Szabad Európa Podcastok

Év eleje óta szinte folyamatosan drágultak az üzemanyagok, ismét belátható közelségbe került a hétszáz forintos benzin- és dízelár. Van-e még lélektani határ, és tudnak-e erről az autósok, a benzinkutasok? Ezt is kérdeztük Bujdos Esztertől, a holtankoljak.hu alapító tulajdonosától.

Svájci állampolgár, a brit hadsereg ezredese, Vietnámot megjárt veteránnak mondja magát. A 30 éve Magyarországon élő John McGough karrierjének szálai az orosz hírszerzés és a magyar rendőrség legfelsőbb szintjéig vezetnek. Horn Gabriellát és Keller-Alánt Ákost kérdeztük oknyomozó cikksorozatukról.

A Transparency International jogi igazgatója szerint a Tisza Párt az emberek szorongási toplistájának élmezőnyébe katapultálta az irritáló és pikírt botrányokat. A NER lenézi az embereket, a hatalmi arroganciával megtámogatott állami korrupció a nagyberuházásoknál is jelen van.

Kihallgatás, tanúverés, kikényszerített vallomások: ez ugrik be, ha a pártállami III/III-as ügyosztály nevét hallja az ember. Ebből semmi sem igaz – állította a Szabad Európa Rádió 1993. augusztus 1-jei műsorában Horváth József tábornok, az egység egykori vezetője, aki a működésükről beszélt.

„Lehet kormányokat leváltani, de ha ugyanúgy működünk tovább, mert egy rossz működéshez vagyunk szokva, akkor csak a székekbe ülnek be más, rossz politikusok, de az ország nem fog máshogy működni” – mondta a Szabad Európa podcastjában a K-Monitor alapító igazgatója, Léderer Sándor.

Stumpf Péter politológus szerint egyre döcögősebben működnek az eddig bevált receptek. Az elmúlt tizennégy évben annyival nagyobb volt a Fidesz támogatottsága, mint bármelyik ellenfeléé, hogy hatékonyan tudott elsősorban a saját táborához beszélni, a többieket csak provokálnia kellett.

Az Európai Unió minél erősebb egységet akar mutatni Amerika felé, de a legnagyobb veszélyt épp abban látják az európai vezetők – mondja Gyévai Zoltán, brüsszeli tudósítónk –, hogy többek között a magyar miniszterelnök miatt a bomlasztás folyamata fog erősödni.

A GKI elemzése szerint nem gátolná Magyarország GDP-jének növekedését, ha leválnánk az orosz gázról, csakhogy inkább sokkal többet veszünk: tavaly összesen hétmilliárd köbméternyit. Ellátásról, piacról, Európáról, de még a hőmérsékletről is kérdeztük Holoda Attilát.

A politikai elemző szerint megszoktuk Orbántól, hogy ha támadják az egyik miniszterét, megerősíti a pozícióját.

„Belénk sulykolták, hogy nincs sztár, mindenki egyformán vacak” – mondta Tolnay Klári a rendszerváltás évében, 1990-ben készült interjúban a Szabad Európa Rádió riporterének. Beszélgetés a régi sikerről, egy átmeneti korról és az új színházról egy emlékezetes életmű tükrében.

A szülői elidegenítés a gyerekbántalmazás egyik leggyakoribb formája, még ha kevés szó is esik róla. Takács Péter coachként elidegenített szülőknek és egykor elidegenített gyermekből felnőtté érő embereknek segít feldolgozni, amit elszenvedtek. Tudja, mit élnek át, gyerekkorában ő is átélte.

Hétfőn másodszor is beiktatják Donald Trumpot az Egyesült Államok elnökének. Győzelme után beszélt már országok elfoglalásáról is, járt nála a Facebook vezére, és fél évre módosította az egynapos béke ígéretét a háború kapcsán. Az Atlaszban a téma: Trump második korszaka.

Keresi az Európai Unió, miként tud fellépni a hamarosan kormányzati szereplővé váló Elon Musk techmilliárdossal szemben, aki egyre nyíltabban avatkozik be egyes európai országok választásaiba. Milyen eszközei vannak az Európai Bizottságnak? – ezt járjuk körbe Gyévai Zoltánnal.

