Emberemlékezet

A Kádár rendszer a kezdeti tétovázás és helyezkedés után – amikor a szovjet fegyverek mögé bújtatták a terrort -, brutális megtorlással alapozta meg hatalmát. Ezt a terrort elemezzük: a sortüzeket, az internálásokat, a letartóztatásokat, a halálos ítéleteket és a börtönbüntetéseket. Egy társadalom megfélemlítését.

Sallóvölgyi Békeffy László tartalékos huszárfőhadnagy naplóját mutatjuk be. Írója a Donnál halt meg 1942 őszén, de addig követjük a bevonulástól a hídfőcsatákig eltelt fél évet. Különleges élmény: cenzúrázatlan emlékek a frontról.

1956. november. A szovjet bevonulást elemezzük. Hogyan jöttek, honnan jöttek, mit tettek? Vajon lett volna értelme az egész nemzet ellenállásának?

A klasszikus liberalizmustól a progresszív liberalizmusig kísérjük végig a magyar liberalizmus kialakulását, virágzását a nemzeti liberalizmus államalkotó korszakában a 19. század végén- 20. század elején és mai elolvadását, megsemmisülését.

Nem volt olyan régen a magyar történeklemben, amikor a kommunista pártnak volt saját fegyveres ereje. A munkásőrség a kádári terrorban és a terrorért jött létre, de 1989-es feloszlatása előtt már inkább a karrier megalapozója volt a pártállamban.

1956 magyar forradalma hirtelen tört ki, de a társadalomban sokáig és mélyen készült az ellenállás. Egy megsértett, megalázott és kifosztott ország állt szemben elnyomóival.

1944 október közepén még volt más út. Szálasi nyilas puccsa után már csak a pusztulás következhetett. Nyilas puccs a német fegyverek árnyékában: nem magyar érdek a Szálasi hatalom.

A XX. század a szociáldemokrácia évszázada volt, s különösen igaz ez a II. világháború utáni időszakra. No de hova tűnt a szociáldemokrácia? Mi történt a XX. században, amitől ez az irányzat mára elvesztette egykori jelentőségét?

Egy rendszer névadója, miközben életútja tele van árulással és önellentmondással. Mégis Kádár János nyerte meg a „csak egy maradhat” játszmát, amelyet Rajk Lászlóval, Rákosi Mátyással és Nagy Imrével játszott. Kádár János életrajza.

Magyarország nemzeti össztermékének két és félszeresére tehető a pusztítás, amelyet a megszálló románok végeztek csak a mai országterületen. A kivégzettek, meggyilkoltak száma is ezer fölötti. Most készül először a teljesség igényével regiszter az 1919-20-as román kártételekről, az egész Kárpát-medencére. Bandholz amerikai tábornok szerint a román hadsereg és vezetője, Mardarescu tábornok megérdem...

Meghalt magyar hősként 1958. június 16-án. Élt az országának sokat ártó kommunistaként 1953-ig. Nagy Imre életrajza.

Amikor a pincékbe szorult vissza az élet. Romok a felszínen, élet a föld alatt. És a naplók, amelyek megörökítik Budapest legsötétebb napjait. Egy háború, amelyből nem tudtunk kimaradni, s egy ostrom, amelyet nem tudtunk elkerülni. pedig mindkettőt szerettük volna. Honnan volt élelem, víz, meleg az ostrom két hónapja alatt a közel egymillió budapestinek?

Többet költöttünk rá a második világháború idején, mint a háborúra: ez a magyar szociálpolitika. Teleki Pál programja, de viszik tovább halála után is: ház, föld, gép, állat, munkalehetőség a nagycsaládosoknak. És a másik oldal: a rendezettség és segítségnyújtás másoknak, amit ezért elvár a társadalom.

Kapcsolati háló. És a benne vergődő művészek. Húzd meg, ereszd meg és személyes kedvezmények. Életművek és alkuk. Aczél György kultúrpolitikáját elemezzük.

