Emberemlékezet

Alapítva 1955-ben. A kommunista hatalom már eltüntette a színről az ellenálló egyházi vezetőket, feloszlatta a szerzetesrendeket. De a kommunista betontenger közepén egyszer csak kihajt egy virág. Fiatal lányok kezdenek el a letarolt társadalomban, igazodva a külső kényszerekhez, de nagy belső szabadságban szerzetesként élni. Börtönbe kerülnek. Mire kijönnek, többen lesznek. A ma is létező kismaro...

Egyik legérdekesebb történelmi olvasmányomról beszélgetünk: Zsindely Ferenc naplójáról. Teleki Pál, Bárdossy László és Kállay Miklós miniszterelnökök titkára jegyezte le gondolatait, igazi szépírói stílusban. A beszélgetéssel bepillanthatunk abba a gondolkodásba, amely a magyar nemzet érdekét minden elé helyezte. A napló megjárta írója előkelő villáját, rejtezett a kerti madáretetőben, megmenekült...

Tanyasi iskolák, könyvtárhálózat, egyetemi hálózat és külföldi magyar kollégiumok dicsérik miniszteri munkáját. Miként lehet valaki századokra hatással a magyar művelődésre és közgondolkodásra? Életrajz Klebelsberg Kunóról.

Richter Gedeon neve egykori gyáráról, élete főművéről ma is ismert, még a tőzsdézők számára is. Élete azt példázza, hogy lehet Magyarországról indulva magyar ésszel, tőkével és akarattal nemzetközi multit felépíteni. Halála és gyárhálózatának tönkretétele pedig az embertelenségről és szakavatatlanságról beszél – a nyilasokról és a kommunistákról.

A magyar demokrácia nagy reménysége lehetett volna a Magyar Szabadság Párt, ahol bátor, okos és elkötelezett magyar emberek, politikusok dolgoztak – amíg le nem tartóztatták, el nem üldözték, ki nem végezték őket az akkori Nemzetközi Párt, tagjai, vagyis a kommunisták.

Kudar Lajos csendőr ezredes, a csendőrség hírszerzési vezetőjének sírját nem ismerjük. De a tetteit igen. Mielőtt valamikor 1945 február közepén, az ostrom utolsó napjaiban, a Várban lévő egykori irodája környékén kivégzik, emberek ezreit, tízezreit menti meg. Sorsa mutatja, hogy milyen sokrétű volt a Horthy kor elitje

Tóth Ilonka az ártatlanul kivégzettek egyike. Sorsa mutatja, hogy a kommunista hatalom milyen módon tesz tönkre a haza javán dolgozni akaró embereket.

Maguk is terrorcsapatnak nevezték magukat, s ez volt a dolguk is: a csekély támogatottsággal rendelkező kommunista hatalom 1919-ben is csak terrorral tudott ideig-óráig fennmaradni. Ekkor lőnek először embereket Budapesten a Dunába.

Esterházy János egyedül szavazott a szlovák parlamentben a zsidók kitelepítése, táborokba küldése ellen. A szovjet bevonulás után mégis deportálás várja, jár a gulágon, majd cseh börtönben hal meg a felvidéki magyarság egyik legnagyobb hatású politikusa. Magyar sors a vérzivatarban.

Keszthelyen a forradalom kitörése után egy héttel, 1956. november 1-én emeltek szobrot 56 hőseinek. Az úgynevezett „fehér embert” a kádári hatalom még sokáig nem merte elbontani a keszthelyi Fő térről. Amikor elbontották, gondos kezek elcsomagolták, s a rendszerváltoztatás után azonnal felállították – de nem az eredeti helyén. Most került oda vissza. Mindezek kapcsán beszélünk a vidék ötvenhatjáró...

Remélhetőleg rövidesen hazakerülnek Sulyok Dezső iratai. A reménybeli magyar miniszterelnöknek ugyanúgy a kommunisták miatt kellett távoznia az országból, ahogy annyi más tehetséges, elkötelezett magyar embernek. Régebbi felvételünket adjuk közre.

A politikában fontos az őszinteség, vagyis hogy egy párt annak mutassa magát, amilyen valójában, s amilyen politikát visz majd, ha hatalomra kerül. Talán ez az SzDSz jelenség legnagyobb tapasztalata. Miként építette le a liberális politika a magyar államot a 20. század végén, a 21. század elején – ezt is megvizsgáljuk.

