Mozgóképizmus

A Hangosfilm – Mozgóképizmus következő adásában az folytonosan átalakuló liberalizmus napjaink béli állapotáról is beszéltünk, de Paár Ádám történész-politológus előtte még az eszme 20. századeleji, oroszországi változatát összegezte, továbbra is a Doktor Zsivágó című alkotás segítségével.

A Hangosfilm – Mozgóképizmus következő adásában folytattuk a Doktor Zsivágó című alkotás elemzését. A regény után, most a film cselekményén keresztül is megvizsgáltuk, milyen változásokon ment keresztül a 20. század eleji Oroszország. Paár Ádám történész-politológus a liberalizmus fejlődésére, illetve annak korabeli változatára is kitért.

A Hangosfilm – Mozgóképizmus adásában eljutottunk a Doktor Zsivágó című alkotáshoz. Paár Ádám történész-politológus Borisz Paszternak regényét, Oroszország korabeli történelmével párhuzamosan kezdte vizsgálni. A korszak kisebbség-, illetve oktatáspolitikájának bemutatásához pedig a Yentl című filmet hívtuk segítségül.

A Hangosfilm – Mozgóképizmus következő adásában maradtunk a 19. századi Oroszország történelménél, és Sándor cár hatalomra kerüléséig jutottunk el. Közeledve a korabeli liberalizmust illusztráló filmünkhöz. Paár Ádám történész-politológussal a Napóleoni háborúk utáni évekről, a krími háborúról és a jobbágyfelszabadításról is beszélgettünk. 

A Hangosfilm – Mozgóképizmus következő adásában a Pugacsov féle felkeléstől folytattuk Oroszország és Nagy Katalin önálló és közös történetét. És amíg közelítettünk időben a korabeli liberalizmust illusztráló filmünkhöz, a Doktor Zsivágóhoz, megáltunk kicsit a Napóleoni háborúknál, vagyis átlépünk a 19. századba. Paár Ádám történész-politológussal a biztonság kedvéért ehhez az időszakhoz is válasz...

A Hangosfilm – Mozgóképizmus következő adásában a 18. századi Oroszországban maradtunk, hogy a következő filmünk történelmi elemzésébe már a megfelelő háttértudással vághassunk bele. Paár Ádám történész-politológus pedig tovább vizsgálta, miként is festett a birodalom Nagy Katalin és III. Péter házassága idején.

A Hangosfilm– Mozgóképizmus következő adásában belekezdtünk a Nagy Katalin fémjelezte 18. századi Oroszország társadalmi és politikai légkörének ismertetésébe, ezzel készítve elő a terepet a következő választott filmünknek; de előtte még maradtunk a 19. század második felénél az Osztrák-Magyar Monarchiában. Paár Ádám történész-politológus pedig folytatta A vörös grófnő című film, és annak kapcsán...

A Hangosfilm – Mozgóképizmus adásában a maradtunk a 19. század második felénél, a helyszín továbbrais az Osztrák-Magyar Monarchia. A múlt héten csak bemutatni volt alkalmunk Andrássy Katinkát. Most A vörös grófnő című róla szóló filmet, és a korabeli liberalizmust elemezte Paár Ádám történész-politológus

A Hangosfilm – Mozgóképizmus következő adásában a múlt heti jubileumi kitérő után visszatértünk vizsgált témánkhoz, a liberalizmus több évszázados formálódásához. Már eljutottunk a 19.század második feléig, és megnéztük, milyen különbség lehet az eszme egyesközép-európai országokban kialakult változatai között. Paár Ádám történész-politológussal Franciaország után hazatértünk, és A vörös grófnő cí...

A Hangosfilm –Mozgóképizmus húsvéti különkiadásába olyan korábbi beszélgetéseket válogattunk, amelyekben nagy hangsúlyt kap az irodalom és a mozi kapcsolata, valamint megidéztük Hollywood aranykorát.  Muszatics Péter filmtörténész arról beszélt, hogy miként alakult a sztárkultusz az 1930-as, '40-es évektől napjainkig az álomgyárban; Hirsch Tibor A Kilimandzsáró hava kapcsán elemezte Ernest Hemingw...

A Hangosfilm – Mozgóképizmus ma egy különleges adással jelentkezett. Napra pontosan 5 évvel ezelőtt kezdtük el filmes sorozatunkat Paár Ádám, történész-politológussal. Jubileumunkat a mindkettőnk nagy kedvencéről, Selma Lagerlöfről, és persze Nils Holgerssonról folytatott korábbi beszélgetésünk ismétlésével ünnepeljük.

A Hangosfilm – Mozgóképizmus adásában befejeztük A napfény íze című dráma elemzését, hogy aztán összevessük azt a Tiszt és kém – A Dreyfus-ügy című alkotással. Paár Ádám, történész-politológus a főbb karakterek identitástudatát, valamint Magyarország és Franciaország korabeli liberalizmusát hasonlította össze.

A Hangosfilm – Mozgóképizmus következő adásában folytattuk A napfény íze című film elemzését. Paár Ádám történész-politológus korábban már lefestette a 19. század végi dualizmus társadalmi és politikai felépítését. Így most ennek nyomán vizsgáltuk a liberalizmus kibontakozását a történetben szereplő család első generációjának korszakán keresztül.

