Magvető Podcast

A Hullámzó horizont, ahogy két szerző közös műve, úgy két világ találkozásának a regénye. Főszereplője, az amerikai magyar családban született és New Yorkban felnövő huszonéves Kiss Villő 1993 nyarán úgy dönt, hogy Magyarországra jön. Míg odaát másodgenerációs bevándorló volt, akinek a nevét Quiche Willow-nak ejtették, addig a rendszerváltás utáni, saját lehetőségeit kereső, mi több, határait fesz...

A drámaíróként, dramaturgként, rendezőként és színészként is ismert Fekete Ádám Petri-díjjal jutalmazott verseskönyve (Fanyar nappalok a tokhal-tapétás szobában, 2018) után ebben a regényében egy, a szerzőre kísértetiesen hasonlító személy életének bizonyos történeteit viszi színre. Tömkeleg Ábrahám életének, élettörténetének evidenciáit, családi kapcsolatait, szellemi beidegződéseit és nyelvi ref...

Schein Gáborral Margócsy István beszélget az Egy kutya evangéliuma című könyvből. A kötetből Szikszai Rémusz olvas fel. Elbeszélhető-e Jézus és az apostolok közös története egy hűséges kutya megejtően naiv és naturálisan konkrét perspektívájából? Ha igen, annak milyen olvasatai lehetnek? Schein Gábor könyvében egymás mellett olvashatjuk magát az apokrif evangéliumot és annak kommentárját. A verses...

Fantázia vagy valóság? Tóth Krisztina novelláskötetről novelláskötetre térképezi fel, hol élünk, milyenek vagyunk. Szegények, gazdagok, öregek, fiatalok, jók, rosszak, megtörtek, életerősek, akikkel bármi megtörténhet. És meg is történik. Tóth Krisztina történeteiben hétköznapi emberek tűnnek fel életük egy-egy hétköznapi pillanatában – gyerekek boltosat játszanak régi pénzekkel, egy nyugdíjas tör...

Darvasi László könyve nem kevesebbre vállalkozik, mint hogy megírja a novella világtörténetét. Ez a késztetés egyszerre játékosan ironikus és véresen komoly, céltudatos, elszánt, de egy jó történet rejtett kívánsága miatt bármikor felülírható. A kötetben olvasható írások a világ legkülönbözőbb tájaira kalauzolnak el, miközben igazi időutazást is nyújtanak. De járjunk a feltaláló ősemberek világába...

Erdős Virág új könyvében semmi sem az, aminek látszik: a cím istenes verseket ígér, a kötet mégis sokkal inkább az emberről szól. A hol zavarbaejtő, hol felemelő szövegek kíméletlen szókimondással szembesítenek minket azzal, amilyenné a teremtett világot mi magunk is alakítjuk. A kötet versei egy éjjellátó szemüveg éleslátásával leplezik le saját ítéleteinket és előítéleteinket is; a könyvet a sze...

Szijj Ferenc verseskönyve az esendőség enciklopédiája. A négyszáz darab négysoros vers törékeny metaforák és rejtélyes allegóriák sora furcsa helyzetekkel, álomszerű történetekkel és légből kapott megfigyelésekkel. Mindezek közé egy ponton belefűződik egy olyan szál, amelyen valóságosnak tűnő csomók vannak a homályos múltból. Hogy a valóságban mélyen hol rejtőzik a képzelet, s hogy a fantázia miké...

A névtelen világ Győrffy Ákos 1996 és 2026 között írott verseiből (eddigi öt kötetéből és az elmúlt években írt darabokból) ad erős és karakteres szerzői válogatást. Kiindulásunk nem is lehetne más, mint maga a táj. A leírható, feltérképezhető és megnevezhető táj. Első kötete, A Csóványos északi oldala már címében is mutatja ezt. Egy kötetbe rendezve szépen és pontosan kirajzolódnak a Győrffy-líra...