A korrupcióellenes ügynökség nyomozói az elnöki rezidencia területére mentek, hogy letartóztassák az elnököt. Felfegyverzett testőrökbe ütköztek, végül visszavonultak. Ez nem egy ócska film egyik jelenete, hanem Dél-Korea ma. A helyzetről kérdeztük Csoma Mózes volt szöuli nagykövetet.

Az elemző szerint a kormányfő sem Rogán Antal szankciós listára kerülését, sem a korrupciós vádakat nem kommentálta, inkább az egészségéről szóló nyilatkozatokkal akarja visszahódítani a közbeszédet. Eközben a Fidesz megkérdőjelezhető példaképekkel fogalmazza újra konzervativizmusát.

Más a magyar mentalitás a gazdasági fogalmakkal kapcsolatban, nem olyan szigorúak az erkölcsi megfontolások, a magyar társadalom toleránsabb a gazdasági visszaélésekkel kapcsolatban, mint a nyugati – hangzott el a Szabad Európa Rádió 1993. október 17-i műsorában. Polgári politizálás és demokrácia.

Kétszer is elmozdította vezetői pozíciójából a politikai akarat a budapesti Trafó Kortárs Művészetek Háza alapítóját. A közgazdászi és kulturális menedzseri végzettségű Szabó György a Szelfiben beszélt az intézmény alapításáról és a független kultúra finanszírozási problémáiról.

Nem csak Magyar Péterben van igény az előrehozott választásra, egyre több választóban is – véli Lakner Zoltán politológus. Szerinte Sulyok Tamás-beszédekkel és Menczer Tamás-videókkal nem lehet kezelni azt a szituációt, hogy van ellenzéki vezető, akinek vannak önálló politikai kezdeményezései.

A versenyképesség helyreállítása, az Európai Unió védelmi rendszerének megerősítése, az orosz–ukrán háború bölcs lezárása és az unió egységének megőrzése – ezek a kihívások várnak 2025-ben az EU-ra – véli brüsszeli tudósítónk.

A CEU Demokrácia Intézetének programigazgatója szerint drámai változásokat indíthat el, hogy jelenleg nem a Fidesz látszik a legerősebb pártnak, ugyanakkor Orbán Viktor egyik titka épp az, hogy kritikus helyzetekben képes összetartani politikai közösségét. Szájer után Novák és Varga is visszatérhet.

Önként vállalta a szerepváltást, de nem kereste a lehetőséget. Nem akart eltávolodni az emberektől, megveti a gőgöt és a felsőbbrendűség érzését. A Szabad Európa Rádió 1993. július 25-én sugárzott műsorában Pető Ivánt, a Szabad Demokraták Szövetségének akkori elnökét kérdezte Tamás Ottó.

Kurszki betörés, Trump megválasztása, folyamatos orosz előrenyomulás, észak-koreai katonák, Zaluzsnij leváltása – csak néhány az orosz–ukrán háborút befolyásoló 2024-es események közül. Ezekről és a béke realitásáról beszéltünk Kaiser Ferenccel és Demkó Attilával, a közszolgálati egyetem tanáraival.

Hiába számít jelentős eredménynek a schengeni övezet bővítése Romániával és Bulgáriával, ez aligha fogja árnyalni a magyar soros EU-elnökség megítélését – véli brüsszeli tudósítónk. A lengyel kormány a saját bizonyítványát is igyekszik javítani a jogállamisági kérdés napirenden tartásával.

Kettős a Fidesz külpolitikai mérlege. Az „Elfoglaljuk Brüsszelt” kampány kudarcot vallott, ugyanakkor az a cél egyértelműen sikeres volt, hogy Donald Trumpon keresztül közelebb kerüljön az atlanti mainstreamhez. 2025-ben az uniós pénzek végleges elvesztésének réme fenyeget.

A Válasz Online újságírója szerint a magyar kormányfő és külügyminiszterének nyilatkozatai rontják a magyar esélyeket a majdani újjáépítés során. Hozzáteszi, hogy a tűzszünet még nem béke, mert ahhoz hiányzik a politikai rendezés szándéka, és a bizalom sincs meg az önjelölt közvetítők felé.