Emberemlékezet

Horthy Miklós kormányzó és környezete 1920 után. Angol- vagy németbarátság? Akkor már inkább angolbarátság, de végül is: magyarbarátság. #MTVA #Kossuth Rádió

Kevesen írhatják a nagyapjukból a szakdolgozatukat. Bajor Péternek megadatott: nagyapja, Legeza János tábornok az egyik doni hadtest vezetője volt. Naplója alapján elemezzük az eseményeket és a magyar XX. századot az első világháborútól Rákosi halálos börtönéig. #MTVA #Kossuth Rádió

Horthy, Bethlen, Teleki és politikustársaik – a magyar iparbárókkal közösen - 1928-ra rendbe tették a magyar gazdaságot. A harmadakkora Magyarország ekkor annyit termelt már, mint 1913-ban, az utolsó békeévben. Hogyan tették? #MTVA #Kossuth Rádió

Rákosi személyesen választotta ki a Mindszenty-per vádlottjait és személyesen intézkedett az ítéletről is. Úgy intézte, hogy a magyar hívő társadalom érezhesse magát a vádlottak padján. #MTVA #Kossuth Rádió

Életképtelen Magyarországot szerettek volna az éhes szomszédok. Nem jött össze nekik. Hogy miért? Mert volt egy politikusnemzedék, amely tudta, merte és tette azt, ami a nemzet érdekében állt. #MTVA #Kossuth Rádió

Ezerötszáz-kétezer ember vezetője volt Mikó Zoltán katonatiszt. A második világháború végén ő és alakulata embereket mentett. Hogy mennyit? Nem tudjuk. Magukat ugyanis nem sikerült megmenteniük. #MTVA #Kossuth Rádió

Arról a politikusnemzedékről beszélünk, amely országot faragott a trianoni torzóból. Klebelsberg Kuno, Bethlen István, Teleki Pál, Horthy Miklós és társaik romokat örököltek Károlyi Mihálytól és Kun Bélától. Virágzó országot teremtettek a romok helyén alig tíz év alatt. De hogyan tették? #MTVA #Kossuth Rádió

Oskar Schindler történetét sokan ismerik Magyarországon is. Róla és az általa megmentett zsidókról szól a Schindler listája című film és a Schindler bárkája című könyv. No de miért nem szól könyv és film Ocskay Lászlóról, aki magyar katonatisztként Zuglóban tette ugyanazt, amit Oskar Schindler Lengyelországban? Ocskay a rá bízott munkaszolgálatosokat és azok családját mentette meg a nyilasoktól, a...

Aradot az 1848-49-es szabadságharc vértanú tábornokai miatt emlegetjük. Pedig emlegethetnénk Koszorús Ferenc ezredes miatt is, aki páncélosaival a második világháborúban néhány napra felszabadította a partiumi várost. No de ki volt ez a magyar katona, aki képes volt a román és a szovjet túlerőt is lépre csalni és megmentette a budapesti zsidókat? #MTVA #Kossuth Rádió

Szigethy Attila magyar hős. Amikor Magyarországon felfordult a kommunista világ 1956 forradalmában, azonnal vezető lett. Sorsa azt mutatja meg, hogy milyen nagyszerű emberek vezethették volna az országot, ha nem ül nyakunkra a világ akkori legnagyobb hadseregének segítségével Rákosi, aztán Kádár és kommunista klikkjük. #MTVA #Kossuth Rádió

1944. július eleje. Az országot közel négy hónapja megszállták a németek. Most a budapesti zsidókat akarják elszállítani, néhány kormányzati tisztviselővel szövetkezve. Koszorus Ferenc ezredes páncélosai azonban útjukat állják. #MTVA #Kossuth Rádió

1977. június 9. A pápa a Vatikánban Kádár János elé csúsztat egy cetlit, rajta egy névvel. Pár nap múlva szabadul a börtönből az a pap, aki így határozta meg, hogy ki a hős: „A hős az, aki fél és marad, míg a többi ember fél és szalad.” Ő már csak tudta, 18 év börtönnel a háta mögött. #MTVA #Kossuth Rádió

A lelkész megmenti egy ávós életét az 1956-os forradalom idején. A mosonmagyaróvári ávós sortűz után lecsillapítja a bosszúvágyó tömeget. Megmenti egy ávós életét. 1957-ben mégis kivégzik. Három gyermek és az özvegy feleség marad utána. Meg a hősiesség, a példa. de van-e magyarázat a Kádár-rendszer brutalitására? Horváth Szilárd beszélgetőtársa Földváryné Kiss Réka és Erdős Kristóf. #MTVA #Kossuth...

A hősök népe vagyunk: Álmos, Árpád, Bulcsú, Búvár Kund, Szent László, Hunyadi János, Kemény Simon, Kinizsi Pál, Thury György…, s napestig folytathatnánk a sort. De miként kerül ebbe a sorba Soós Géza, aki szinte kortársunk volt, s akiről a közvélemény alig tud valamit? Erről a „sármos fiatalemberről”, aki elkötött egy német repülőgépet és megmentett sokezer életet, szól az Emberemlékezet, amelyben...

A kommunista állambiztonság nagyjából négy évtizeden keresztül figyelte meg Csoóri Sándor költőt. Lakáslehallgatás, telefonlehallgatás, ügynökök tucatjai, jelentések ezrei és teleírt oldalak tízezrei, elképesztő munkamennyiség és emberi erőpazarlás – ez a mérlege a teljesen felesleges megfigyelésnek. Az 1979-1980-as időszak megfigyeléseiből már kijött egy 600 oldalas kötet. Most került nyomdába a...

1956. november 4. Magyarországra bevonulnak a szovjet páncélosok, s megtörik az utcai harcosok ellenállását. Amikor a fegyverek elhallgatnak, akkor jönnek a munkásvezérek, akik még hónapokig táplálják a forradalom lángját. Rácz Sándor először csak egy közülük. Aztán mégis ő lesz az ellenállás jelképe, a Kádár-rendszer engesztelhetetlen ellenfele. Hogyan lesz az kevéssé iskolázott fiatalemberből le...

A Kossuth rádió kéthetente jelentkező podcastjének első részében arról beszélünk, hogy miért végeztek ki valakit teljesen ártatlanul 1956 után. A Csepel Művek telefonkönyve vajon elég bizonyíték-e a kémkedésre? És hogyan várta hatvan éven át a kivégzettet a felesége, s őrizte meg családja előtt is a titkát. Horváth Szilárd ezúttal Borvendég Zsuzsannával beszélget.

Amit elhallgattak, meghamisítottak, amit kitöröltek. Horváth Szilárd beszélget a XX. századi magyar történelemről, tabuk nélkül. Itt az idő, hogy tiszta vizet öntsünk a pohárba!