Utópia

A Föld felé mozgó aszteroidák sorsa + létezhet-e valamilyen intelligencia az űrben? – Szabó Róbert csillagász, az MTA doktora, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézetének igazgatója Magyar részvétel a nemzetközi űrprogramban – Pacher Tibor, fizikus, a Puli Space Technologies alapítója ( A 2021.február 2-i adás ismétlése ) 

Iglói Ferenc fizikus, az MTA doktora, tudományos tanácsadó a 2021-es fizikai Nobel-díjról, Boldogkői Zsolt Endre molekuláris biológus, az MTA doktora, a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Biológiai Intézetének tanszékvezető egyetemi tanára pedig a 2021-es orvosi Nobel-díjról beszélt az adásban.

Vellai Tibor professzor, az ELTE Genetikai Tanszékének vezetője az öregedési folyamatok lassításának hipotetikus módjairól. Wojnárovits László, az MTA Izotópkutató Intézetének korábbi igazgatója arról, hogy a bristoli egyetem kutatói radioaktív grafithulladékból olyan mesterséges gyémántokat állítottak elő, amelyek képesek hosszútávon áramot előállítani. (A 2021. augusztus 10-i adás ismétlése)

Báldi András ökológus a beporzók védelmének módjairól. Március 20-a a Víz világnapja. Ennek kapcsán arról kérdeztük Lukács Balázs András, a DKI (Duna-kutató Intézet) Vizes Élőhelyek Funkcionális Ökológiai Kutatócsoport biológus kutatóját, hogyan őrizhetjük meg édesvizeinket. (Az Utópia 2020.02.17-ei adásának ismétlése)

Szegedi Krisztián matematikus a gépi látási intuíciókról. Kubinyi Enikő, az ELTE Etológia Tanszékének tudományos főmunkatársa a kutyák feladatmegoldási képességeiről.

Stipsicz András matematikus, a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintezet igazgatója az újonnan létesített Erdős Center céljairól. Négy magyar és egy svéd kutatónak sikerült bizonyítani az Odderon nevű részecske létezését. Csörgő Tamás fizikus, az Európai Akadémia tagja, a Wigner Fizikai Kutatóközpont tudományos tanácsadója. Az Utópia 2021.03.09-i adásának ismétlése.

Szentmiklósi László, az Energiatudományi Kutatóközpont Nukleáris Analitikai és Radiográfiai Laboratórium vezetője segített megérteni, a beton mikroszerkezetét, amelyet a csoportja komplementer röntgen és neutron tomográfiai eszközökkel vizsgált meg. Domokos Péter fizikus a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, WIGNER Fizikai Kutatóközpont kutatója a kvantuminformatikáról.

Dr. Asbóth János kvantumfizikus, a BME Elméleti Fizikai Tanszékének docense, a Wigner Fizikai Kutatóközpont kutatója az időkristályról.

Falus András immunológus, írói álnevén Hangai B. Artúr a menekültekkel, helyzetükkel, fogadtatásukkal kapcsolatos tapasztalatairól. Botta-Dukát Zoltán ökológus-biológus, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos tanácsadója azt a kérdést járja körül, hogy mennyiben tudná befolyásolni a ökológiai szempontból egyre inkább fenntarthatatlan társadalmi folymatokat, ha ő, vagy bárki más lenne az ezért felel...

Wojnárovits László, az MTA Izotópkutató Intézetének korábbi igazgatója arról, hogy a bristoli egyetem kutatói radioaktív grafithulladékból olyan mesterséges gyémántokat állítottak elő, amelyek képesek hosszútávon áramot előállítani. Ecsedi Boglárka, a Hajdúböszörményi Bocskai István Gimnázium diákja díjnyertes kutatásáról, a visszaáramlásról, és vezélyeiről. (Az Utópia 2020. szeptember 01-jei adás...