Ha nem is tudunk ott lenni, ahol éppen vagyunk, elvágyódásaink talán többet mondanak el rólunk, mint gondolnánk. Purosz Leonidasz könyvében a honvágy számtalan formája megnyilvánul: legyen az a kényszerűen elhagyott haza, a felfedezésre váró ismeretlen vagy éppen a másik ember iránti sóvárgás. Miközben a versekben ott kísért a férfiszerepekkel való kíméletlen, mégis empatikus számvetés, a kötetben...

Bognár Péter kisregénye egyszerre izgalmas krimi, szívszorító családregény – és mindezek paródiája. Mielőtt a láncdohányos bridzsrajongó Tantin néni meghal, utolsó kívánságaként unokaöccsére, az íróra hagy egy vastag, bőrkötéses könyvet, hogy juttassa el egy Perzsa nevű embernek. De kicsoda a Perzsa, és hol van? Lehet-e hinni Tantin néni nyomatékos állításának, mely szerint a könyv semmiképpen sem...

A kötetbe válogatott beszélgetésekben az a közös, hogy itt Esterházy Péter nem – elsősorban – az irodalomról beszél. A fociról, a gasztronómiáról, a közügyekről vagy épp a gyereknevelésről mondottakba mégis újra meg újra beszüremkedik az irodalom, vagyis a művészet mint világnézet. A Vanni van beszélgetéseit folytatva és kiegészítve így ezek a hosszabb-rövidebb beszélgetések megmutatják, hogy Este...

Radnóti Sándor kritikusi munkásságában az irodalomkritikák mellett a képzőművészeti bírálatok is meghatározók, kivált, hogy e szövegei izgalmasan kapcsolódnak művészetfilozófiai kutatásaihoz. Ezt a kettős arcélt rajzolja ki és mélyíti el kötetünk duális szerkezete is. Az első részben olvasható hosszabb esszék részben más pályatársak művészettörténeti-műkritikusi életművét veszik górcső alá, így ez...

Az 1986-os sűrű év volt. Nemcsak a szerző személyes történetében, hanem a világban is: a kádári szürkeségben ott ólálkodott – a 30. évforduló miatt még fenyegetőbbnek tetszőn – ’56 emléke, miközben a történéseket átlengte a csernobili felhő, amelyben a szerző oda-vissza utazik Varsó és Budapest között. A formabontónak, sőt forradalminak számító kaposvári színház virágkorát éli, csakúgy, mint a sza...

A 2020-as években a középkorú író elindul a Stefánián. Sétáján száz év történeteit idézi fel. Időseket, fiatalokat, professzorokat, ügyvédeket, a hatalom szolgáit és áldozatait. Álmodik róluk, a sorsukról, a küzdelmeikről. Ő maga egy tüntetésbe keveredik. Letartóztatják. Cellatársai sorsáról is tapasztalatokat gyűjt. Néhány nap után szabadul.  Sándor Iván múltat, jelent, sejthető jövőt, időt-teret...

A középkorúságnak nincs története – nem csoda, ha igazából csak versben lehet róla hitelesen beszélni. A mindennapok apróbb-nagyobb számvetésein egyszerre túl és innen a hétköznapok megbékélései és megalkuvásai közötti területet térképezik fel Grecsó Krisztián versei. A szövegek egyszerre szólnak a máról, és idéznek meg ősi, bibliai történeteket: felismerve, hogy a változás nemzedékeken át lehet u...

Bodor Ádám a rövidformák nagymestere. 90. születésnapjára jelenik meg az összegyűjtött novellákat tartalmazó Behavazott lábnyomok című kötete. A kötet sorrendjét a szerző alkotta meg: a ritmus felülírta a puszta kronológiát. A születésnapi könyvbemutatón a kötet szerkesztője, Szegő János beszélget Bodor Ádámmal. Dragomán György és Kiss Tibor Noé köszönti az ünnepeltet. A novellákból Szikszai Rémus...

Erdős Gáspár 65 esztendős mezőtúri zsidó polgárt 1944 júniusában deportálták Szolnokról. Feleségével együtt azon szerencsések közé tartozott, akiket nem Auschwitzba, hanem ausztriai kényszermunkára vittek. Bécs környékén írt naplója egyedi forrás a holokausztkutatás e viszonylag új területén. Erdős kitűnő tollú krónikásnak bizonyul, az események pontos rögzítésére gondosan ügyel, a fogolytársakkal...

