Római Birodalom - Imperium Romanum

A monarchiából a köztársaságba való átmenet Róma korai történetének egyik legmeghatározóbb fordulópontját jelenti. A hagyomány szerint – amelyet elsősorban Livius ( Ab urbe condita , I–V. könyv), Halikarnasszoszi Dionüsziosz ( Római régiségek ), Cicero ( De re publica ) és Plutarkhosz ( Publicola ) őrzött meg számunkra – az utolsó királyt, Lucius Tarquinius Superbust , Kr. e. 509 körül megfosztott...

Lucius Tarquinius Superbus uralmát kegyetlenséggel és félelemkeltéssel alapozta meg. Megfosztotta Servius Tulliust a tisztességes temetéstől, és kivégeztette mindazokat a szenátorokat, akik hűségesek maradtak az előző királyhoz. A megüresedett helyeket szándékosan nem töltötte be, így gyakorlatilag szenátus nélkül kormányzott, ami mély bizalmatlanságot és állandó félelmet szült Rómában. Hatalmának...

Tullus Hostilius éles ellentétben áll elődjével, a béketeremtő és törvényhozó Numa Pompiliusszal. Tullus ezzel szemben a háborút és az expanziót testesíti meg – azt a meggyőződést, hogy a harc a város mozgatórugója. Neve is ezt tükrözi: a Tullus (talán „erős” szabin eredetű) és a Hostilius, amely a latin hostis („idegen, ellenség”) szóra emlékeztet. Az etimológiai kapcsolat azonban bizonytalan; va...

Romulus, az alapító és hadvezér halála után Róma egészen más természetű királyt választott: Numa Pompiliust , Pompo Pompilius fiát a szabin Cures városából. Alakja az átmenetet jelzi a harcból a rendbe, a hatalomból a jogba, a mítoszból a rítusba. Ahol Romulus felépítette a várost, ott Numa lelket adott neki. Az antik források — különösen Livius , Plutarkhosz és Halikarnasszoszi Dionüsziosz — Numá...

Ez már a nevében is visszhangzik. A Romulus szó szó szerint olyasmit jelent, mint „Rómacska” vagy „Kis Róma” : Roma – a város – kombinálva a kicsinyítő -ulus utótaggal, amely hasonló a magyar -cska , német -lein vagy -chen toldalékokhoz. Mintha a neve a kezdetektől fogva egyértelművé tette volna: itt nem egy egyénről van szó, hanem a város magának a megszemélyesítéséről . Ironikus módon a Nyugat-r...

A római hagyomány szerint Alba Longát Ascanius, Aeneas fia alapította. A királyok sora – ahogyan azt Livius ( Ab urbe condita ) és Halikarnasszoszi Dionysios leírja – körülbelül tizennégy–tizenöt uralkodót foglal magában Ascaniustól egészen Procasig és a nnak fiáig, Numitorig, aki Romulus és Remus nagyapja volt. Térjünk vissza ahhoz a királylistához, amely Romulust mint ős-rómait legitimálja: Proc...

Trójától Latiumig: Aeneas és Ascanius A hagyomány szerint – amelyet többek között Livius és Halikarnasszoszi Dionysiosz jegyzett le – Alba Longát Aeneas fia, Ascanius (más néven Iulus) alapította. Az őt követő királyok sora – körülbelül tizennégy vagy tizenöt, a forrásoktól függően – kapcsolta össze a trójai hőst Rómulus-szal, Róma mitikus alapítójával. Az „Alba Longa” név valószínűleg az Albán-he...

A Cursus honorum („a tisztségek útja”) a Római Köztársaság szigorúan szabályozott hivatalrendszere volt, amely meghatározta az arisztokraták politikai pályafutását. A rendszer fokozatosan alakult ki, és az idők során egyre inkább megnyílt a plebejusok előtt is, ami a politikai egyenlőség felé vezetett. A császárság idején azonban e hivatalok szerepe csökkent, mivel a hatalom egy kézben, a császáré...

