Bagoly mondja

A népszámlálások nem csupán azt jelzik, hogy fogy a szlovákiai magyarság, de azt is, hogy folyamatosan fogy a magát valamelyik felekezethez sorolók száma is. Sőt az idő múlásával változott a magyarság felekezeti összetétele is. A beszélgetésben azonban nem csupán, sőt nem elsősorban, a számokról lesz szó, de a magyar görög-katolikusokról, a Csehszlovák Egyházról, vagy éppen arról, milyen következm...

A légy- és szúnyogmentes világ, vagyis a rovarok nélküli élet ugyan sokak számára vonzó lehet, de a rovarok pótolhatatlan élőlényei a földi élővilágnak. és nem csupán az ember nézőpontjából hasznosnak tűnő méhek vagy katicabogarak, de még az olyan a „kártékony” rovarok is, mint pl. a lótetű. Arról, hogy mit kell úgy általában tudni az ízeltlábúak világáról, mit jelentenek egy entomológus számára a...

Simon Szabolcs a Selye János Egyetem docense már évtizedek óta kutatja a dél-szlovákiai kétnyelvűséget és a kisebbségi nyelvhasználatot. A Bagoly mondja új adásában az utóbbi években végzett kérdőíves kutatásai tapasztalatairól beszél, és közben olyan jelenségeket is érint, mint az identitás és a nyelvhasználat összefüggése, vagy az, miért van több magyar anyanyelvű egyén Szlovákiában, mint magyar...

A 19. századtól kezdődően a nemzetek közötti harc határozza meg a világunkat. A Bagoly mondja új adásából kiderül, hogy miért van ez, és hogyan lehetne elérni a nemzetek közötti megbékélést. A Fórum intézet igazgatója, Öllős László azonban nem csak általánosan beszél témáról, de foglalkozik azzal is, hogy érinti mindez a szlovákiai magyar közösséget. Öllös László  (1957) A Fórum Kisebbsé...

A Selye János Egyetem irodalomtudósa nemrég kapta meg a Magyar Tudományos Akadémia  Arany János  Fiatal Kutatói Díját. A vele készített podcastból megtudhatjuk, hogy mi az a Doboz-tankönyv, milyen az élményalapú irodalomoktatás és kiderül az is, miért fontos a kortárs populáris irodalom tanítása az olvasóvá nevelés folyamatában.   Baka L. Patrik  (Brno, 1991) Arany János-d...

Az 1956-os magyar forradalom a huszadik századi nemzeti történelmünk kiemelkedő eseménye, amelyhez Csehszlovákiának és az ott élő magyaroknak látszólag csak kevés köze volt. Valójában azonban a forradalom erőteljesen érintette Csehszlovákiát is, a csehszlovák párt- és állami vezetés mindent megtett annak elfojtásáért, a felvidéki magyarok pedig hatalmas figyelemmel és nagy rokonszenvvel figyelték...

A Bagoly mondja legfrissebb adásának vendége a testünkben és a természetben zajló biológiai ,  genetikai folyamatok molekuláris alapjait, az öröklődéssel kapcsolatos alapvető kérdéseket tanulmányozza. Tóth Tar Éva molekuláris biológus, a komáromi Selye János Egyetem Biológia Tanszéke adjunktusa egyebek mellett az örökletes genetikai betegségek gyóg...

Az utóbbi évtizedekben egyre többet tudni arról, hogyan viselkedtek a vörös hadsereg katonái az általuk „felszabadított” országok területén. Azt azonban, hogy milyen tapasztalatokat szereztek a mai Dél-Szlovákia térségének lakói 1944 végén, 1945 elején az orosz katonákról máig az elhallgatás homálya fedi. Podcastunk új részében Körös Zoltán, a Fórum Intézet kutatója az általa készített oral histor...

