KULTÚRA, ÖKOLÓGIA, BOTANIKA - KERT A KÖBÖN

A beszélgetés az inváziós fajok által okozott problémák kialakulásának folyamatát és kezelési lehetőségeit járta körül 2023. május 13-án. Az idegenhonos fajok megjelenése, megtelepedése Magyarországon is számtalan ökológiai, gazdasági és társadalmi konfliktus forrása. A betelepülő fajok sok esetben invázióra és az őshonos rendszerek gyors megváltoztatására is képesek lehetnek. A beszélgetés az inv...

A fenntarthatóság eszméje, miszerint a jelen jólléte ne veszélyeztesse a jövő generációkét, már több évtizedre tekint vissza. Ennek ellenére, a most ránk jutó természeti erőforrások többszörösét használjuk fel. Ennek következménye, hogy a rendelkezésünkre álló „készleteket” kimerítjük. Egykor gyakori fajok állományai kihalnak, a globálisan növekvő fogyasztás miatt a javak előállítására felhasznált...

Honnan ismeri fel a jó tudós és a jó művész, hogy a saját területén egy új és jelentős érték jött létre? Vajon miért nem lehet ezt minden esetben azonnal felismerni a tudományban és a művészetben? A posztmodern művészet paradigmaváltása után a tudományban még mindig működik egy objektív algoritmus mint minőségellenőr: hiszünk-e még abban, hogy ami emögött a módszer mögött van, az nem lehet relatív...

A mentális jóllét fenntartásának elengedhetetlen része a természettel való találkozás és a kapcsolat erősítése. A természettel való kapcsolat erősítése elősegíti a természeti értékek védelmét. Ha erősebben kötődünk a természethez, akkor a természet- és környezetvédelem iránti elköteleződésünk is megnő. A természethez való kötődésünk erősödésével a természetrombolásra mentálisan is érzékenyebben re...

Mit ad nekünk a természet? „A talaj és a növények tapintása, a velük való foglalatoskodás, a föld szaga, a növények illata és megnyugtató színeik enyhítik a feszültséget, lelket öntenek az emberbe", - mondja Jane Goodall. Az ökoszisztéma-szolgáltatások közismertebb formái mellett, mint a beporzás, víz és levegőtisztítás, lebontás, stb., a természet lelki egészségünkre gyakorolt hatása is felmérhet...

Legyen nagyon más és legyen már hasonló is! Lehet-e szép és jó ami egyhangú? A változatosság gyönyörködtet. Fenntartható-e az egyformaság? Hol van és kell-e az egyensúly az egyén és a közösség által művelt művészetben? Van az egyediségnek szerepe a biológiában? Szép-e a természet, ha egyhangú, és legfőképpen tud-e jól működni? A művészeti sokféleség esztétikai értékéről, valamint a biológiai sokfé...

A hasznos sokféleség: a sok a jó vagy a sokat tudó sok a jó? A diverzitás nem csak indikátor, hanem alapjaiban megszabja, hogy egy közösség mire képes. Egy teljes verset felidézni gyorsabban megy, ha sokan vagyunk. De ha a sok nem beszél közös nyelvet előrébb vagyunk? Mikor és miért működhet hatékonyabban és stabilabban egy közösség. Miért lehet veszélyes ha valami vagy valaki nagyon dominánssá vá...

Sokféleség, mint a természetesség indikátora. Mindig kisebb a kár, ha a sokféleségbe fektetünk? A biodiverzitás vagy biológiai sokféleség nem könnyű fogalom. Abban talán mindenki egyetért, hogy a sokféleség érték. Ugyanakkor azt, hogy mikor tekinthető egy közösség, vagy ökoszisztéma természetesnek, már sokkal nehezebb megválaszolni. Mit indikál a nagy biológiai sokféleség? Eredendő cél kell-e legy...

Szuperkooperátor vagy sárkányfog-vetemény? Az emberek akkor is tudnak nagy csoportban együttműködni, ha nem közeli rokonai egymásnak. Ebben az ember egyedülálló az élővilágban. Léteznek-e genetikai különbségek az együttműködési hajlamban? Hol húzódnak határaink? Milyen kihívásokat jelent a globális felmelegedés, illetve fennmarad-e egyáltalán a civilizáció? Szathmáry Eörs, evolúcióbiológus, Pléh C...

A város egy ökoszisztéma-rendszer. Idővel ez lett az ember ökológiai környezete, ami alkalmazkodást követel mind az élő és mind az élettelen környezettől. Hogyan hatnak az urbanizációs folyamatok ránk történelmi és építészeti szempontból? Mik az ökológiai szabályok és melyek azok, amiket a városi élet során követünk? Miben különbözik a városi ökoszisztéma a természetes rendszerektől? Milyen lesz a...