A legfontosabb forrás Titus Livius, aki valószínűleg Kr. e. 59-ben született Pataviumban, a mai Padovában; ott halt meg Kr. u. 17 körül. Valami Bibliához vagy tankönyvhöz hasonlót írt a római történelemről 142 könyves magnum opusában, az "Ab urbe condita"-ban. Bár ez a mű némileg eltér a modern történetírási normáktól, és inkább egy esti mese a mesék és legendák birodalmából, mégis a Római Birodal...

Gyermekkori barátja és egykori hadvezére, I. Ptolemaiosz vette át a hatalmat Alexandrosz halála (Kr. e. 323) után. Alexandria három nagy városrészből állt: nyugaton egyiptomi negyed (egy korábbi halászfalu), középen a palotával (Brucheion), a könyvtárral, ahol a görögök és makedónok éltek, keleten pedig egy nagyszámú zsidó közösség, amely azonban nagyrészt hellenizálódott és görögül beszélt.

A faliszkok a Kr. e. 5. század elején kerültek konfliktusba a növekvő rómaiakkal, többek között azért, mert Fidenae és Veii oldalára álltak a rómaiak és az erős etruszk városok, Veii és Fidenae közötti háborúban. Fidenae, amely eredetileg etruszk város volt, mindössze 8 km-re feküdt Róma kapuitól. A rómaiak 435-ben indított támadásai után 434-ben a rómaiak elfoglalták Fidenae-t. Ez aggodalmat kelt...

A szamniták különösen harcias népnek számítottak. Kr. e. 343 és 290 között három véres háborút vívtak Rómával, amelyeket összefoglalóan szamnita háborúknak nevezünk. A legemlékezetesebb vereséget a rómaiak a második háború során szenvedték el, a caudiumi hágónál, ahol a szamniták körbevették a római sereget, és a megadás feltételeként megalázó módon „iga alá” hajtották őket.

Ma folytatjuk utazásunkat az itáliai ősi népek között, és ezúttal az umberek kerülnek a középpontba – egy nép, amelyről a római források meglepően keveset írnak, és mégis, egyesek szerint ők voltak az első nép Itália földjén. Az „Umbrorum gens antiquissima Italiae existimatur” – írja idősebb Plinius: „Úgy tartják, hogy az umbriaiak Itália legrégebbi népe.” Vajon igaz lehet ez? És miért tűntek el i...

A görögökhöz hasonlóan a rómaiak ősei is a hipotetikus indoeurópai néptől származtak. Ez a klasszikus álláspont, az uralkodó elmélet, amely ma is érvényes. De ennek ellenére nincs bizonyíték arra, hogy ilyen nép valaha is létezett, és valószínűleg soha nem is lesz, kivéve azt a tényt, hogy az indoeurópai nyelvek közötti egyértelmű hasonlóságok vannak, valamint az Istenről és a világról alkotott kö...

Ma a görög városállamról, a „poliszról” beszélünk, amely bizonyos értelemben a Római Köztársaság kialakulásának modelljéül is szolgált. Oswald Spengler német filozófus, valamint mások elmélete szerint a városállamot egy bizonyos fázisként magyarázzák, amelyen a különböző kultúrák keresztülmennek.  Ez a folyamat Mezopotámia legrégebbi kultúrájában is dokumentálva van, ahol a sumérok először több te...

Marcus Furius Camillus Kr. e. kb. 448 – Kr. e. 365. félig legendás római államférfi és politikus a korai Római Köztársaság idején, leginkább Veii meghódításáról ismert,  Az etrusz varos Veii volt Róma egyik első nagy ellenfele. Veii meghódítása után Camillus harmadik konzuli tribunátusán (Kr. e. 394) ismét hadba szállt a falisci ellen. Camillusnak tulajdonítják azt is, hogy megvédte Rómát a gallok...

A római hadsereg története a 8. századra nyúlik vissza. De itt a legendák idejéről beszélünk, ebből az időből alig vagy szinte semmilyen megbízható információnk nincs. Nagyon korán, gyakorlatilag a rómaiak történelembe lépésével találkozunk a légiók kifejezéssel. Kezdetben a “legio” volt a kifejezés a harcra rendelkezésre álló teljes hadseregre vagy egységekre. Számuk idővel nőtt, és különféle ref...

