Kertész Imre Intézet

„Amit a korszak festői megfestettek, azok a művek szinte illusztrálják Jókai A magyar nemzet története regényes rajzokban című művét” – kezdte Jókai beszélgetés-sorozatunk harmadik, záróestjét dr. Bellák Gábor művészettörténész a Scruton V.P.-ben. A Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusát Ugron Zsolna József Attila-díjas író, a Kertész Imre Intézet művészeti igazgatója ezúttal Jókai és a képművészet...

Petőfi, József Attila, Tolkien és Fekete István alakja és művei mind-mind megidéződtek a KultúrArc 2025. november 12-i adásában, ahol Őri-Kovács Anna ezúttal Trap Kapitányt kérdezte zeneszerzői, szövegírói tevékenységéről, a Tha Shudras zenekar versmegzenésítéseiről, a Petőfi 200 – Szabadság, szerelem című koncertszínházi előadáshoz készült produkciójukról, valamint a versekhez, az irodalomhoz fűz...

Hogyan fér bele egy beszélgetésbe Bukowski szürreális és groteszk novella-részlete, a Semmelweis című film egyedi castingja, a Hunyadi-sorozat egy-egy forgatási sztorija, Csáth Géza és Sziveri János?   A KultúrArc – újratöltve! című irodalmi beszélgetéssorozatunk őszi évadának első adásból kiderül!  Október 8-án Kovács Tamás Junior Prima-díjas színművésszel beszélgetett Őri-Kovács Anna, a Kertész...

„Jókai nem túl lassú, mi vagyunk túl gyorsak” – vélik a 2025-ben Jókait olvasó fiatalok. A legmagyarabb író című, a Scruton V.P.-ben rendezett beszélgetés-sorozatunk 2025. október 21-i estjén Ugron Zsolna Novák Tamással és a Jókai-leszármazott Jókay Szabolccsal beszélgetett egyebek között arról, hogy milyen életkorban kellene először Jókait kézbe vennie a diákoknak, miért is érdemes ezeket a regén...

Jókai, a legmagyarabb író. Ő mesélt a legszebben hazáról, szerelemről, szabadságról, hitről – mindenről, amiről az emberi élet valójában szól. Regényei és írásai szórakoztattak, építették a nemzeti öntudatot, erősítették a hazaszeretetet. Születésének kétszázadik évfordulóján beszélgetés-sorozat indult a Scruton V.P.-ben a Kertész Imre Intézet szervezésében. 2025. szeptember 30-i első esten Ugron...

Jókai Mór és a magyar történelem című előadással indult újra nagysikerű képzőművészeti programsorozatunk, a #Képírók . Dr. Bellák Gábor művészettörténész, igazságügyi festményszakértő, a Magyar Nemzeti Galéria, Hungarian National Gallery főmuzeológusa ezúttal a kétszáz éve született Jókai Mór életművén és szavain keresztül pillantot rá a magyar képzőművészet néhány jelentős alkotására, hiszen roma...

50 éve jelent meg Kertész Imre Sorstalanság című regénye, melyet a Nobel-díjas magyar író 1960-tól, tizenhárom éven keresztül írt. Elsőként a Magvető Kiadóhoz kopogtatott be kéziratával, ott azonban visszautasították. Ezután a kor másik nagy kiadójához, a Szépirodalmi Könyvkiadóhoz vitte be regényét, ahol végül 1975-ben jelenhetett meg, de a rendszerváltoztatásig szinte észrevétlen maradt. A regén...

Az önarcképek mesterei és a mesteri önábrázolások korokon átívelő, sokszínű példáit ismerhettük meg a Képírók legutóbbi, 2025. április 17-i estjén. Dr. Bellák Gábor művészettörténész, igazságügyi festményszakértő, a Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa az egyes korszakokra jellemző képmásokon túl a szerepjátszó önarcképek és a kettős önábrázolások világába is elkalauzolta a Kertész Imre Intézet kö...

