Társadalmi drámák [Tilos Rádió podcast]

Tudjuk, hogy nyár van - Miklós nyaral -, de nem tudunk leállni. Mai műsorunk vendége Lator Anna Luca PhD (ELTE Interdiszciplináris Program) akinek  kutatási területe a háborús nemi erőszak társadalmikontextus-specifikus elemzése. Terepmunkáját Boszniában, Horvátországban és Rua...

Múltkor a globális falu kifejezéssel megidéztük Marshall McLuhan szellemét, tehát róla is fogunk beszélni, de csak lightosan, olyan hőgutaütötten, miközben azért történ egy-két dolog ebben a nagy faluban és ahogyan Miklóst ismerem ezek mellett sem fogunk szó nélkül...

Szudánban 15 millió ember éhezik, és a lakosság 30%-a küzd akut élelmiszerhiánnyal. Enyhe túlzással a függetlenség megszerzése óta folyamatosan fegyveres konfliktusok tartják nyomás alatt a társadalmat. Jövőre lesz húsz éve, hogy a darfúri genocídium k...

Mai műsorunkban a Blinken OSA Archivum (korábban Nyílt Társadalmi Archívum, OSA stb.) két munkatársa, Debre Zsuzsanna és Szilágyi Csaba mutatja be az intézmény, a kiállítási koncepció és az online felületek megújulását. Megismerjük az archívum tört&eac...

  2024.06.06. - 10:00-12:00 A bizalom antropológiájának direkt bemutatását pihentetjük. Kiss Zsuzsanna társadalomtörténész lesz a vendégünk, aki felfedezte és feldolgozta Pajkr Hildegárd naplóját, aminek bejegyzéseit nappontosan megjelenteti a Facebook oldalain. ( https://www.faceb...

A bizalom antropológiájának direkt bemutatását folytajuk. Ami azért is esedékes, mert bízva a műsornaplóban, azt gondolhattátok, hogy Kiss Zsuzsanna lesz a vendégünk, pedig ő csak a következő adásban várható.  Ezen a héten tovább beszélgetünk a bizalomró...

A mai adásban megpróbálunk a bizalomról beszélni. Amennyiben a bizalomról mint társadalmi intézményről beszélünk felmerül, hogy mit is jelent, miként jön létre... és elsősorban mit mondhatunk el a társadalmunkról, ha értelmezési keretként próbál...

Ebben a műsorunkban a kortárs holokauszt emlékezet (https://www.holocaustmemory.org/the-project.html) visegrádi négyek országaiban átívelő vizsgálatának ad teret a két magyar projektvezető Csepeli György és Papp Richárd részvételével, és egy sajátos fórum kialak&iacute...

Miklós elkészült egy dolgozatával, ami a humor, stand up, különösen az afro-amerikai stand up botrányos előadóinak társadalomkritikájáról, a kritika értelmezéséről szól, a többségi társadalom rejtett rasszizmusáról, a kisebbségi lét lá...

Garaczi László regényének címét elloptuk és  Ferkovics Rolanddal (Roma Civil Monitor 2021-25 társvezetője, és a CEU Democracy Institute kutatója) - akit másodízben köszönthetünk vendégünkként - a címbeni buszozás/buszoztatás metafórájá...

Basa és vendégek nélküli magazinműsor, mindenféle témáról. 

Ma vendégünk Ferkovics Roland, a Roma Civil Monitor 2021-25 társvezetője, és a CEU Democracy Institute kutatója lesz segítségünkre, hogy a szélesebb látószögű, társadalmi, és a megélt, személyes szinten is megpróbáljuk megérteni a roma kisebbség létval&oacute...

A hét bővelkedett politikai drámákban, amik mellett nem tudunk szó nélkül elmenni. A politikai racionalitás a valóság szempontjából sokszor irracionalitás, vagy ahogya Josef K. mondja kétségbeesve A perben, "A hazugságot avatják világrenddé", de az egyes hazugsák állítások, mindig rövidéletűek, mert nem egyeznek a valóság törvényeivel, mindig újakat kell gyártani. Valahogy ez a váltógazdaság jelle...

Cigányellenesség - a kisebbségekkel szembeni türelmetlenség, kirekesztés, osztályozás, faji előítélet. Az itt felsoroltaknál lényegesen több alkategória, összefutó témakör találkozik a kitartóan és európai szinten ( vár régiónk&eacut...

