Bagoly mondja

Dunaszerdahely 1960-ban nyerte el a városi rangot. Vajon milyen település volt ezt megelőzően, és milyen átalakuláson ment át 1945-től eddig az időpontig? Kik játszották a legfontosabb szerepet a város arculatának átalakításában? A város 20. századi történelméről szól podcastunk. Nagy Ildikó vendége Vajda Barnabás történész, a Selye Egyetem Történelem Tanszékének oktatója. Vajda Barnabás  (19...

„Egyszer csak arra lettünk figyelmesek, hogy többször ugyanaz az üzenet hangzott el, amelyben felhívták a lakosok figyelmét, hogy a Varsói Szerződés katonái megtámadták Csehszlovákiát. Kinéztünk az ablakon, tele volt az utca tankkal, autókkal, mindre fehér csík volt ráfestve” – így emlékezett egy párkányi adatközlő 1968 forró nyarára, amikor a volt keleti blokk katonai szövetségének hadosztályai b...

A közép-európai nemzetállamok mindig is gyanakvással tekintettek a szomszédos népek nemzeti szimbólumaira. Így volt ez az első Csehszlovák Köztársaságban is, ahol az államhatalom egyáltalán nem tűrte meg a magyar nemzeti himnuszt. A szlovákiai magyarok azonban ennek ellenére is énekelték azt, ami bírósági perek sorozatához vezetett. Erről szól a Bagoly mondja következő adá...

A Bagoly mondja legközelebbi adásában Horváth Mihály a Szlovák Nemzeti Bank vezető közgazdásza lesz a vendégünk. A yorki egyetem volt tanárát, illetve az Oxford korábbi kutatóját május másodikán egyebek mellett arról hallhatják majd, milyen célokat tűzhet ki maga elé a monetáris politika, milyen mértékű lenne az optimális infláció és hogyan hangolható össze a jegybanki és a költsége...

Mrva Marianna szociológussal, a Szlovák Tudományos Akadémia Szociológiai Intézetének és a Fórum Intézetnek a kutatójával a lakosság kulturális fogyasztásáról beszélgetünk a Bagoly mondja podcastban. Azt a kérdést járjuk körbe, hogy ki az aktív és ki a passzív fogyasztó, mi a különbség az ún. otthoni kultúrafogyasztás és a házon kívüli között. Illetve hogy a társadalmi és demográfiai tényezők (nem,...

Azon túl, hogy értünk a nyelvünkön, felmerülhet a kérdés: vajon értjük-e a nyelvünket, illetve miről árulkodnak a nyelvről alkotott elképzeléseink. A Bagoly mondja második évadának második adásában Sebők Szilárd nyelvész volt a vendégünk. A pozsonyi Comenius Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének adjunktusától a podcastünk hallgatói egyebek mellett megtudhatják,...

A Bagoly mondja tudományos podcast második évfolyamának első adásában Szarka László történész volt a vendégünk, aki a multietnikus nemzetállamok kialakulásáról beszélt Kelet- Közép-Európában a 19–20. században. A beszélgetésben Szarka László felvázolta a nemzetállami törekvések okait a 19. századi Habsburg Birodalomban, majd az Osztrák–Magyar Monarchiában, és részletesen elemezte azokat a hibás po...

Gyurgyík László demográfus voltaképpen egyszemélyes intézmény a szlovákiai magyar világban, hiszen ha bárki a szlovákiai magyarok demográfiájára kíváncsi, kizárólag őt kérdezi. A Bagoly mondja új adásában a demográfia alapvetéseiről, a demográfus mesterségéről, a népszámlálások történetéről beszél Vataščin Péter mikrofonja előtt. Gyurgyík László Szociológus, demográfus. Kiemelt kutatási terül...