Balázsovits Edit színművész lesz volt a KultúrArc vendége. A Jászai Mari-díjas előadóművészt, énekest számos filmben, sorozatban és színházi darabban láthatta a magyar közönség, de külföldi produkciókban nemzetközi sikereket is jegyez.  2018 óta ismét a Vígszínház tagja, ahol március 8-án mutatták be Jane Austen Büszkeség és balítélet című regényének színpadi változatát, amelyben Mrs. Gardinert al...

Az olasz – magyar történelmi, művészettörténeti és kulturális kapcsolódási pontokat vette számba dr. Bellák Gábor művészettörténész, igazságügyi festményszakértő, a Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa a Képírók november 14-i estjén.  Művészettörténeti programsorozatunk őszi évadának harmadik előadásán egyebek között megismerhettük a Markó-család történetét, a legendás „római iskola” létrehozásána...

A gyermekábrázolások fejlődéséről és azok különböző jelentéséről, valamint a gyermekportrék önálló művészi tematikává válásról is szó esett a Képírók című művészettörténeti programsorozatunk idei, utolsó előadásán. A december 5-i esten dr. Bellák Gábor művészettörténész, igazságügyi festményszakértő, a Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa kitért Fényes Adolf gyerekjátékokat ábrázoló képeire, az il...

A megtévesztően élethű ábrázolás a „trompe l'oeil”  XVII. századi alkotásaitól, Zeuxis és Parrhasios vetélkedésén és a csendéletfestészet örök témáin át vezette tegnap esti közönségét dr. Bellák Gábor művészettörténész, igazságügyi festményszakértő, a Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa a Képírók idei első előadásán.  A mulandóság szépsége című teltházas esten leckét kaphattunk abból is: a b...

Ingyenes irodalmi rendezvénysorozatunk idei első, 2025. február 20-i estjén Győrffy Ákos, József Attila- és Babérkoszorú-díjas költővel, íróval beszélgetett Őri-Kovács Anna. Győrffy Ákos munkássága számos szállal kötődik a Hamvas- és Weöres-féle metafizikai hagyományhoz, illetve a Mészölyt és Nádast jellemző „néma poétikához”. Legújabb prózakötete, A csend körei eddigi írásaihoz képest szubjektíve...

A rejtett dimenziók, a szimbolizmus és a misztika állt a Képírók márciusi előadásának középpontjában. Dr. Bellák Gábor művészettörténész, igazságügyi festményszakértő, a Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa olyan festményekre hívta fel a közönség figyelmét, amelyek összes jelentésrétegét szinte lehetetlen felfejteni, mégis annyira igézőek, hogy nem tudjuk róluk levenni a szemünket. A szimbolista f...

Balla Gergely, a Platon Karataev zenekar frontembere, dalszerzője, szövegírója volt a legutóbbi a KultúrArc vendége 2024. november 20-án. Balla Gergő szövegei lélektani utazásra kalauzolnak önmagunk felé, s egyben önmagunkon túlra is:  a 2016-ban alakult, Lev Tolsztoj karakteréről elnevezett formáció két angol nyelvű lemeze után 2022-ben jelent meg az első magyar nyelvű, Partért kiáltó című albumu...

Bibliai történetek. Káin és Ábel címmel folytatódott a Képírók a Kertész Imre Intézetben. Dr. Bellák Gábor művészettörténész, igazságügyi festményszakértő, a Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa ezúttal a testvérgyilkosság történetével foglalkozott nagysikerű képzőművészeti rendezvénysorozatunk 2024. október 24-i előadásán. Az ősi bibliai történet Kertész Imrét is foglalkoztatta: „a testvérét félt...

Filmes kulisszatitkokról, az ezerarcú Petőfiről és a misztikumhoz való vonzódásáról is mesélt Berettyán Nándor a KultúrArc legutóbbi adásában.  A Jászai Mari-díjas színművész, színházi rendező, író Petőfi Sándort alakította a Közép- és Kelet-Európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány és a Kertész Imre Intézet Szabadság, szerelem – Petőfi 200 című látványos koncertszínházi produkciójáb...