Alapítva 1955-ben. A kommunista hatalom már eltüntette a színről az ellenálló egyházi vezetőket, feloszlatta a szerzetesrendeket. De a kommunista betontenger közepén egyszer csak kihajt egy virág. Fiatal lányok kezdenek el a letarolt társadalomban, igazodva a külső kényszerekhez, de nagy belső szabadságban szerzetesként élni. Börtönbe kerülnek. Mire kijönnek, többen lesznek. A ma is létező kismaro...

Egyik legérdekesebb történelmi olvasmányomról beszélgetünk: Zsindely Ferenc naplójáról. Teleki Pál, Bárdossy László és Kállay Miklós miniszterelnökök titkára jegyezte le gondolatait, igazi szépírói stílusban. A beszélgetéssel bepillanthatunk abba a gondolkodásba, amely a magyar nemzet érdekét minden elé helyezte. A napló megjárta írója előkelő villáját, rejtezett a kerti madáretetőben, megmenekült...

Tanyasi iskolák, könyvtárhálózat, egyetemi hálózat és külföldi magyar kollégiumok dicsérik miniszteri munkáját. Miként lehet valaki századokra hatással a magyar művelődésre és közgondolkodásra? Életrajz Klebelsberg Kunóról.

Richter Gedeon neve egykori gyáráról, élete főművéről ma is ismert, még a tőzsdézők számára is. Élete azt példázza, hogy lehet Magyarországról indulva magyar ésszel, tőkével és akarattal nemzetközi multit felépíteni. Halála és gyárhálózatának tönkretétele pedig az embertelenségről és szakavatatlanságról beszél – a nyilasokról és a kommunistákról.

A magyar demokrácia nagy reménysége lehetett volna a Magyar Szabadság Párt, ahol bátor, okos és elkötelezett magyar emberek, politikusok dolgoztak – amíg le nem tartóztatták, el nem üldözték, ki nem végezték őket az akkori Nemzetközi Párt, tagjai, vagyis a kommunisták.

Kudar Lajos csendőr ezredes, a csendőrség hírszerzési vezetőjének sírját nem ismerjük. De a tetteit igen. Mielőtt valamikor 1945 február közepén, az ostrom utolsó napjaiban, a Várban lévő egykori irodája környékén kivégzik, emberek ezreit, tízezreit menti meg. Sorsa mutatja, hogy milyen sokrétű volt a Horthy kor elitje

Tóth Ilonka az ártatlanul kivégzettek egyike. Sorsa mutatja, hogy a kommunista hatalom milyen módon tesz tönkre a haza javán dolgozni akaró embereket.

Maguk is terrorcsapatnak nevezték magukat, s ez volt a dolguk is: a csekély támogatottsággal rendelkező kommunista hatalom 1919-ben is csak terrorral tudott ideig-óráig fennmaradni. Ekkor lőnek először embereket Budapesten a Dunába.

Esterházy János egyedül szavazott a szlovák parlamentben a zsidók kitelepítése, táborokba küldése ellen. A szovjet bevonulás után mégis deportálás várja, jár a gulágon, majd cseh börtönben hal meg a felvidéki magyarság egyik legnagyobb hatású politikusa. Magyar sors a vérzivatarban.

Keszthelyen a forradalom kitörése után egy héttel, 1956. november 1-én emeltek szobrot 56 hőseinek. Az úgynevezett „fehér embert” a kádári hatalom még sokáig nem merte elbontani a keszthelyi Fő térről. Amikor elbontották, gondos kezek elcsomagolták, s a rendszerváltoztatás után azonnal felállították – de nem az eredeti helyén. Most került oda vissza. Mindezek kapcsán beszélünk a vidék ötvenhatjáró...

Remélhetőleg rövidesen hazakerülnek Sulyok Dezső iratai. A reménybeli magyar miniszterelnöknek ugyanúgy a kommunisták miatt kellett távoznia az országból, ahogy annyi más tehetséges, elkötelezett magyar embernek. Régebbi felvételünket adjuk közre.