Bagoly mondja

Az utóbbi néhány évben számos dél-szlovákiai régiónak készült el a nyelvjárási hangoskönyve. A Bagoly mondja következő adásából nem csupán az derül ki, hogy mi is az a nyelvjárási hangoskönyv, de a Szlovákiai Magyar Nyelvjárási Hangoskönyv-sorozat új részéről, a Vág és Garam közti régió nyelvjárási hangoskönyvéről is szó esik. És aki mindezt elmondja, az a Fórum Intézet munkatársa, Szendi Tünde Sz...

Bukor Benedek a pozsonyi Comenius Egyetem fizikus hallgatója, aki eddig egyedüli határon túli fiatalként nyerte el Budapesten az egyetemistáknak odaítélhető legmagasabb tudományos elismerést jelentő Pro Sciencia Aranyérmet. A fiatal kutatóval Rácz Vince beszélgetett kutatási témáiról, többek között a matematikai fizikáról és azon belül is a tér kvantumstruktúrájáról, vagy épp a gravitációról. &nbs...

Az első Csehszlovák Köztársaság emlékezetpolitikájában és a csehszlovák nemzetállam-építésben fontos szerep jutott az ünnepnapoknak, azok közül is az államalapítás napjának, október 28-nak, és Masaryk elnök születésnapjának, március 7-nek. A Bagoly mondja podcast új adásában a Fórum Intézet történész-igazgatója, Simon Attila beszél arról, hogy hogyan zajlottak ezek az ünnepek, és hogyan viszonyult...

Településeinken – bár sok esetben ezt nem is tudatosítjuk – emlékjelek (szobrok, emléktáblák, műemlékek, síremlékek) vesznek körbe bennünket. L. Juhász Ilona ezúttal Rozsnyó emlékjeleit dolgozta fel egy gazdagon illusztrált kötetben, azokat, amelyekkel ma is találkozhat a látogató, és azokat is, amelyek az idők során eltűntek, elvesztek, esetleg leromboltak. A Bagoly mondja új részében a rozsnyói...

Mi magyarok hajlamosak vagyunk elfeledkezni róla, hogy a mohácsi síkon életét vesztő magyar király, II. (Jagelló) Lajos egyben cseh király is volt, és így a csehek közvetlenül is értintettek volna a csatában. Ráadásul a csatában mintegy 5 ezer cseh katona is részt vehetett (bár nem mindenki ért oda időben), ami tovább erősíti azt a vélekedést, hogy Mohács nem csupán magyar ügy, de a régió egészéne...

A Pozsonytól az Adriáig húzódó szláv korridor terve, illetve Ligetfalunak és a pozsonyi hídfőnek 1919-ben, illetve 1947-ben Csehszlovákiához történő hozzácsatolása sok szempontból összefüggő történetek. Arról, hogy milyen tervek ismertek ezekkel a területekkel kapcsolatban és végül mi valósult meg ezekből Popély Árpád, a Fórum Intézet munkatársa beszélt Nagy Ildikó mikrofonja előtt.  Popély Á...

Bajcsi Ildikó az elmúlt években kezdte kutatásait az Izraelbe alijázott dél-szlovákiai zsidóság történetének és identitásának vizsgálatáról. Egy 2023-as izraeli tanulmányútja során mintegy húsz életútinterjút készített olyan másodgenerációs holokauszt-túlélőkkel, akik – szüleik döntése alapján vagy saját elhatározásból – elhagyták Dél-Szlovákiát, és Izraelben telepedtek le. A beszélgetés során szó...

Méhes Gábor a Japánban található Waseda Egyetemen kutatja a fotonikát és többek között azzal is foglalkozik, hogyan lehet a növények által termelt energiát az elektronikában felhasználni. Kutatásaiban elektroaktív baktériumokkal is foglalkozik, vagyis olyan baktériumokkal, amelyek lényegében elektronokat lélegeznek ki, vagyis elektronokat termelnek. Ez önmagában is érdekes, sokkal fontosabb azonba...