1944-ig a felvidéki zsidóság egyik központja Komárom volt. Arról, hogyan élte meg ez a közösség az első bécsi döntést és miben változott meg a sorsa a magyar uralom visszatértével, Bajcsi Ildikó történész beszél. Aki pedig kérdezi, Vataščin Péter. Bajcsi Ildikó Történész. A komáromi Selye János Egyetem egykori végzőse, aki PhD. fokozatát Egerben szerezte meg, jelenleg a budapesti Erőszakkutató Int...

Bár az árvaházak nélkülözhetetlen szerepet töltenek be, történetük mégis kevéssé feltárt és alig ismert. Ilyen a komáromi Timóteus Árvaház is, amelynek történetéről és általában az árvaházak történeti sajátosságairól Galo Vilmos történésszel beszélget Vataščin Péter. Galo Vilmos történész, történelemtanár A komáromi Duna Menti Múzeum munkatársa. A múzeumban végzett munkája mellett foglalkozott már...

H. Nagy Péter ugyan irodalmár és a popkultúra kiváló kutatója, de számos olyan írása is ismert, amelyben a legújabb természettudományos ismereteket, illetve az azokkal foglalkozó munkákat népszerűsíti. A tudomány népszerűsítéséről és arról, hogyan lehet az irodalom alkalmas arra, hogy általa a tudomány eredményeit közelebb hozzuk a diáksághoz, Csanda Gábor beszélgetett a neves kutatóval. H. Nagy P...

A szlovákiai magyar társadalomról és azon belül az elitről keveset tudunk. Simon Attilának az utóbbi években a két világháború közötti felvidéki magyar elitről végzett kutatásaiból azonban számos új, eddig nem ismert információt lehet leszűrni. Többek között arról, hogy az ország melyik régióiban élt az akkori értelmiség színe-java, de arról is, hogy a két háború közötti elit mennyire tudta magát...

A szociológia mint tudományág sokak számára elvont, nehezen értelmezhető fogalom. A szociológiai kutatások egyik fontos módszere, a közvélemény-kutatás azonban sokakat érint és sokakat is érdekel. A szociológus munkájáról, módszereiről és ezen belül is a közvélemény-kutatásokról, annak nehézségeiről és szépségéről is szól a Bagoly mondja új adása, amelyben Nagy Ildikó kérdezte Lampl Zsuzsanna szoc...

Jitka Rožňová műfordító, a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem docense a magyar irodalom szlovák nyelvre való átültetéséről beszél. Napjaink egyik legkeresettebb műfordítója, a magyar irodalom és kultúra kiváló ismerője, aki eddig mintegy 40 klasszikus és kortárs magyar művet tolmácsolt szlovák nyelven, elméleti szinten is kutatja a műfordítás kérdéseit, s e tárgyban számos tanulmá...

Mit kell tudni az iszlám vallás múltjáról és jelenéről? Milyen ember volt Mohamed, hogyan és milyen szabályokat betartva imádkoznak a muszlimok? Ilyen és hasonló témákba vezeti be a hallgatót Kovács Attila iszlamológus, akit Nagy Ildikó kérdezett stúdiónkban. Kovács Attila (1973) iszlamológus, vallástörténész, a Komenský Egyetem összehasonlító vallástörténeti tanszékének docense. Számos külföldi e...

A nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem professzora, Benyovszky Krisztián egyik fő kutatói területét a peremműfajok jelentik. Csanda Gábor kérdezte őt kiadványokról, de nem a könyvek belsőjéről, tehát amit a fedél magában rejt, hanem éppenséggel a külsőségekről, verbális és vizuális jellemzőikről. Benyovszky Krisztián (1975) – irodalomtörténész, műfordító, szerkesztő. A nyitrai Konstantin Filo...

A Szlovák Tudományos Akadémia Világirodalmi Intézetének igazgatója, Görözdi Judit többek között a kortárs magyar prózairodalom szlovákiai fogadtatásával is foglalkozik. A műfordításokról és arról, hogyan viszonyul a szlovák olvasóközönség a magyar irodalomhoz, Csanda Gábor kérdezte őt. Görözdi Judit (1968) – irodalomtörténész, műfordító. Elsősorban a kortárs magyar irodalommal és annak szlovákiai...