Hazánknak nincsenek magashegyei, nincs tengerpartja, a messziről jött emberek mégis ismerik ’a pusztát’. De milyennek látjuk mi a Hortobágyot vagy hazánk más különleges tájait, ha Ázsia vagy éppen Amerika felől nézzük őket? Népmeséink és népdalaink telis-tele vannak természeti képekkel ̶ áradó folyóval, bimbóban maradt rózsával, sűrű sötét erdővel ̶ amelyek számos rejtett üzenetet közvetítenek. De...

Van-e kulturális evolúció, azaz hasonló folyamatok működnek-e a divatok, szokások változása mögött, mint amelyek az élővilágot vezérlik? Alkothat-e ihletettet egy gép, vagy ez kizárólag az ember sajátja? Milyen fizikai, biológiai és kulturális hatások határozzák meg a "zenei szép" fogalmát? Dr. Szilágyi András evolúcióbiológus, Bősze Ádám zenetörténész és Stupf András újságíró beszélgetése 2022. á...

A 2021. augusztus 29-i KÖB fesztiválon rögzített beszélgetésen Ódor Péter az ÖBI Erdőökológiai Kutatócsoport osztályvezetője, Dr. Bölöni János erdőökológus, Bojár Iván András művészettörténész, a 10 millió Fa közösség alapítója és Dr. Aszalós Réka erdőökológus az erdők csodálatos világába vezették a hallgatóságot. Mitől szép egy erdő ökológiailag? Mi az a sarjerdő, legelőerdő, holtfa? Milyen szere...

2021 augusztus 28-án, a KÖB Fesztiválon pásztorokkal találkozhattunk a Nemzeti Botanikus Kertben. Érdekes beszélgetés résztvevői voltak kutatók, művészek és tanárok társaságában, akik a pásztoroktól tanulnak – itthon, a Kaukázusban vagy Mongóliában. Sáfián László pásztor és felesége, Ibolya beavatták a hallgatóságot a pásztorélet különleges napjaiba. Elmesélték többek között, hogy milyen tudománya...

A kurgánok az eurázsiai sztyeppék ősi, a piramisokkal egyidős, emberkéz építette halmai. 2021. augusztus 27-én rögzített beszélgetésünk során több ezer évet sűrített egy bő órába Dani János régész, Bede Ádám tájtörténész és Deák Balázs ökológus, bemutatva a kunhalmok ökológiai, régészeti és történelmi jelentőségét.

A MŰVÉSZET ÉS TERMÉSZET METSZETE Általánosságban azt mondjuk, hogy a madarak énekelnek. De vajon mennyire értenek ők a dallamokhoz, ritmusokhoz és rímekhez, mindahhoz, amit az ember meghall a zenében vagy a versekben? Az állati kommunikáció és az emberi kultúra elemei közötti különbségeket és hasonlóságokat kívánta feltárni Bősze Ádám zenetörténész, Dr. Garamszegi László Zsolt madárének-kutató, Bi...

2021. augusztus 14-én este "Nők a tudományban" címmel került sor egy érdekfeszítő beszélgetésre, ahol a "Létezik-e női megközelítés a tudományban?" című tematikát boncolgatták kutatónők: Dr. Tóth Olga családszociológus, Dr. Kurucz Kornélia biológus és Dr. Aszalós Réka erdőökológus. Van-e különbség a férfi és női agy között? Miben különböznek a nők tudományos módszerei, megközelítései, vezetési stí...

augusztus 7-én a migráció kérdéseit járta körbe Dr. Végvári Zsolt, vonulásbiológus, Dr. Vadas András történész, Dr. Karvalics László, információtörténész és Dr. Valkó Orsolya magökológus. Szerteágazó beszélgetésüket Élő Anita újságíró moderálta. A sáskajárástól kezdve a levéltetvek vonulásán át szó esett olyan lepkefajokról, amelyek hat nemzedéken át vonulnak a céljukhoz, vagy amelyek Észak-Amerik...

A fenntarthatóság nézőpontjai - Összehangolva A második nyári esten, 2021. július 10-én Prof. Szathmáry Eörs evolúcióbiológus, Prof. Szöllősi-Nagy András hidrológus, Prof. Báldi András ökológus, jövőkutató, Prof. Felsmann Balázs energiapiaci szakértő, Prof. Bartholy István klimatikus Judit fenntarthatósági borászkutató és J. , energetikai és ökológiai vonatkozásait ütköztek a Nemzeti Botanikus Ker...

Zene és evolúció – Darwin dallamai Az első esti program július 2-án 19 órakor rendezik meg, amelynek keretében a zene és az evolúció összefüggéseire mutat rá Szilágyi András evolúcióbiológus, Bősze Ádám zenetörténész és Stumpf András újságíró. A három, teljesen más területről szervezők szakembert ültetnek egy asztal mellé, akik mindhárman területük rocksztárjai, sokszínű megközelítésük garanciát a...