ELTE TTK Podcast

Curiosity, Discovery and the Future of ScienceWhat does it take to turn curiosity into discovery? How can failure lead to scientific breakthroughs, and how might artificial intelligence change the way scientists choose which ideas to pursue? In this special episode, Nobel Prize-winning chemist Omar Yaghi and Professor András Perczel of the ELTE Institute of Chemistry discuss the fascinating world...

A 2026. évi kémiai Nobel-díjat Henri Kagan és Kenso Soai kapták az aszimmetrikus katalízis és a molekuláris kiralitás területén végzett úttörő kutatásaikért. Felfedezéseik alapvetően járultak hozzá ahhoz, hogy a vegyészek pontosan irányíthassák a molekulák térbeli szerkezetét, ami ma a gyógyszerfejlesztés, a modern szerves kémia és számos ipari alkalmazás egyik kulcsterülete. Mit jelent a kiralitá...

A 2026. évi fizikai Nobel-díjat Francis Halzen, a Wisconsin-Madison Egyetem kutatója nyerte el a nagyenergiájú neutrínók felfedezéséért, valamint az ezt lehetővé tevő, a Déli-sarkon található IceCube Neutrínó-obszervatórium megalkotásában játszott kulcsszerepéért. Munkássága új lehetőséget adott a kutatóknak arra, hogy a világegyetem legnagyobb energiájú folyamatait ne fénnyel, hanem neutrínók seg...

A 2026. évi fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat Karl Deisseroth, Peter Hegemann és Georg Nagel kapták az optogenetika kidolgozásáért. Ez a forradalmi módszer lehetővé teszi, hogy a kutatók fény segítségével kapcsoljanak be és ki idegsejteket, így eddig soha nem látott pontossággal vizsgálhatják az agy működését, a viselkedés és az érzelmek idegi hátterét, valamint számos neurológiai betegség...

Mi történik, ha megvonjuk a tumorsejtektől azt az anyagot, amelyre a növekedésükhöz és túlélésükhöz szükségük van? Az ELTE Természettudományi Kar kutatói egy különleges modellrendszerben, ecetmuslicák daganatait vizsgálva jutottak közelebb a válaszhoz. Kutatásuk során kimutatták, hogy a tumorsejtek saját zsírsavszintézise kulcsszerepet játszik a daganatok növekedésében: amikor ezt a folyamatot gát...

„A fizika szórakoztató, de nem vicc.”Mi kell ahhoz, hogy a fizika ne csak egy tantárgy legyen, hanem élmény? Hogyan lehet felkelteni a tudomány iránti érdeklődést egy olyan világban, ahol egyre nehezebb megragadni az emberek figyelmét? Ezekről beszélgettünk Hartlein Károllyal, BME Prima Primissima díjas mesteroktatójával, a Brutális Fizika műsor egyik ismert arca, aki fizika szakos tanári oklevelé...

Mitől emlékszünk pontosan egy szóra, egy mondatra vagy egy eseményre, miközben más emlékeink összemosódnak? Hogyan különíti el az agy az egymáshoz nagyon hasonló emlékeket, és miért hisszük néha azt, hogy láttunk vagy hallottunk valamit, ami valójában nem is úgy történt? A TTK Podcast vendégei Dr. Keresztes Attila és Illyés Alex agykutatók, akik egy frissen publikált kutatásukról mesélnek. A beszé...

Egy tablet és egy digitális toll segítségével akár a háziorvosi rendelőkben is hamarosan elérhetővé válhat a demencia és az Alzheimer-kór korai szűrése egy innovatív, mesterséges intelligencián alapuló szűrési módszer fejlesztésének köszönhetően. Az adásból kiderül, mi a különbség a demencia és az Alzheimer-kór között, hány embert érint a probléma Magyarországon, és miért kulcsfontosságú a korai f...

Fognak egyszer a kutyák megszólalni – és ha igen, biztos, hogy ezt szeretnénk? 🐶🗣️Mit jelentene valójában, ha a kutyák emberi módon tudnának megszólalni? Vajon csak még közelebb hozna minket egymáshoz – vagy teljesen átalakítaná a kapcsolatunkat? Az ELTE kutatói egy izgalmas, részben tudományos, részben gondolatkísérlet jellegű tanulmányban vizsgálták ezt a kérdést, és most a podcastban mesélnek...