Angyal Béla már évtizedek óta kutatja a szlovákiai magyar társadalmat, annak történetét, néprajzát. A Bagoly mondja podcastban az utóbbi években a csehországi levéltárakban folytatott kutatásai nyomán arról beszél, hogyan történt a szlovákiai magyarság jogfosztásának előkészítése és hogyan viszonyult ehhez a csehszlovák politikai és társadalmi elit. Angyal Béla (1958) – történész, etnográfus, a Fó...

Az Európai Unió döntéshozatali rendjének alapproblémája, hogy nem létezik európai démosz. Nincsen európai nép, a tagországok polgárjai nem alkotnak egy kulturálisan összeforrott, egymást értő, ismerő és értékelni képes politikai közösséget. A könyv, amelyikről szó van, arra tesz kísérletet, hogy az ilyen közösség létrejöjjön. Egy olyan sajátos modellt vázol fel, amelyik ezt lehetővé teszi. Erről b...

Szent-Ivány József a két háború közötti szlovenszkói magyar világ kiemelkedő jelentőségű képviselője volt, s tevékenysége meghatározta a korabeli szlovenszkói magyar politikát, művelődést, újságírást, sportéletet. Ebből a sokféle tevékenységből Tóth László a Bagoly mondja podcast új adásában a művelődés- és irodalomszervező, illetve a lapalapító Szent-Ivány alakját mutatja be. Tóth László (1949) –...

Lőrincz Gyula, Fábry István, Dénes Ferenc – három szlovákiai magyar személyiség, akik amellett, hogy magas párttisztségeket töltöttek be, egyben a csehszlovák parlament képviselői is voltak. De mit tettek a parlamentben és mi volt a szerepük azoknak a további magyar képviselőknek, akiknek a nevét akkor sem nagyon lehetett ismerni, mára viszont teljesen a feledés homálya borult rájuk? A Bagoly mond...

A második világháború utáni szlovákiai népbíróságok egyik célja minél több magyar háborús bűnössé nyilvánítása volt. Ennek során számos református papot is megvádoltak és bíróság elé állítottak. A népbíróság működéséről és arról, milyen vádakkal vádoltak meg református lelkészeket és milyen ítéleteket hoztak ellenük, Csanda Gábor beszélget Simon Attila történésszel. Simon Attila (1966) történész....

L. Juhász Ilona Dél-Szlovákiában, de Európa más tájain utazva már több mint két évtizede dokumentálja az út menti emlékjeleket: az első vagy második világháborús emlékeket éppúgy, mint az utóbbi évek baleseteiben elhunyt áldozatok ún. haláljeleit. Erről a tevékenységéről és az emlékjelekről beszélget vele a Bagoly mondja legújabb adásában Nagy Ildikó. L. Juhász Ilona  (1960) etnológus, a Fóru...

Az ŠtB-ről, vagyis a csehszlovák állambiztonsági szolgálat tevékenységéről már mindenki hallott. Arról azonban kevés szó esik, hogy a titkosszolgálat kikkel működött együtt és kiket figyelt meg a szlovákiai magyarok közül. Többek között erről is beszélget Nagy Ildikó a Bagoly mondja podcast legújabb adásában Bukovszky László történésszel, a Nemzeti Emlékezet Intézete levéltárának volt igazgatójáva...

Márka- és fajtanevekkel naponta találkozunk. És mivel ezek gyakran nem magyar megnevezések, a szlovákiai magyar nyelvhasználatban ezek sajátos pozíciót töltenek be. Erről és nyelvhasználatunk egyéb sajátosságairól Csanda Gábor beszélget Misad Katalin nyelvésszel. Misad Katalin (1961) nyelvész, a Comenius Egyetem Bölcsészettudományi Kara Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének tanszékvezető docense, a...