Szilágyi András ökológus, az Evolúciótudományi Intézet (ETI) Evolúciós Rendszerek Kutatócsoport tudományos főmunkatársa szerint a zene épp annyira eredménye egy evolúciós folyamatnak, mint amennyire alanya is. (Az Utópia 2020. szeptember 29-ei adásának ismétlése)

Orbán Gergely agykutató, a Wigner Fizikai Kutatóközpont Részecske- és Magfizikai Intézet csoportvezetője a mesterséges intelligencia kutatásáról, eredményeiről.

Czigler László ökológus, kutató, biológus a árvizek forgatókönyveiről. Négy magyar és egy svéd kutatónak sikerült bizonyítani az Odderon nevű részecske létezését. Csörgő Tamás fizikus, az Európai Akadémia tagja, a Wigner Fizikai Kutatóközpont tudományos tanácsadója. Az Utópia 2021.03.09-i adásának ismétlése.

Richard Branson Virgin Galactic nevű cégének projektje keretében sikerült elérni a hat utassal a VSS Unity fedélzetén a világűr határát. Szabó Róbertet, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézetének igazgatóját kérdeztük az eredmény jelentőségéről.  A tehetség tudományos kutatásáról Miklósi Ádám, az ELTE TTK Biológiai Intézetének igazgatója, az Etoló...

Garamszegi László Zsolt ökológus, az MTA Ökológiai Kutatóközpont vácrátóti Ökológiai és Botanikai Intézet igazgatója új programjukról.  

Csősz Sándor biológus a hangyák elnevezésének módszertanáról, és a hangyák életének sajátosságairól. Dr. Peták István, az Oncompass Medicine egyik alapítója a rák gyógyszereinek szerkeszthetőségéről.

Galla Gábor, a Riverride kft. ügyvezető Igazgatója a kétéltű járművek történetéről. A Velencei-tó halpusztulásáról Felföldi Tamás, az Ökológiai kutatóközpont munkatársa beszélt.

Dr. Fülöp Zsolt, az Atomki tudományos tanácsadója az Utópiában beszélt arról, hogy a kémiai elemek eredetének megértése hozzájárul ahhoz, hogy a csillagok működését és a kémiai elemek kialakulását is megértsük. (Az Utópia 2021. május 25-ei adásának ismétlése)

Kun Emma csillagász, az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont munkatársa az Antarktisz jegében található kozmikus neutrínók természetéről. Botta-Dukát Zoltán ökológus-biológus, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos tanácsadója, az invazív növényekről.

A Szegedi Biológiai Kutatóközpont Lendület Molekuláris Fotobioenergetikai Csoport munkatársa, Tóth Szilvia a zöldalgák hidrogéntermeléséről. Kiss Gábor Gyula, az Atommagkutató Intézet tudományos főmunkatársa a későneutron-kibocsátásról.

Dr. Fülöp Zsolt, az Atomki tudományos tanácsadója az Utópiában beszélt arról, hogy a kémiai elemek eredetének megértése hozzájárul ahhoz, hogy a csillagok működését és a kémiai elemek kialakulását is megértsük.

Mik a torziós mágneses plazmahullámok? Válaszol: Erdélyi Róbert, az ELTE kutatóprofesszora, a Sheffieldi Egyetem Napfizika és Űrplazma Kutatóközpont (Solar Physics and Space Plasma Research Centre) vezetője.  

Sándor Sára, az ELTE molekuláris genetikusa, tudományos segédmunkatársa, oktatója az öregedés biokémiájáról. Az Ingenuity első marsi repüléseiről, Szabó Róbert, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézetének igazgatója beszélt.

Mesekönyvet is írt Rózsa Lajos, az MTA doktora, az Evolúciótudományi Intézet (ETI) Felbukkanó Kórokozók Ökológiája Kutatócsoport tudományos tanácsadója. Többek közt erről, valamint a baktériumok és vírusok „döntéseiről” beszélgettünk meg arról is, hogy mi értelme volt férfiakra és nőkre osztani az emberiséget.

A jövő hadviseléséről Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense adott körképet.