A transzkulturalizmus jelensége a modern irodalomtudomány egyik gyakran hangoztatott fogalma, amely egyaránt magába foglalja a bilingvis szerzőket, a külföldön élő írókat, a többnyelvűséget és a többkultúrájú műveket. Vagyis olyan jelenségeket, amelyek a mai korban egyre több embert érintenek, egyre jellemzőbbek lesznek a világunkra. Podcastunk új adásában Rácz Vince többek között arról is kérdezt...

Összeesküvéselméletek vagyis konteók régen (már az ókorban) is voltak, de – legalább is a tudomány szerint – a mai konteók más jellegűek. Bár a podcastban az is szóba kerül, hogy mi váltja ki a konteók létrejöttét, a beszélgetés apropóját azonban egy a visegrádi országokban a témában lebonyolított nemzetközi kutatás eredményei adják. Ennek kapcsán szóba kerülnek a Covid19-világjárványnyal a EU-ell...

Don Juan nevének hallatára mindenkinek a nőcsábász alakja ugrik be, még azoknak is, akik nem olvastak egyetlen Din Juan történetet és nem hallották sohasem Mozart csodálatos operáját. A bagoly mondja 2. évfolyamának első adásában Mészáros András filozófust arról kérdezzük, hogy a ún. irodalmi archetípusok között milyen helyet foglal el Don Juan alakja, honnan ered-e motívum és hogyan változott Don...

A gyerekek és általában a fiatalok olvasásra motiválása nem könnyű. Hogyan látja ezt a kérdést az irodalompedagógus, akit arról is kérdeztünk, hogy mi a jó gyerekkönyv ismérve és mennyire van szabad keze a tanárnak akkor, amikor kötelező olvasmányt ad a diákoknak.  Petres Csizmadia Gabriella (1981), irodalomtörténész, egyetemi oktató, a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai...

A hontalanság évei a szlovákiai magyar köztudatban a jogfosztottság és az elszenvedett sérelmek időszakaként rögzültek. Ritkán beszélünk azonban arról, hogy a szlovákiai magyarság nem csak elszenvedője volt az eseményeknek, hanem aktív alakítója is: több olyan titkos csoportosulás is működött, amely célja a magyarság érdekvédelme volt. Ezek közül kiemelkedett a Csehszlovákiai Magyar Demokratikus N...

A tömegek és az vezéregyéniségek viszonya nem csupán az ókori Rómában vagy a huszadik században volt meghatározó, de ma is aktuális. A Nagy Ildikó által vezetett beszélgetésben Hunčík Péter a pszichiáter szemszögéből próbálja értelmezni a vezér és a tömegek viszonyát és s diktátorok személyiségét. Hunčík Péter (1951) pszichiáter, közíró. A korábban általános orvosként majd belgyógyászként tevékeny...

A Csallóközről az aranylóan hullámzó búzamezők képe jelenik meg az emberek fejében, ám a 150-200 évvel ezelőtt a csallóközi táj még egészen más volt, mint manapság, a vizes területek, a legelők és a rétek domináltak benne, nem pedig a szántóterület. A táj jellege meghatározta az itt élők életmódját is. A Bagoly mondja podcast legújabb részében a hagyományos csallóközi gazdálkodásról és néhány más...

A világegyetem leginkább egy csillagok alkotta sűrű szövésű kozmikus pókhálóra hasonlít, erről is hallhatnak podcastünkben, de szó lesz benne a magyar-szlovák törpeműholdak még az űrből is látszó óriási sikereiről és az univerzum talán legtitokzatosabb, egyben legenergikusabb történéseiről és jelenségeiről is, mint milyenek a gammakitörések és a kozmikus lefolyókként funkcionáló fekete lyukak. A B...

Hogyan vélekedtek az EU-ról a csatlakozás előtti, majd a későbbi időszakokban a szlovákiai magyarok, s jelenleg hogyan viszonyulnak hozzá? Mit jelent ez a szlovák népességhez képest? Növekedett-e vagy csökkent az unió támogatottsága? Erről beszél Lampl Zsuzsanna, korabeli lakossági, valamint reprezentatív szlovákiai magyar mintán készült felmérések és a 2024-es közéleti kérdésekről szóló felmérése...

