amely már egy erősen átalakuló világot láttat...

A Mozgóképizmus legutóbbi adásában tovább elemeztük a történelmi vígjátékok igazságtartalmát. A Jane Austen regények filmes adaptációit vetettük össze aszerint, hogy az alkotó mennyire tartotta érvényes konfliktusnak a férjfogást. Paár Ádám, történész-politológus az Emma és a Meggyőző érvek legfrissebb feldolgozásaiban a korábban drámai hangú cselekmény könnyed nevettetéssé alakított pontjait hang...

A Mozgóképizmus aktuális sorozatában a történelmi tárgyú vígjátékok igazságtartalmát dobtuk mérlegre. Paár Ádám, történész-politológussal az előző héten elkezdtük összevetni az Artúr mondakör legendáit a Gyalog galopp kreatív tartalmával. Még folytatjuk ezt a beszélgetést, illetve két további alkotást elemzünk, hogy kiderüljön, a középkorral kapcsolatos ismereteink megfelelnek-e a valóságnak.

Ruttkai Éva, Katharine Hepburn és Mezey Mária után a Thalia punknői záró epizódjában ismét egy, a látszat ellenére rebellis művész került fókuszba. A Mozgóképizmus különkiadásában Rácz Ráchel, film- és színháztörténész segítségével Grace Kelly hercegnői megjelenése és később státusza mellett, a színművészben élő bohém lelket is megismerhettük.

A Mozgóképizmus különkiadása, a Thalia punknői harmadik részével jelentkezik. A minisorozat négy olyan legendás művész életútját követi végig, akik nem álltak be a sorba, de tehetségük felülírt minden szabályt. Rácz Ráchel, film- és színháztörténész az előzőekben Ruttkai Éva és Katharine Hepburn munkásságát méltatta. Legközelebb Mezey Mária különleges életútját mutatja be.

A Mozgóképizmus különkiadása, a Thalia punknői második részével jelentkezett. A minisorozat négy olyan egykori hazai és külföldi művész életútját követi végig, akik nem hajoltak meg a stúdió- vagy éppen a politikai rendszer előtt, azonban tehetségük és a közönség elismerése biztosította a helyüket a pályán. Rácz Ráchel, film- és színháztörténész az előző adásban Ruttkai Éva munkásságát méltatta, e...