Tényleg létezik a sötét energia? Egy új magyar kozmológiai modell mindent átírhatHallottál már arról, hogy az univerzumunk nemcsak tágul, hanem ráadásul egyre gyorsabban? A jelenlegi tudományos magyarázat szerint ehhez egy rejtélyes komponens, az úgynevezett sötét energia szükséges – amit azonban valójában még soha senki nem figyelt meg közvetlenül.🎙️ Ebben az epizódban Dr. Raffai Péter, az ELTE A...

Mi lenne, ha ugyanakkora akkumulátorból dupla teljesítményt lehetne kihozni? Ebben az epizódban egy olyan magyar fejlesztésről beszélgetünk, amely az akkumulátoripar egyik legnagyobb kihívására ad választ. Vendégünk dr. Vida Ádám, a Bay Zoltán Kutatóközpont K+F vezetője, valamint az Edortech Kft. ügyvezetője, aki az Only technológián keresztül mutatja meg, hogyan válhat az akkumulátor‑teljesítmény...

A tavak nem felejtenek: üledékeik megőrzik a múltat, és előre jelzik a klímaváltozás ökológiai következményeit. Hogyan néztek ki évszázadokkal ezelőtt, és miért segít ez megérteni a mai ökológiai átalakulásokat? A tavak medrében felhalmozódó üledékek évszázadokra visszamenően őrzik az ökológiai változások nyomait – árvaszúnyog‑maradványokat, algákat, kémiai jeleket –, amelyekből kiolvasható, hogya...

Ebben az epizódban betekintünk egy olyan kutatás világába, ahol a hétköznapinak tűnő hálózatok mögött lenyűgöző, végtelen struktúrák rejtőznek. Vidnyánszky Zoltán mesél arról, hogyan lett egy nemzetközi tapasztalattal rendelkező, fiatal matematikusból olyan kutató, aki Európa legnagyobb presztízsű tudományos támogatását nyerte el. A beszélgetésben kiderül:🔹 Miért izgalmasak a végtelen gráfok, és...

Huszonharmadik alkalommal adták át a L’Oréal–UNESCO „A Nőkért és a Tudományért” díjat, amely idén három kiemelkedő magyar kutatónőt ismert el. Vendégünk Pipek Orsolya Anna, az ELTE Természettudományi Kar biofizikusa, aki adattudományi módszerekkel fejleszt olyan algoritmusokat, amelyek forradalmasítják a DNS-elemzést.🔍 Hogyan lehet több milliárd soros adathalmazokat feldolgozni akár egy óra alatt...

A modern mezőgazdaság és városi élet egyik láthatatlan kihívása a környezetbe jutó gyógyszermaradványok: kezelt/kezeletlen szennyvízből, öntözésből vagy szennyvíziszapból a talajokba kerülnek, majd továbbterjedhetnek. Vendégeink, Lili Szabó és László Bauer, friss kísérleteikből hoznak példákat: gyökérsavak szerepe, abszorpciós/adszorpciós folyamatok, laborprotokollok, időskálák és hőmérséklet-inga...

Közel 800 millió forintos támogatást nyert el a NORMA Instruments Zrt. és a TTK közös projektje, amelynek eredményeképpen az eddigieknél pontosabb készülékkel, költséghatékonyabban végezhetők el a vérvizsgálatok. A Moduláris detektor és megvilágító rendszer fejlesztése alakos elemek fényszóródásának vizsgálatára, minden szögtartományban, elsősorban hematológiai alkalmazásra című projekt célja olya...

🏆 2025. évi Kémiai Nobel-díj – a molekulaszivacsok forradalmaA Svéd Királyi Tudományos Akadémia 2025-ben Kitagawa Szuszumu (Kiotói Egyetem), Richard Robson (Melbourne-i Egyetem) és Omar M. Yaghi (Kaliforniai Egyetem, Berkeley) kutatókat tüntette ki a fémorganikus vázszerkezetek (MOF-ok) kifejlesztéséért.🔬 Miért fontos ez? A MOF-ok olyan kristályos anyagok, amelyekben fémionok és szerves molekulá...

