Hetedhét Erdély

A nagyszebeni Brukenthal palotában rendezték be Erdély első múzeumát. Az egykori tulajdonos szenvedélyes gyűjtő volt, legyen szó festményekről, pénzérmekről vagy éppen kőzetekről. Samuel von Brukenthal élete 82 éve során értékes gyűjteményt halmozott fel, és mivel nem volt egyenes ági leszármazottja végrendeletében meghagyta, hogy a gyűjteményei az evangélikus gimnázium tulajdonába kerüljenek és m...

Kolozsvártól nagyjából húsz kilométerre fekszik Gyalu, amelynek zsongásában rejtőzik a Rákóczi-Bánffy kastély. A főúton haladva alig észrevehető, a főépület nem is föltétlenül látszik. Pedig története végtelenül gazdag. Itt volt Erdély első, reneszánsz elemekkel díszített palotája, amelyet végül azért bontottak le, mert az akkori tulajdonost, Rákóczi Györgyöt zavarta, hogy a palotából nem elég jó...

John Paget 1835-ben két társával útnak indul, hogy az akkoriban kevésbé népszerű turistacélpontnak számító Magyarországot és Erdélyt felfedezze. Az útjukról 1839-ben Magyarország és Erdély címmel könyvet jelentetett meg, amely hatására több angol utazó követte példájukat a század második felében. És bár Paget az Erdélyt leíró részben sokat panaszkodik például az utak minőségére, azért a környék ra...

Minden viccnek fele igaz, ahogy mondani szokás: Vlad Țepeș élettörténete tényleg szolgáltat alapokat a róla kialakult rémes képnek, és akár egy olyan vérszomjas alakot is elképzelhetünk személyében, mint amilyen Bram Stoker Draculája. A törcsvári kastély részleteiben tényleg hasonlít a Dracula gróf válogatott rémtettei című könyvben leírt várkastélyhoz, még akkor is, ha Stoker soha nem is járt Erd...

Mi köze van Erzsébet Amália Eugénia von Wittelsbachnak, vagy ahogy mindenki ismeri, Sisinek hárommillió, a századfordulón elültetett fához? Egyszerű a válasz: mind neki állít emléket. Ez alapján mondhatjuk, hogy Sisi az a történelmi személyiség, akinek a legtöbb emlékművet állítottak (mégha azok fák is) a magyar nyelvterület egészén, így Erdélyben is.  Hogyan alakult, hogy egy bajor hercegnő, akit...

Miért van Brassóban a világ egyik legnagyobb török imaszőnyeg gyűjteménye? Ahhoz, hogy erre választ tudjunk adni, meg kell ismernünk a város egykori kereskedői jellegét, a 15-17. században itt élő szászokat, a céhek, kereskedők és patríciusok tevékenységét. Közben persze beszélhetünk arról is, hogyan alakították mindezek a város építészetét, hogy végül eljussunk a Fekete templomhoz, amely az európ...