Archívum

Az 1989. december 26-án sugárzott összeállításban novellák, versek és Szokolai Sándor Magyar karácsony című művének részletei is szerepelnek.

Az 1989. december 25-én sugárzott összeállításban novellák, versek és Szokolai Sándor Magyar karácsony című művének részletei szerepelnek. A műsor második részét holnap hallgathatják meg, podcastsorozatunk következő epizódjában.

Azért fog meggyökerezni a demokrácia itthon, mert nincsenek ellene dolgozó történelmi ideológiák – mondta a harminc éve készült interjúban a Fidesz alapító tagja. A később az SZDSZ-ben és a Liberális Pártban politizáló Fodor Gábor beszél a rendteremtésről, a demokrácia jövőjéről és a háborúkról.

Az elfogult vélemény-újságírás és a tárgyilagos tájékoztatás viszonyáról beszélgetett a Magyar Nemzet és a Népszabadság egykori szerkesztőjével Kézdi Pál a Szabad Európa Rádió 1993. februári műsorában. Szóba kerül, hogy az irodalmi kötelék előny vagy hátrány, és kivédhető-e a pártpolitika befolyása.

Mi a valóság és mi a mítosz Sztálin személye körül? Gosztonyi Péter történészt kérdezte Kasza László a Szabad Európa Rádió 1993. február 28-án sugárzott műsorában. Szóba kerül a vezér elszigeteltsége, téveszméi, szorongása, becsvágya, és hogy ezek közül melyik volt a legveszélyesebb a népére.

A rendszerváltás után három évvel, 1993-ban még csak tanulta az ország a piacgazdaság és a szabad gazdasági verseny fogalmát, gyakorlatát. A Szabad Európa Rádió műsorában Tóth Kálmán vállalkozót kérdezték, aki elsők között tapasztalhatta meg az üzleti siker és a hirtelen gazdagság érzését.

Még a délszláv konfliktus közben, 1993. februárjában készített interjút Matus János politológussal, katonai szakértővel az akkor a Szabad Európa Rádiónak dolgozó Kun Miklós. Beszélnek a Balkán történelméről, a válság kialakulásáról, az esélyekről, a rendezésről és a magyar fegyverszállítás ügyéről.

„Az utóbbi időben nem ruhákat tervezek, hanem új testeket” – mondta a Szabad Európa Rádió 1993-as beszélgetésében a divattervező. Az öltözködéssel is valóra válthatók álmok – teszi hozzá Király Tamás. Szóba kerül a színek mulandósága, a szabadság és a nemzetközi divatvilág elérhetősége is.

A pártok egyezséggel, a sajtó etikai kódexszel készült a második szabad, többpárti parlamenti választásokra. A Szabad Európa Rádió 1993 szeptemberében készített összeállítást a demokratikus világ gyakorlatáról és arról, hogy ez milyen hatással volt a magyarországi készülődésre.

Először az erdő szempontjából következik be a katasztrófa, később áttételesen az ember szempontjából is – figyelmeztetett az élővilág pusztításának veszélyeire már 1993-ban Balogh János zoológus professzor. A Szabad Európa Rádió az akadémikus 80. születésnapja alkalmából kérte az interjút.

A Szabad Európa Rádió 1993-ban készített interjút Bak Jánossal, az 1956-os Intézet tudományos tanácsadójával 1956 emlékezetéről. A beszélgetésben szóba kerül az egyes értelmezésekben felfedezhető egyoldalúság, a megtorlás vesztesége, a forradalom példája és Nagy Imre miniszterelnök gondolati útja.

„Felháborodom, tehát vagyok. A felháborodás a mai társadalomban a szellemi ember létének legmagasabb kifejezése” – magyarázta a magát kimért, távolságtartó közép-európai közírónak tartó Bálint György, miért ragadja el néha a szenvedély. A Szabad Európa Rádió 1993-ban tekintette át életművét.