A népirtás (genocídium) nemzetközi jogi fogalmát a népirtás bűntettének megelőzéséről és megbüntetéséről szóló ENSZ-egyezmény határozza meg 1948-ban. A jogi meghatározás szűkebb, mint Raphael Lemkin 1944-ben publikált első definíciója. A csoportköziség, mint az ENSZ definíció magja nem tárgyalja a csoporton belüli népírtás lehetőségét, ezzel a politikai tömeges leszámolások, mint az Indonéziai (19...

A második világháborút követően a náci propaganda hatásai tetten érhetők a Szovjetunió által elfoglalt területeken, ahol a kommunista propaganda, az antikommunizmus, a nemzeti érzület, a katolikus egyház és a különböző majd ezeréves összeesküvés elméletek (vérvádak, kútmérgezés, paktálás az ördöggel) a holokauszt lezárásával újabb pogromok kirobbanásához vezettek a zsidóság ellen azokban a kelet-e...

A náci antropológiát lekerekítendő Miklós a szabad akaraton kezdett el lamentálni. Nem hinném, hogy olyan igazi mély filozófiai jelleggel, hanem, mint antropológus, tudós ember került szembe a problémával - gyakorlatiasan. Volt-e lehetősége a náci Németország, van-e a jelen világ tudósainak egynél több lehetőség közül választani? 

Az antropológia egyéni és intzéményi szintű beilleszkedése a Harmadik Birodalomba nem csak a múlt szégyenfoltja, hanem számos tanulságot szűrhetünk le belőle jelenünkkel, saját komformizmusunkkal kapcsolatban.  Ma megvizsgáljuk, hogy kis megalkuvás, egyéni érvényesülési vágy hogyan játszhat egy egész tudományos diszciplinát egy emberellenes és elnyomó rezsim kezére.     

Ez a z Agenda 2030, amiben az elfogadók arra kötelezték magukat, hogy 2030-ig terjedő időszakban véget vetnek a szegénységnek és az éhezésnek mindenhol; küzdeni fognak az országokon belüli és azok közötti egyenlőtlenségek ellen; békés, igazságos és befogadó társadalmakat építenek; megvédik az emberi jogokat és támogatják a nemek közötti egyenlőség megvalósítását, valamint minden nő és lány társada...

Miről is beszélhetnénk másról november 7-én, mint a mesterséges intelligencia, nyelvi modellek, NLP-ék használatáról a társadalomtudományokban. Tamási Árpád lesz ebben a segítségünk, aki Miklóssal együtt egy ilyen témájú konferenciáról fog érkezni a műsorba tele ötletekkel és gondolatokkal. Elmesélik saját projektüket is. Ha valamit nem értünk, akkor kérdezzünk!

Terepmunkának rövid három nap Varsóban, de belehallgatni a győzelem, a szabadság és bizakodás többségi buborékjába nagyon izgalmas élmény volt. Ebből a buborékból kérdések érkeztek felénk: Miért nem csinálhatnák meg ezt a magyarok is? Miért nem tudjuk lerázni a populista vezetőinket? Miért jó nekünk Orbán rendszere? A kérdés két okból izgalmas. Egyrészt mert küzdhetünk a válaszokkal, másrészt kics...

Ebben a különleges adásban - alma materünk - az ELTE Társadalomtudományi Karának 20. évfordulóját ünnepeljük. Kiváló vendégünk, Rudas Tamás, a kar első  dékánja osztja meg velünk gondolatait és tapasztalatait az alapításról, a kar felépítéséről és a kezdetekről.  Témáink: A magyar társadalomtudomány hatása a kar megalakulására. Milyen kihívásokkal kellett szembenézni az elmúlt 20 év során? Hogyan...

Az elkezdődő akadémiai év úgy hozta, hogy egyikünk sem tud a műsor idején akár távolról sem a műsorban részt venni és előre sem tudtunk adást rögzíteni. Ezért egy márciusi műsort ismétlünk meg: https://tilos.hu/episode/tarsadalmi-dramak/2023/03/28 Nagyon sajnáljuk és ezután is törekedni fogunk arra, hogy az ilyen helyzet csak nagyon ritkán történjen.

Átugorva pár ezer évet, azt gondoltuk - főleg Miklós -, hogy beszéljünk országokról és kultúrákról inkább, mint az egészről úgy általában. Hallgassuk meg akkor Miklóst és az ő Japán interpretációját.

Folytatjuk a témát a kurrens kulturális antropológia meglátásaival. Beszélünk R. Brian Ferguson elméletéről a háborúk keletkezésének idejéről és okairól. Megismerjük és megszívleljük mantráját: "Leaders often favor war because war favors leaders."