Körülbelül ie 700 és 450 között éltek ay ugynevezett preszókratészi filozófusok . A preszókratészi filozófia központjai a Nyugat-Kis-Ázsia és Dél-Olaszország görög városai voltak. A klasszikus korszak körülbelül 30 évvel a Kr.e. 467-ben született Szókratész születése előtt kezdődött. Volt egy átmeneti vagy a szókratész előtti időszak, amikor lerakták a tudomány és a filozófia alapépítőköveit. A ny...

i.e. 3000-1100 minószi kultúra Krétán - a kulturanak teljesen ismeretlen de nem görög nyelvü i.e. 1400-1100 mükénéi kultúra az elsö görög kultura i.e. 1100-750 sötét kor i.e. 750-500 archaikus időszak i.e. 500–336 Görög klasszicizmus i.e. 336–146 hellenisztikus időszak i.e. 146 minden görög terület római provinciává válik A görög politikai függetlenség mar elõtt a pydnai csatával ért véget 168-ban...

!! most is youtube-on LINK A görögök valószínűleg saját kulturális fejlődésük korai szakaszában kerültek kapcsolatba a minószi kultúrával, amelyet Kr.e. 3000-től 1000-ig datálunk. Olyan kultúrával, amely majdnem egyidős volt a legkorábbi emberi társadalmakkal, amelyek Egyiptomban és Mezopotámiában magas kultúrát teremtettek. A központ Krétán volt, a knósszoszi palota pedig ma is turistalátványossá...

új Facebook oldalunk A nagy kultúrák bukása minden bizonnyal az egész emberiség egyik legérdekesebb témája, Atlantisz és minden, ami utána következett. Az emberek gyakran nem értik, hogy egy gazdag, katonailag jól felszerelt állam vereséget szenved gyengébbnek tűnő vad hordáktól. Vagy más szavakkal hogy van az, hogy az erősebbet legyőzi a gyengébb. A 20. század elején Oswald Spengler német filozóf...

Ma még több példát nézünk Mezopotámia római kultúrára gyakorolt ​​hatására. A mezopotámiai tudomány különösen fontos fejleményei, mint a matematika, a csillagászat és a jóslás, átterjedtek Európára is. De ezeknek a régebbi civilizációknak a hatásai elérték Rómát és Európát, főként a görögországi megállókon keresztül. De Nagy Sándor mezopotámiai hódításai után, egyenes úton is érkezett a tudás Egyi...

A római jog alapvetően a talion elvén alapul. A talion elv, más néven “ius talionis” egy olyan szabályozás, amely szerint egyensúlyt kell keresni az áldozat és az elkövető között. Pontosan ezt látjuk a legrégebbi, fennmaradt mezopotámiai törvényekben. Megnézzük az egyik legfontosabb dokumentumot, amely sokat elárul az életről, és a társadalmi együttélésről ad tájékoztatást. A híres Hammurapi törvé...

A fejlett egyiptomi kultúrával párhuzamosan valóban egyenrangú versenytárs fejlődött ki kulturálisan és katonailag egyaránt. Ezek a sumérok Mezopotámiában, az Eufrátesz és a Tigris között. Kr.e. 2300 körül fokozatosan egyesültek a sémi akkádokkal, vagy e két kultúra összeolvadása következett be. Róma is végső soron egy hasonló folyamat eredménye, amelyben az etruszk kultúrának a magasabb kultúra f...

Konkrét eseményekről beszélünk most, amelyek a leggyengébb pontról fenyegették Egyiptomot északról, különösen a mai Izrael irányából. A tengeri népek előtt Egyiptomot inváziók fenyegették, különösen a nyugati sémi törzsek, a bibliai történetek, a héberek és Egyiptom közötti konfliktus is ebben az összefüggésben látható. A 12. században Észak ról a Földközi-tenger felől fenyegetett a tengeri népek,...