Szeptember 18-án új évaddal indult el a Kertész Imre Intézet ingyenes irodalmi rendezvénysorozata Őri-Kovács Anna moderálásával. A művészi produkciókkal színesített beszélgetéssorozat első vendége Horváth Florencia költő volt. A fiatal alkotó 2019 óta publikál folyóiratokban, de a versek mellett könyv- és színházkritikákat is ír. 2021-ben Móricz Zsigmond-ösztöndíjat nyert, majd egy évvel később a...

Szeptember 12-én folytatódott a Kertész Imre Intézet Képírók című nagysikerű képzőművészeti programsorozata dr. Bellák Gábor művészettörténész, igazságügyi festményszakértő közreműködésével. A Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa az őszi évad első előadásán a betűk, a számok és az évszámok érzelmi telítettségét, művészi kifejezőerejét kutatta, amelyekről – valljuk meg őszintén – azt gondolhatjuk,...

A Lét és írás titokzatos alkotás. Csak következtetni tudunk arra, mikor születhetett, ahogyan eredeti kéziratának hollététét is homály fedi. Két dolog azonban bizonyos: remekmű, amelyet az első Nobel-díjas magyar író szerkesztett szövegfüzérré. Szerzője pedig legalább annyira filozófus, mint író. Olyan alkotó, aki még hisz az esztétika filozófiai gyökereiben – vagyis aki a közönség, a piac és a po...

Lehet szakrális mű egy mákoskaláccsal megfestett csendélet?  Láthatóvá válhat a „láthatatlan” egy festményen?  Segítheti a kompozíció, hogy ne csak a valóság egy szeletét lássuk?  A szent és a profán címmel folytatódott a Kertész Imre Intézet új, ingyenes művészettörténeti programsorozata, amelyben dr. Bellák Gábor művészettörténész, igazságügyi festményszakértő, a Magyar Nemzeti Galéria főmuzeoló...

Dr. Bellák Gábor művészettörténész, igazságügyi festményszakértő, a Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa ezúttal A műélvezet védelmében címmel tartott előadást és Kertész Imre azon megállapításával vitatkozott, amely szerint a műélvezet „erkölcstelen”, mert a közönség nem elszenvedi a művet, hanem gyönyörködik benne.  Az esten az újabb kori művészet történetének néhány „nagy” és „szép”-nek méltán...

Új, ingyenes művészettörténeti programsorozatot indult a Kertész Imre Intézetben dr. Bellák Gábor művészettörténész közreműködésével. A Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa havonta tart majd előadást egy-egy olyan jelentős magyar képzőművész munkásságáról, aki kapcsolódik az Intézet irodalmi hagyatékaihoz, íróihoz, költőihez. Az előadás témáját adó festő egy művét minden alkalommal kiállítja az In...

Kertész-tematikus napunk keretében bemutattuk Kertész Imre Vázlatok. Feljegyzések, tématervek 1958–1963 című műhelynaplóját, amelyet a Sorstalanság megírásával párhuzamosan vezetett. A könyvbemutatón Ács Margit Kossuth-díjas íróval, műkritikussal, Soltész Mártonnal, a Kertész Imre Intézet irodalomtörténészével, a kötet szerkesztőjével, valamint Radics Péterrel, a Petőfi Irodalmi Múzeum, Digitális...

Petőfi újra és újra emlékeztet bennünket arra, hogy legfontosabb kincsünk a szabadság. Tőle, és mindazoktól, akik életüket áldozták érte, tudjuk, hogy a szabadság nem önmagáért való, és nem céltalan: a szabadság a közös jó. Tennünk, dolgoznunk kell érte. És az sem baj, ha időnként beleszeretünk.  Akik velünk tartottak: Aurevoir. ; Dánielfy ; Paulina ; Romengo ; Trap kapitány és a Tha Shudras ; Kin...