Testkontroll és salátabár – 1993-ban még csak ízlelgettük ezeket a szavakat, még nem váltak a napi étkezési szokások részévé ezek az igények. A Szabad Európa Rádió archív műsora körképet mutat a kilencvenes évek elejének táplálkozási szokásairól és étkezési kultúrájáról Láng Júlia szerkesztésében.

A Szabad Európa Rádió hangtárából egy irodalmi emlékműsort idézünk fel a 205 éve született Tompa Mihályról. Az összeállítást Takács Mária készítette 1993-ban. A verseket Avar István, Papp Zoltán és Szabó Zsuzsa előadásában hallhatják.

A Szabad Európa Rádió 1993. szeptember 5-én sugárzott beszélgetést a színházi rendezővel. Szóba került, milyen kihívások álltak a színházművészet előtt akkoriban, és milyen válaszok születtek erre a világot jelentő deszkákon, illetve mit veszít a rendező, ha nem színpadra, hanem filmre dolgozik.

Politikamentes beszélgetésre hívta az akkori külügyminisztert 1993 áprilisában a Szabad Európa Rádió. Szóba került politikatörténeti érdeklődése, tanári karrierje és példaképei. Kiderül, hogy szívesen tölti szabadidejét síeléssel, és kényelmesebbnek találja az öltönyt, mint a divat követését.

A Szabad Európa Rádió 1993. szeptember 17-én sugárzott műsora a kulturális egyenlőség akkori állapotát vizsgálta. Hogyan változott a multikulturalizmus eszméje, és hogyan vándorolt képviselete a jobb- és baloldal között? Csaknem harminc évvel ezelőtti tanulságok a világ több pontjáról.

"Az erkölcsöt leginkább megtagadó diktátorok...jönnek, és mennek" - fogalmazott az író, tanár, országgyűlési képviselő, aki az Antall-kormányban másfél évig oktatási államtitkár is volt. Az 1993-ban készült beszélgetés idején már lemondott erről a pozíciójáról és függetlenként ült a Parlamentben.

A tűzijáték elhalasztása apropóján sorozatunk is marad Szent István ünnepének témájánál: az 1991-es műsor művészettörténeti és néprajzi áttekintést ad a király alakjáról, augusztus 20. és a kenyér szimbólum kapcsolatáról. Felcsendülnek több mint öt évtizede rögzített egyházi énekek is.

A második világháború előtti évtized és az 1945-öt követő időszak sajtószemléje tanulságos képet fest az augusztus 20-ai ünnep történetéről és politikai szerepéről. Az 1991-ben sugárzott, 50 perces műsor röviden áttekinti Szent István király tiszteletének történetét is.

A Hazai levél című műsorban írók, művészek üzentek a SZER hallgatóinak. A most felidézett, Egy rendőrre, Az ismeretlen címzett és Az okinavai guvat: madár röpte nélkül című írást 1993 nyarán sugározta a rádió.

Az önmegvalósításról, az egység széthasadásáról és a szerelemről is beszélt a Szabad Európa Rádiónak 1993-ban adott interjúban a két éve elhunyt Kátai Mihály festőművész. Szóba került a látomások szerepe, az emberi szellem és test fejlődése, valamint a mértéktartás.

A Hazai Levél című műsorban írók, művészek üzentek a SZER hallgatóinak. A felidézett írásokat 1993 nyarán sugározta a rádió. A most 73 éves, József Attila-díjas Marno János író, költő, műfordító dolgozott a Múzsák Könyvkiadó és az Igen folyóirat szerkesztőjeként.

Hosszú út vezetett az európai közösség összefogásáig, amely elképzelhetetlen lett volna a francia–német viszony rendezése nélkül. Ezzel a történeti háttérrel foglalkozott a Szabad Európa Rádió 1993. május 21-i műsora, amelyet a szerkesztőség akkori párizsi munkatársa, Zirkuli Péter készített.

A Hazai levél című műsorban írók, művészek üzentek a SZER hallgatóinak. A most felidézett, háromrészes sorozatot 1993 őszén sugározta a rádió, két évvel Páskándi Géza Kossuth-díjas erdélyi magyar író, költő, drámaíró halála előtt.