Egyik rímtől a másikig

Lehet-e egy harminc éve megjelent szonettkötet egyszerre fegyelmezett, vicces és nagyon is kortárs? Vida Kamilla és Péczely Dóra más-más olvasói tapasztalattal közelítenek Bertók László Három az ötödiken című kötetéhez. A beszélgetésben a szigorú forma mellett előtérbe kerülnek a versek jó dumái, nyelvi játékai és humora; valamint az a kérdés, milyen képekhez és gondolatokhoz tud kapcsolódni egy m...

Mennyi mindent lehet elmondani egy szonettben úgy, hogy a legfontosabb mondat hiányzik belőle? A Három az ötödiken 243 verse szigorú formát követ, miközben Bertók László újra meg újra félbehagy egy szót, megakaszt egy mondatot, vagy az olvasóra bízza, ki beszél és kiről. Imreh András és Mesterházi Mónika költőként és műfordítóként közelítenek ehhez a nyelvhez: mit értünk meg ösztönösen egy hiányos...

Bertók László kilenc éven át írta azokat a szonetteket, amelyek végül a Három az ötödiken című kötetben álltak össze. De mit látunk, ha a 243 verset egymás után olvassuk: különálló darabokat, három kötetet vagy egyetlen, folyton változó építményt? Keresztesi József és Szegő János a szonettek formájáról, nyelvi töréseiről és visszatérő motívumairól beszélget. Közben az is kérdéssé válik, miért éppe...

Bertók László 1987-es kötete, A kettészakadt villamos sajátos határhelyzetben van: egy összegző igényű válogatáskötet, a Hóból a lábnyom (1985) után következik, és az életmű legkiemelkedőbb teljesítménye, a szonettkorszak, a három szonetteskönyv – tehát a Kő a tollpihén (1990), a Ha van a világon tető (1992), valamint az Ez a semmi, két semmi közt című harmadik egységet is magában foglaló Három az...

Bertók László minden kötete hoz kisebb-nagyobb változásokat az életműbe, de talán az 1984-es Ágakból gyökér című kötetben fedezhető fel a pályán az első látványos fordulat. A morális alapozottságú Bertók-líra valahol itt, a nyolcvanas évek elején szembesül azzal, hogy az a váteszlíra, a képviseleti beszédmód, amely a hagyománya -- nem biztos, hogy folytatható a jövőben. Beck Zoltán és Grecsó Krisz...

1985-ben Bertók László 50 éves volt, és ebből az alkalomból jelent meg a pályáján az első összegző igényű válogatás, a Hóból a lábnyom, amely a korábbi verseken túl kétciklusnyi új szöveget is tartalmazott. Kiss Georgina és Parti Nagy Lajos is összegezve, a pálya első szakaszát és az innen nyíló távlatokat is áttekintve beszélnek az életműről, nem kisebb igénnyel, mint hogy azt mutassák meg, mikén...

Bertók László pályakezdését, s azon belül az első önálló kötetének a megjelenését sok minden hátráltatta: priuszának következményei éppúgy, mint a hatvanas évek könyvkiadás-politikája. Amikor 1972-ben végre megjelenhetett a  Fák felvonulása , a költő több mint tíz év versterméséből állította össze debütálókötetét. Fekete Richárd és Pál Sándor Attila a beszélgetés folyamán a kitolódó pályakezd...

Azt mondják, a második a legfontosabb és a legnehezebb is. Bertók második kötete, az 1978-as  Emlékek választása  kapcsán többek között erre a kérdésre is választ keres Szálinger Balázs és Vajna Ádám . És arra, hogy miért épp ilyen ez a második kötet. Ezeken kívül szó esik lokálpatriotizmusról, pannonizmusról, lokális és univerzális ízekről és színekről, hagyományválasztásról, alanyiságr...

Bertók László harmadik kötetét, az 1981-es  Tárgyak idejé t Fenyő Dániel és Fischer Botond teszi mérlegre. Szó esik többek között regionális kánonokról, hagyományokról, stílusokról, átmenetiségről, a Bertók-líra vélt vagy valós konzervativizmusáról és kísérletezőkedvéről, a számmisztika, a konceptualitás és a szerialitás előnyeiről és hátulütőiről. S menet közben talán az egyik legfontosabb é...

Bertók László életművének, illetve pályájának sajátos vonása, hogy sokáig rejtve maradt a nagyközönség előtt e költészet egyik legkorábbi, sorsfordító mozzanata - jelesül az, hogy a költőt 1955-ben, 19 éves korában néhány verséért letartóztatta az ÁVH, és államellenes izgatás vádjával perbe fogták, és nyolc hónapi börtönbüntetésre ítélték. A történetet Bertók a rendszerváltás után írta meg  P...