Archívum

Néhol egy pofon sem csattanhat el, máshol pénzért árulják őket – rendkívül eltérő volt a gyerekjogok helyzete a kilencvenes évek elején, és azóta is maradt javítanivaló. A Szabad Európa Rádió műsora körképet ad arról, milyen sorsa van a családokban élő és a szülők nélkül felnövő kiskorúaknak.

A rendszerváltás után az emberi és szociális jogokat is újra kellett fogalmazni az alkotmányban és a gondolkodásban is. Erről a feladatról beszélgetett a Szabad Európa Rádió 1992-es műsorában Sajó András alkotmányjogásszal és Kulcsár Péter politológussal Kézdi Pál.

„A törvények azoknak vannak, akik tiszteletben akarják őket tartani” – mondta az elemző a Szabad Európa Rádió 1992-ben sugárzott műsorában, amely az újjászülető szélsőjobb és az átalakuló szélsőbal erők akkori kelet-európai mozgolódásáról adott körképet.

A húsvét és a pészah kapcsolatáról, a zsidó és keresztény vallási ünnepek szétválásáról, a húsvét és a pünkösd hagyományáról beszélt Komoróczy Géza egyetemi tanár, történész a Szabad Európa Rádió harminc évvel ezelőtt készült műsorában. Szóba kerül a mozgó ünnepek eredete és jelentősége is.

A közveszélyes munkakerülés üldözése, az alkoholelvonó Nagyfán, munkásszállók és állami gondozás – egy közös volt ezekben a rendszerváltás előtt: mindegyiket a hajléktalanság problémájának leplezésére (is) használta az akkori hatalom. A Szabad Európa Rádió 1992-es műsora a megoldásokat kereste.

A magyar zeneszerzésre nem jellemző, hogy elmaradna a nyugati színvonaltól - mondta a nemzetközileg is elismert művész, aki többek között a BBC-nek, Philip Jones Brass Ensamble-nek és a Magyar Állami Operaháznak is komponált. Az 1992-es beszélgetésben a kortárs magyar zene helyzete is szóba kerül.

Az általában jellemzőnél több témakör került a minősített többséggel módosítható jogszabályok közé, amikor az új magyar demokrácia kereteit határozták meg a rendszerváltás idején. Kukorelli István alkotmányjogász és Schlett István politológus az okokról is beszélt az 1992. december 4-ei adásban.

A karrier és a család összehangolása harminc évvel ezelőtt is ismert téma volt, de a nők munkahelyi szexuális zaklatásáról kevés érintett mert beszélni. A Szabad Európa Rádió 1992-es műsora nyugati országok gyakorlatát mutatja be a visszaélések megfékezésére és az egyenlő feltételek biztosítására.

A hatalmi ágak megosztása éppen csak megkezdődött, amikor a Szabad Európa Rádió 1992-ben interjút kért ifj. Fekete Gyula MDF-es parlamenti képviselőtől és Kulcsár Péter politológustól. A társadalmi, gazdasági és politikai átalakulás elemzése közben szó esik a hatalomból kimaradók felelősségéről is.

Miközben a befogadó országok saját kultúrájuk elfogadását várják el, addig nekik is tenniük kell a bevándorlókkal szembeni toleranciáért - az iskolai oktatásban kezdve. A Szabad Európa Rádió 1992-ben sugárzott műsora nemzetközi képet ad arról, hol miként igyekeznek elfogadóbbá tenni a társadalmat.

Szobrásznak, festőnek szánták szülei, de nótaénekes lett a 73 éves korában, 1996-ban elhunyt művész. A Szabad Európa Rádió 1992-ben sugárzott műsorában áttekintette pályáját, és beszélt arról, hogy milyen kapcsolata volt Kodály Zoltánnal, aki nemcsak erkölcsileg, de anyagilag is támogatta.

A kilencvenes évek elején a monetáris politikát meghatározó Nemzeti Bank új jogállását is tisztázni kellett. Ebben az időszakban készült a Szabad Európa Rádió interjúja Bod Péter Ákossal, a jegybank akkori elnökével. Szóba kerül, miben különbözik munkája és szakértelme egy politikusétól.