Az ENSZ közgyűlése 2025-öt a kvantumtudomány nemzetközi évének nyilvánította (International Year of Quantum Science and Technology). Így talán nem is meglepő, hogy a kvantumfizikához volt köze az idei fizikai Nobel-díjnak is! John Clarke, Michel Devoret és John Martinis kapta a díjat a makroszkopikus kvantummechanikai alagúthatás és az energia kvantálódásának felfedezéséért elektromos áramkörökben...

Hogyan jut el egy középiskolás diák egyetemi kutatócsoportba, majd onnan az Országos Tudományos és Innovációs Olimpia dobogójára – sőt, a nemzetközi döntőbe? Ebben az epizódban Szokolai Lili mesél saját útjáról, amely az ELTE TTK Talentum programjával kezdődött, és egészen a nemzetközi tudományos elismerésig vezetett. Vendégünk Dr. Mező Gábor professzor is, aki betekintést nyújt abba, hogyan lehet...

A 2025. évi Nobel-díjat fiziológia és orvostudomány kategóriában Mary E. Brunkow, Fred Ramsdell és Shimon Sakaguchi kapta a perifériás immunológiai tolerancia terén elért felfedezéseikért. Dr. Kacskovics Imre immunológus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar dékánja segítségével mélyülünk el a témában. Vendégünk: Dr. Kacskovics Imre immunológus, dékán (ELTE TTK)Műsorvezető: Papp...

🎧 Hallgassátok meg a 2025-ös OTDK Biológia szekciójának első helyezettjét, Gáliková Ramónát , aki kutatásáról és tudományos útjáról mesél nekünk! A beszélgetésből kiderül: 🧫 mi történik, ha egy sejtben káros anyagok halmozódnak fel, 👵 hogyan befolyásolja az öregedés a sejtek működését, 🦟 hogyan lehet muslicákkal dolgozni laboratóriumban, 🎓 és mit adott neki az OTDK-szereplés. 🎙️ Műsorvezető:...

2025. június 25-én Kapu Tibor magyar kutatóűrhajós elindult a Nemzetközi Űrállomásra (ISS), ahol többek közt az ELTE kutatói által megtervezett kísérleteket is végrehajt. Ebben a beszélgetésben a HUNOR – Magyar Űrhajós Program hátterébe pillantunk be. 💡 Miről lesz szó? – Milyen kísérleteket végeznek az űrben, és miért épp ott? – Mi kell ahhoz, hogy valaki űrhajós lehessen? – Milyen kiképzésen men...

🌀 A klímaváltozás korában különösen fontos, hogy értsük az időjárást – de vajon mi számít igazán „szokatlannak”? Ebben az adásban a SZIA nevű új fejlesztésről beszélgetünk: ez az ELTE Meteorológiai Tanszékén született adatvizualizációs webapp lehetővé teszi, hogy bárki felfedezze és értelmezze a múltbeli időjárási eseményeket szakmailag hiteles módon. 💬 Vendégeink: – Dr. Dezső Zsuzsanna – meteor...

Mi történik, ha egy krokodil nagyobb, mint amit valaha elképzeltünk? 🦖 A Deinosuchus, a történelem egyik legnagyobb ragadozó krokodilja nemcsak a mocsarak, de a dinoszauruszok rémálma is lehetett. 🎙️ Vendégünk: Dr. Rabi Márton , paleontológus, az ELTE Őslénytani Tanszékének adjunktusa, a Magyar Dinoszaurusz-kutató Expedíció vezető kutatója. Nemzetközi kutatócsoportjával új fényt vetett a Deinosuc...

🧬 snoRNS: A molekulák, amik beleszólnak a sorsodba 🔍 Tudtad, hogy léteznek olyan apró RNS-molekulák , amelyek csendben, de határozottan irányítják a génjeid működését? 😮 A snoRNS-ek kulcsszerepet játszanak a fehérjeszintézis szabályozásában , és egyre több kutatás mutatja ki, hogy kapcsolatban állhatnak komoly betegségekkel, mint például az IBD 🧻 vagy a vastagbélrák 🎯. 🎙️ A legújabb ELTE Scie...