Népmese és/vagy műmese? A mese és ezen belül a népmese kapcsán csak ritkán jut az eszünkbe, hogy ez a műfaj akár komoly tudományos kutatás tárgya is lehet. Pedig így van, és a folklorisztikának komoly nemzetközi intézményrendszere foglalkozik vele legalább másfél évszázada. A Bagoly mondja legújabb részében Liszka József etnológus, folklorista beszél e kutatások néhány aspektusáról.    ...

A Zay-család az egyik legpatinásabb felvidéki nemesi família, amely kiemelkedő szerepet játszott a régió történetében. Az a szlovák nemzeti mozgalom szempontjából is fontos szerepet játszó család élenjárt a régió iparosításában is, kiemelkedő szerepet kapott az evangélikus egyház életében is. A Szlovák Tudományos Akadémia kutatója, Gaucsík István elsősorban a család 19. és a 20. században fontos s...

Az óceánkutatás világába merülünk alá a Bagoly mondja legközelebbi adásában. A Fórum Intézet podcastjének soron következő vendége a Hawaiin élő, zselízi születésű Dulai Henrietta atomvegyész oceanográfus, a honolului állami egyetem professzora, aki nemcsak a nagy kékség titkait fürkészi, hanem a partvidék geokémiáját is vizsgálja. Tartsanak velünk képzeletbeli utazásunkon a hűs...

Az óceánkutatás világába merülünk alá a Bagoly mondja legközelebbi adásában. A Fórum Intézet podcastjének soron következő vendége a Hawaiin élő, zselízi születésű Dulai Henrietta atomvegyész oceanográfus, a honolului állami egyetem professzora, aki nemcsak a nagy kékség titkait fürkészi, hanem a partvidék geokémiáját is vizsgálja. Tartsanak velünk képzeletbeli utazásunkon a hűs...

Miből és kikből állt Gúta társadalma a 18. és a 19. századokban? Hogy pontosan hogyan zárult le a feudalizmus időszaka, s eközben hogyan bontakozott ki a jobbágyi kötöttségektől már mentes világ, azt a leginkább a helyi szintekről kiindulva érthetjük meg igazán. Angyal Bélával legújabb könyve kapcsán arra teszünk kísérletet, hogy ezeket a folyamatokat Gúta példáján keresztül ragadjuk meg.   A...

A Bagoly mondja új adása a gyerekvállalás kérdését járja körül – szokatlan módon azonban egy politológus szemével. A podcast vendége, Öllös László azonban azt vallja, hogy a népesség fogyása mögött értékrend változás áll, és az európai identitás csak akkor maradhat fenn, ha fennmaradnak az európai nemzetek, mint ennek az identitásnak a hordozói. A podcastban Lampl Zsuzsa kérdezi Öllös Lászlót.&nbs...

A Csehszlovák Szocialista Köztársaságban élő nemzetiségek helyzetét 1968 őszén a hatalom alkotmánytörvényben rögzítette. Milyen politikai légkörben született meg a jogszabály? A későbbi években, évtizedekben tudtak-e élni a törvényben rögzített jogaikkal a kisebbségek? Vagy Husákék megpróbálták ezeket a jogokat alárendelni a kommunista szellemiségnek? Erről beszélgetünk podcastunkban. Nagy Ildikó...

A régi japánok úgy tartották, a szárazföld egy gigantikus harcsa háta, amely kilátszik a vízből. Ha ez az óriáshal csap egyet a farkával, mindig megrázkódik a föld. Nos, a földrengésnek, ma már tudjuk, jóval tudományosabb a magyarázata. A Bagoly mondja  legközelebbi adásában Csicsay Krisztián szeizmológus, a Szlovák Tudományos Akadémia Földtani Intézete Szeizmológia Részlegének...