A Hangosfilm – Mozgóképizmus következő adásában a 19. század végi Európáról a korábbiakban szerzett ismereteink mentén kezdtük elemezni az eddig még csak emlegetett A napfény íze című filmet. Paár Ádám történész-politológus a sorozatunkban vállaltak szerint a korabeli liberalizmus szempontjából jártakörül Szabó István drámájának cselekményét.

A Hangosfilm –Mozgóképizmus következő adásában maradtunk a 19. század végének Magyarországán. A liberalizmus kisebbségekre vonatkozó korabeli elveit foglalta össze Paár Ádám történész-politológus. És persze az is kiderült, hogy az élet miként írhatja felül a magasztos elveket (is). A napfény íze című film egyes jeleneteivel illusztráltuk a beszélgetést.

A Hangosfilm –Mozgóképizmus következő adásában Az ígéret földje után még maradtunk a 19.század végén, de visszatértünk Magyarországra, hogy az előzőhöz hasonlóan szintén egy tabló jellegű alkotást elemezzünk. Paár Ádám történész-politológus mielőtt elmondaná, hol és milyen formában jelenik meg a korabeli liberalizmus A napfény íze című filmben, még összefoglalta a korszak térségre jellemzőpolitika...

A Hangosfilm – Mozgóképizmus következő adásában Az ígéret földje című alkotás, illetve annak kapcsán a 19. század végi lengyel liberalizmus elemzését folytattuk, és zártuk le Paár Ádám, történész-politológussal. Valamint bemutattuk a következő részben megjelenő helyszínt, korszakot, és a beszélgetés alapjául szolgáló filmet: A napfény ízét.

A Hangosfilm –Mozgóképizmus következő adásában folytattuk a liberalizmus fejlődésének kutatását. Az előző adásban már bevezetett Az ígéret földje című alkotást, most, a 22. részben közelebbről is megvizsgáltuk. Paár Ádám, történész-politológus bemutatta a 19. és a 20 a század fordulóján játszódó történet cselekményét, amelyen keresztül kirajzolódnak a társadalmi és politikai viszonyok az akkori, p...

A Hangosfilm – Mozgóképizmus következő adásában búcsút vettünk az Altamira felfedezése című filmtől, és az annak kapcsán felmerült szociáldarwinizmus elemzésének is pontot tettünk a végére; majd Paár Ádám történész-politológussal Lengyelország felé vettük az irányt, hogy Az ígéret földje című alkotás felvetette korabeli társadalmi és politikai viszonyokat megvizsgáljuk.

A Hangosfilm – Mozgóképizmus következő adásában maradtunk a 19. század közepi Spanyolországban, ahova az Altamira felfedezése című film apropóján jutottunk. A korabeli liberalizmus fejlődésének vizsgálata mellett egy másik eszme, a szociáldarwinizmus kialakulását és annak társadalomformáló hatását követtük nyomon az Egyesült Államokig és vissza.

A Hangosfilm – Mozgóképizmus következő adásában Paár Ádám történész-politológussal az Altamira felfedezése című filmet használtuk továbbra is segédanyagnak, hogy a 19. század közepi Spanyolországról, és az akkor éppen formálódó liberalizmusról beszélgessünk. Illetve az előzményeket is megvizsgáltuk, amelyben nagy szerepe volt Napóleonnak.

A Hangosfilm – Mozgóképizmus következő adásában Paár Ádám történész-politológussal a Lincoln című filmet alapanyagnak használva elemeztük a liberalizmust az Egyesült Államokban, majd Spanyolország felé vettük az irányt, hogy ott is megvizsgáljuk az eszme helyi alakulását az Altamira felfedezése című film kapcsán.

A Hangosfilm – Mozgóképizmus következő adásában Paár Ádám történész-politológussal a Lincoln című filmet alapanyagnak használva az Egyesült Államokban kutattuk tovább a liberalizmus fejlődését. A 17. részben megnéztük közelebbről az akkori társadalmi berendezkedést, politikai és gazdasági állapotokat, amelyek közrejátszottak a polgárháború kirobbanásában, és nem mellesleg tovább alakították a libe...

A Hangosfilm – Mozgóképizmus következő adásában Paár Ádám történész-politológussal tovább vizsgáltuk a liberalizmus évszázadokon átnyúló alakulását. A segédanyagnak használt filmekkel már eljutottunk a 19. század második feléig, és megállapítottuk, hogy az akkor liberalizmusnak nevezett eszme már egyre jobban hasonlított a maira. Immár három hete A párduc című filmkapcsán az 1860-as évek megosztot...

A Hangosfilm – Mozgóképizmus következő adásában Paár Ádám történész-politológussal eljutottnk aktuális sorozatunk 15. részéhez, és folytattuk A párduc című dráma alapján az 1860-as évekbeli Itália, illetve az ott tovább fejlődő liberalizmus történetének a vizsgálatát. Kitérve a történtekben való magyar részvételre.