Magna Hungaria

Lezárható-e egy világháború, ha hősi halottainak, hadifoglyainak története még lezáratlan? Van-e esély ismertté tenni sok ezer ismeretlen katona nevét, sorsát, családtörténetét, ha a hadisírok hirtelen „átkerülnek” az egykori ellenség országába, majd lassan elenyésznek? Molnár Tibor, a délvidéki Zenta főlevéltárosa évtizedek ótakutatja az első világháború délvidéki, szerbiai vonatkozásait, járja é...

Balassa Zoltán messze nem Kassán született, de ma közel sem találni olyan embert, aki nála kassaibb lenne. Márpedig kassainak lenni – ezt jól tudjuk Márai Sándortól – nem puszta városlakói lét, hanem különleges létforma. Mint Márai írja: „Életem legszebb, igaz és emberi, európai emlékeit annak a magyar végvárosi, polgári kultúrának köszönhetem, melynél különbet aztán később a világban sem találtam...

Március 25-e, Gyümölcsoltó Boldogasszony napja a Kárpát-medencei magyarság piros betűs dátuma: hajdan feltehetően az egyetlen olyan Mária-ünnep volt, amelyet mindenütt megtartottak a Székelyföldtől a Göcsejig, ahol magyarok éltek, és magyarul imádkoztak. A klímaváltozás korában és globalista világunkban van-e esélye néhány száz jóakaratú embernek arra, hogy Magyarországot Isten legszebb gyümölcsös...

A kétszáz éve született Jókai munkássága olyan szellemi örökség, amely kultúránk, nemzeti azonosságtudatunk kitörölhetetlen része. De miközben az életmű a klasszikus magyar irodalom megkérdőjelezhetetlen értéke, az oktatási rendszerben, az általános és középiskolai oktatásban a szakemberek egyre nehezebben találják meg az őt megillető helyet. Éppen ezért időszerűsége, taníthatósága körül időről-id...

Dél-Erdély évszázadok óta a magyarság fogyásának és elfogyásának szimbolikus tere. Előszeretettel mutatjuk fel ezt a régiót, amikor a nemzethalál képeivel akarunk példálózni. Megrogyott középkori templomok, házak alapjába épített sírkövek, népirtások láthatatlan tömegsírjai – és mindenekelőtt: egy-két lelket számláló magyar közösségek. Dr. Gudor Kund Botond néhány évvel a rendszerváltás után lett...

Marosvásárhely erős, öntudatos, kultúrateremtő és -fenntartó magyarságával Trianon óta tüske a románság körme alatt, folyamatos etnikai tűz alatt tartott frontváros. A település identitásharcairól, a rendszerváltás utáni együttélést fájdalmasan megalapozó 1990-es magyarellenes pogromról, a román értelmiség magyarok iránti tiszteletéről és a székely autonómia minimumáról beszélgettünk Soós Zoltán p...

Az 1956. november 4-én hajnalban kezdődő szovjet invázióval a nemzet elbukta a szabadságharcot. Ám a káosz rövid időre lehetőséget adott magyarok százezreinek arra, hogy nyugaton kezdjenek, ha nem is nyugodt, de kommunizmusmentes új életet. Kik fogadták őket? Milyen forradalom- és Magyarország-képet vittek magukkal? Hogy alakult a nyugati magyar közösségek sorsa és számaránya 1956 után? És hogy vi...

A Földközi-tenger második legnagyobb szigete hamisítatlan rejtelmes sziget. Ősi kőtornyok ezrei találhatók itt, amelyeknek építői kétezer évvel előzték meg a római civilizációt. Bár Szardínia területe mindössze kétharmada a Dunántúlnak, mindig is nagyhatalmak kereszttüzében állt, történelme hódítások, megszállások, ostromok végeláthatatlan sorozata. Annak tapasztalata, hogy amikor idegen hatalom k...

Golyó vagy kötél? Élet vagy halál? Szabadság vagy börtön? 175 évvel ezelőtt, az aradi vértanúk 1849. október 6-i kivégzésekor ezek a kérdések foglalkoztatták a magyarokat. Mi, a (mérsékelten) hálás utókor már köznapibb kérdéseket teszünk fel. Kik voltak ők? Mi vezette őket? Miért így alakult a sorsuk?  Podcastunk új epizódjában Hermann Róbert történésszel beszélgettünk minderről.

Miért a jóval ingatagabb kenut és nem a kajakot választotta, hogyan formálja a jellemet az evezés, hová tűntek a nagyvárosi csónakházak, miért lett viharos az első találkozása Wichmann Tamással, mit jelentett az erdélyi magyaroknak az olimpiai győzelme a román kenusok ellen – minderről beszélgettünk Vaskuti Istvánnal, a Nemzet Sportolójával, olimpiai, tízszeres világ- és tizennyolcszoros magyar ba...

2023 őszén a partiumi Nagykárolyban, a román–magyar határtól néhány kilométerre összegyűltek az erdélyi magyar főnemesek, hogy a Károlyiak lovagvárában bálozzanak. Az eseményen készített beszélgetésből kiderül, hogy a rendszerváltás után született fiatal arisztokratanemzedék egyre sürgetőbben fogalmazza meg kérdéseit identitásáról, társadalmi szerepéről, múltjának, családtörténetének sikeres és ku...

Eger csak kisebb vereség volt a törököknek, de megérti, hogy a magyaroknak ez miért nemzeti büszkeség. Török létére szenvedélyesen szereti, műveli, muzsikálja és tolmácsolja a magyar kultúrát, olyan harcos költőt is megszólaltatva, mint a hódoltsági háborúk hőse, Balassi Bálint. Erdal Şalikoğlu szenvedélye a hídépítés: a török–magyar testvérkultúra felmutatása. A muzsikus, aki „civilben” reumatoló...