Bereményi Géza a 20. századi és kortárs magyar kultúra egyik legfontosabb, megkerülhetetlen alakja. Eldorádó krónikása. Az irodalomtól a filmen és a színházon át az utánozhatatlan dalszövegekig tartó munkássága – kiegészülve az alkotó felejthetetlen figurájával – valóságos legendárium. Nyolcvanadik születésnapja alkalmából közösen köszöntjük őt mi, az örök „tanítványok”, kollégái és barátai, pálya...

Tizenöt évvel ezelőtt jelent meg először a Meseterápia, amely változatlan formában számos kiadást ért meg és vált generációk számára alapművé. Boldizsár Ildikó, a Metamorphoses Meseterápia kidolgozója és meghonosítója elérkezettnek látta az időt, hogy a most megjelenő jubileumi kiadást kibővítse azokkal az elemekkel, amelyekre terápiás és tanítási tapasztalatai során tett szert, és bemutassa a mes...

A szöveg gondozójával, Mohácsi Balázzsal Szegő János beszélget. Közreműködik: Pataki Ferenc Bertók László verseinek gyűjteménye hozzáférhetővé teszi az életmű már ismert és elismert darabjait, a kötetekbe fel nem vett szövegek közreadásával pedig teljességében ismerhetjük meg Bertók László izgalmas, korszakonként új és új formákat kereső költészetét. A gyűjtemény élén szerepelnek ,,a börtönt érő"...

Vajon egy könyvkiadó története elbeszélhető a kiadott könyvekből? Hogyan kerültek fontos kéziratok a Magvetőhöz, hogyan születtek jelentős alkotói kapcsolatok? És mi a helyzet a visszautasításokkal? Benedek Anna muzeológussal, a Petőfi Irodalmi Múzeum Médiatár főosztályvezetőjével Szegő János, a sorozat házigazdája beszélgetett a Magvető történetének legendás döntéseiről.   1955-ben az Írószövetsé...

A Nobel-díjas Krasznahorkai László új regényéről Oborny Beáta ökológussal és Szilágyi András fizikus-evolúcióbiológussal Szegő János beszélget. A regényből Máté Gábor olvas fel részletet. Minden pillangó lepke, de nem minden lepke pillangó. Mindez kiderül Krasznahorkai László új könyvéből, és emellett más lényeges tudnivalók is a lepkék életéről, haláláról. És az is, hogy miképp dönti el regényünk...

Szabó T. Annával és Máray Mariann-nal Szegő János beszélget. Hárfán közreműködik Soós Karolina Hanna.  Az advent az eljövetel, a várakozás időszaka. Készülődés és izgatottság jellemzi egyre rövidülő napjainkat. Szabó T. Anna évek óta publikál verseket erről a különleges, ünnepre forduló periódusról, amely maga is ünnep lehet, ha egy kicsit tudunk figyelni egymásra a nagy rohanásban, ajándékkeresés...

Keömley-Horváth Boglárkával Szegő János beszélget a Petri-díjas regényről. A könyvből Tóth Zsófia olvas fel. Keömley-Horváth Boglárka Petri György-díjas bemutatkozó könyve a kapunyitási pánik regénye. Főszereplője egy multinál dolgozó harmincas nő, az ő elbeszéléséből ismerjük meg családi viszonyai és babonái-rigolyái mellett ismerkedési kísérleteit is. A neve mindvégig rejtve marad, de ő maga sze...

Rainer M. Jánossal és Pásztor Tamással Szegő János beszélget. A könyvből Mécs Dávid olvas fel részleteket. Mécs Imre 23 éves mérnökhallgató volt, amikor az 1956-os forradalom után bebörtönözték, s előbb halálra, majd életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. 1963-ban szabadult, ezután villamosmérnökként dolgozott. 1988-ban a Szabad Kezdeményezések Hálózata, majd a Szabad Demokraták Szövetsége alap...