Bíboros, hercegprímás. És szenvedő ember. Megjárja a nyilasok és a kommunisták börtöneit is. Törvényszerűen kerül szembe mindkét totalitárius eszmével és rendszerrel. Életrajz Mindszenty Józsefről.

Magyar hőseink közül most a Délvidéken 1944-ben kivégzett Körösztös Krizosztom ferences szerzetes sorsát vesszük sorra. Együtt szenvedett és halt meg azzal a több tízezer magyarral, akik akkor a szerb partizánok etnikai tisztogatásának áldozatai lettek.

Apponyi Albertet leinkább az 1920-as tárgyalódelegáció tagjaként ismerjük. De hosszú politikusi útján ennél sokszínűbb élete volt. Életrajz.

Az 1988-1998 közötti hatalom-átmentés történetét vizsgáljuk kellő távlatból. Mi marad, ha elvész a politikai hatalom? A gazdaságot, a kultúrát, az intézményeket vesszük górcső alá és azt, hogy a Kádár-kori elit miként készült erre a hatalom-átmentésre.

Barankovics István a második világháború utáni politikai egyik nagy reménysége. Államférfi, aki menekülni kényszerül. Egyike azoknak, akiket a kommunista diktatúra elüldöz az országból, így kivételes képességeit nem fordíthatja Magyarország hasznára. Életrajz.

A 20. században és a 21. században gyakran használt fogalmainkat tesszük a történelem nagyítója alá.  A jogállamiság, a szuverenitás, a nemzetközi hálózatok, a nemzetközi pénzügyi hálózatok fogalmait nézzük meg az elmúlt 1100 év magyar történelmében, hogy kiderüljön: mai küzdelmeink eleink sokszázados küzdelmeibe ágyazódnak be.

56-nak sok, különböző arca volt. Különböző irányból érkezett emberek küzdöttek ugyanazért: a szabad és független Magyarországért.

Jelentős részben Kriszten Rafael atyáról mintázták a Magyar Passió című film főszereplőjét. Egyike a kommunista időszakban vértanúhalált halt 7 ferences szerzetesnek, akiknek boldoggá avatását szeretnék a hívek. Az ávó provokációja után, hatvani házfőnökként kerül fogságba 1950 júniusában, természetesen ártatlanul. 1952-ben halálra kínozva halt meg a börtönben. Vendég: Soós Viktor Attila történész...

Az asszony, akinek legendája van, akit sokan sokra tartottak és tartanak, de hatalmi helyzetben sohasem mutathatta meg, hogy vannak-e politikusi erényei. Kéthly Anna – a legenda és a valóság. Vendég: Szerencsés Károly történész

A rendszerváltoztatást előkészítő tüntetések gyökereit mutatjuk be azzal az igénnyel, hogy megnézzük: fejünk fölött történt-e minden, a nagyhatalmak megegyezésének megfelelően, vagy mi is beleszóltunk a történelembe… (Igen…) #MTVA #Kossuth Rádió

Badalik Bertalan veszprémi püspök esete önmagában is igazolja azt, hogy a Rákosi rendszer nem ért véget 1956-ban, hanem folytatódott a Kádár-rendszerben. A püspököt a negyvenes évek végétől folyamatosan figyelték, ugyanaz a gárda, egészen 1956 utáni letartóztatásáig. A sorsa is a Rákosi rendszerben megszokott: soha nem térhet vissza püspöki székébe. #MTVA #Kossuth Rádió

Lemerülünk az alvilágba, de abba a részébe, amelyet a 40-es évek közepétől a nyolcvanas évekig az állambiztonság uralt. Besúgói mindenhol ott voltak: erre használták az utcalányokat, a pincéreket, a táncosokat. No de mire mentek vele? #MTVA #Kossuth Rádió

Kovács Béla parasztpárti politikus a jövő egyik nagy ígérete volt: erkölcsös, becsületes, okos, az országért tenni akaró parasztember, aki a politika világát is bírta. De nem ezt kellett bírnia végül, hanem a gulágot, mert mindezek a tulajdonságok a hatalomra került kommunisták számára kiiktatandó ellenféllé tették. #MTVA #Kossuth Rádió