A szlovákiai magyarok nyelvhasználatával nem csupán a nyelvészek foglalkoznak, de a szociológusok számára is érdekes ez a téma. A Bagoly mondja új adásában Lampl Zsuzsanna egy 2025-ben a Fórum Intézetben készült nagymintás szociológiai kutatás nyelvhasználatot érintő eredményeiről ismerteti. Többek között azt, hogy milyen tényezők befolyásolják a szlovákiai magyarok nyelvhasználatát, így többek kö...

A mindennapi élethez és az ünnepnapokhoz köthető hagyományainkat általában ősinek és sok esetben kizárólag a magyarsághoz kapcsolódónak gondoljuk. Valójában azonban a hagyományok jó része viszonylag újonnan keletkezett és általában nemzetközi eredetű. Az adventi koszorú is ilyen, amelyet a néprajz is évszázados jelenségnek tartott, mára azonban már kiderült, hogy csupán 19. század második felében...

1944 márciusát követően Magyarország területét is egyre gyakrabban bombázta a szövetséges légierő. Körös Zoltán elsősorban a mai Dél-Nyugat Szlovákiában élő visszaemlékezőkkel készített interjúk alapján beszél arról, mit jelentett ez az ebben a régióban élő emberek számára. Hogyan figyelmeztette őket a légvédelem a veszélyre, hogyan próbáltak védekezni, hogyan élték meg a bombázásokat és a repülők...

A Bagoly mondja legfrissebb adásában egyebek mellett a karanténkultúra örökségéről, a hivatalosan éppen három éve véget ért egészségügyi vészhelyzet és a járványvilág miatt elrendelt vesztegzár emlékezetéről, pontosabban egy arról szóló könyvről lesz szó. A Fórum Intézet podcastjének visszatérő vendége, H. Nagy Péter irodalomtörténész, a populáris kultúra kutatója, a komáromi Selye János...

A szlovák történetírás egyik közismert toposza szerint a szlovák földműves lakosság politikai aktivitása alacsony volt, amit elsősorban a korabeli magyar nemzetiségi politika elnyomó jellegének tulajdonítanak. Vörös László kutatásai, aki a Bagoly mondja podcast adásának vendége lesz, azonban felülírják ezt és azt jelzik, hogy a szlovák falu korántsem volt annyira apolitikus mind gondolnánk és sok...

A Magyar Tudományos Akadémia Magyar terminológiastratégia című programja keretén belül összesen 8 országban dolgoznak a nyelvészek oktatásterminológiai adatbázison. Arról, hogy mit jelent ez a munka és milyen sajátosságai vannak a szlovákiai magyar oktatási terminológiának Dančo Jakab Veronikát a Coménius Egyetem adjunktusát kérdezi Rácz Vince.   Dančo Jakab Veronika, nyelvész a pozsonyi...

Egyet az anyáért, egyet az apáért, egyet a hazáért, mondták régen azzal kapcsolatban, hogy legkevesebb hány gyereket kell vállalnia egy-egy családnak. De így van-e ez ma? Köztudomási, hogy a népeségfogyás elkerüléséhez a teljes termékenységi arányszámnak legalább a 2,1-es értéket el kellene érni, a szlovákiai magyar közösségben azonban csak 1,27 körül mozog. Ezek csak száraz adatok, de a Bagoly mo...

2025-ben ünnepelte alapításának 200. évfordulóját a Magyra Tudományos Akadémia, amely nélkül a Magyarország és a magyar társadalom fejlődése elképzelhetetlen volna. Az MTA külső tagjával, Mészáros Andrással nem csupán az MTA jelentőségéről beszéltünk, hanem arról is, hogy milyen szerepet játszott a magyar tudományosság történetében a Felvidék és az innen származó tudósok egész sora.  Mészáros...