Jelentős átalakuláson ment át Magyarország katonai ereje az 1990-es évek elején. Ez kihívást jelentett a vezérkarnak és a kiskatonáknak is - ezért volt aktuális a Szabad Európa Rádió 1993. január 3-ai adása, melyben katonapszichológusokkal beszélgetnek az elitváltásról és a szakmai tapasztalatról.

Már a bibliai időkben is létezett adófizetés, de az 1990-es évek elején mégis meg kellett tanulniuk a magyar munkavállalóknak, hogy a bérük után milyen befizetési kötelezettségek léteznek. A Szabad Európa Rádió 1993. január 22-én sugárzott műsora európai körképet adott a jövedelmek elszámolásáról.

„Az íróságot egyáltalán nem vettem komolyan, a gyári munkát tekintettem életpályának, […] Túl későn kerültem be ebbe a társaságba, más embereket, más barátságokat szoktam meg” - mondta egy interjúban Tar Sándor, aki négy novelláját olvassa fel az 1993-as felvételen.

"Az etnikai kisebbség nem tud többséggé alakulni, ezért nem tudja érdekeit sem érvényesíteni a választásokon vagy szavazásokon" - hangzik el az 1993-ban sugárzott műsorban, amely a nyelvi kultúrák demokratikus keretek közötti sorsát kutatja.

Személyiségfejlesztés, önállóság, közösségi felelősségtudat, életre nevelés - ilyen fogalmakkal hirdették magukat harminc éve a kísérleti iskolák. A Szabad Európa Rádió 1993. február 8-ai adásában a hagyományos iskolarendszer merevségével és a személyesebb nevelés légkörével foglalkoztak.

A rendszerváltás után kialakuló szabad piac egy keserű felismerést is hozott: nem jár mindenkinek a munkahely. Az állás elvesztése, a munkakeresés és a munkanélkülieknek járó támogatás ismeretlen fogalmak voltak 1990 előtt. Európai körkép a Szabad Európa Rádió 1993. február 12-ei műsorából.

A héten temették el Mécs Imre politikust, parlamenti képviselőt, 1956-os forradalmárt. A Szabad Európa Rádió akkor kért interjút tőle, amikor 1991-ben az SZDSZ elnöki posztjáért indult harcba. Szó esik ’56 tanulságairól, az atomjaiból órák alatt újjászerveződő társadalomról, a közös cél erejéről.

A héten volt Tamás Gáspár Miklós temetése. A filozófusra emlékezünk a Szabad Európa Rádió 1992-es műsorával, amelyben az SZDSZ Országos Tanácsának elnökeként Csurka Istvánnal, az MDF akkori alelnökével beszélgetett a megszűnő pártállam új lehetőséget kereső vezetőiről, magas beosztású embereiről.

Stratégiai ágazatnak nevezte a médiát Orbán Viktor kormányfő politikai igazgatója egy szerdai konferencián. A Szabad Európa Rádió archívumából egy olyan műsort idézünk vissza, amely a hatalom és média harminc évvel ezelőtti viszonyáról szól. Láng Júlia összeállítása 1993. január 25-én hangzott el.

A rendszerváltás után a közvélemény-kutatások módszere és feladata is változott. Harminc évvel ezelőtt még csak formálódott a mai értelemben vett felmérések etikája és gyakorlata. Erről kérdezték a Szabad Európa Rádió 1993. február 15-én sugárzott műsorában Hann Endre szociálpszichológust.

A vereség után ötven évvel, 1993-ban kérdezte dr. Gosztonyi Péter történészt, a svájci Kelet-Európa Intézet igazgatóját a Szabad Európa Rádió munkatársa, Kasza László. Az interjúban szó esik a sokáig elhallgatott vereség körülményeinek folyamatos feltárásáról, a kutatások addigi eredményeiről.

A rendszerváltás után terjedt el, hogy a szovjet csapatok nukleáris fegyvereket is állomásoztattak Magyarország területén. A közvélemény felháborodása nyomán arra kérte a pártvezetőket a Szabad Európa Rádió, hogy mondják el véleményüket a politikai felelősségre vonásról, ebben és más ügyekben is.

A Szabad Európa Rádió harminc évvel ezelőtt, december 28-án sugározta ezt az összeállítást, amelyben visszatekintettek az elmúlt évre. Mi foglalkoztatta, mi érdekelte az embereket 1992-ben?