Czáboczky Szabolcs disszertációs témájaként a Szepesi Német Párt történetének feltárását választotta, amely pártnak a meghatározó alakja és vezetője Andor Nitsch volt. A Bagoly mondja podcast idei utolsó részben Nitsch életpályájáról, és arról lesz szó, hogyan alakult a zipsereknek is nevezett szepességi németek sorsa a két világháború között, milyen választások elé kerültek ebben az időszakban. &...

Németh Ilona Munkácsy Díjas művész és egyetemi professzor nem csupán művészeti alkotásokat készít és állít ki, de sokat foglalkozik a közterek és a művészet elméleti problémaival is. A Bagoly mondja tudományos podcast új adásában Rácz Vince beszélget vele. A beszélgetésből többek között az is kiderül, hogy milyen szempontok határozzák meg a közterek vizualitásának kialakítását, hogyan jelenik meg...

Az 1944 végétől 1945 januárjáig tartó nyilas uralom időszaka Kassa huszadik századi történetének a legsötétebb napjai közé tartozik. Az akkor Kassán számos bűntettet elkövetők közül is kiemelkedett brutalitásával Várkoly Dénes, aki a szlovákiai magyarok történetének eddig szinte teljesen elfedett alakja volt. Szeghy-Gayer Veronika, aki már számos jelentős kassai személyiség életútját tárta fel Vár...

Az átlagember szinte semmit, de a szakemberek is meglehetősen keveset tudnak a szocializmus évtizedei alatt Nyugat-Európában és az USA-ban működő szlovákiai magyar emigráns szervezetekről, közte a Csehszlovákiai Magyarok Nemzeti Bizottmányáról. A Bagoly mondja podcast legújabb vendége, Tárnok Balázs jogász elsősorban azt kutatja, milyen eszközökkel próbálták az Egyesült Államokban élő magyar emigr...

A békakirály meséje a magyar nyelvterületen is az egyik legismertebb mesék közé tartozik. De a német nyelvterületen, hiszen a Grimm testvérek gyűjteményében két változatban is ismert, talán még inkább elterjedt. Azt azonban kevesen tudják, hogy a mesébe eredetileg nem csókot kap a béka, hanem földhöz csapja (falhoz vágja) azt a királylány. Erről és a mese más érdekességeiről Liszka József etnológu...

Mit kezdhetünk a transzgenerációs traumáinkkal?  Emlékezésről és felejtésről, identitásról és nemzedékek örökségéről szól a Bagoly mondja legfrissebb adása. A Fórum Intézet podcastjének vendége, Tóth Erzsébet Fanni pszichológus, traumakutató, a bécsi Sigmund Freud Egyetem oktatója, dékánhelyettese, a Transzgenerációs Traumakutató Intézet alapító-vezetője.  ...

A komáromi hajógyár emlékezete A hajógyár, amelyben a szocializmus évtizedeiben akár 3-4 ezer fő is dolgozott meghatározó pont volt a Komárom életében: alakította annak társadalmát és mindennapi életét. A városban ma is sokan élnek, akik nosztalgiával gondolnak vissza a hajógyárban eltöltött éveikre. A Fórum Kisebbségkutató Intézet etnológusa, Vataščin Péter volt hajógyári alkalmazottak (munkások,...

A második világháború befejezését követően Csehszlovákiában magyarellenes intézkedések egész sora kezdődött meg, amelyek végső célját egy tisztán szláv, magyarok nélküli Szlovákia létrehozás jelentette. Ennek a folyamatnak az első áldozatai az első bécsi döntést követően a visszacsatolt területekre költöző magyarok, az ún. anyások voltak. Őket – mintegy 31 ezer főt – a csehszlovák hatságok 50 kg-o...

Az 1965-ös dunai árvíz a Csallóközt sújtó egyik legnagyobb természeti katasztrófa volt, amely máig mély nyomokat hagyott az itt élő emberekben. A podcastban Angyal Béla nem csupán magáról az árvízről beszél, de arról is, hogy hogyan védekezett a csallóközi ember évszázadokon át az árvizekkel szemben. A beszélgetésből persze az is kiderül, hogy miért ott történt a gátszakadás, ahol történt és szóba...