Sokolébresztő [Tilos Rádió podcast]

Témánk a napok aktuákis "mini-űrversenye" az orosz Luna-25 és az indiai Csandraján-3 szondák között, melyek azért indultak útnak, hogy elsőként érjék el a Hold vízjeget rejtegető déli sarkvidékét. A Luna-25 sajnos már kiesett a versenyből, de milyen is volt ennek az űreszköznek a viszontagságos története és mi vezetett a becsapódásához? Kiderül az adásból!

Ezúttal Szentpéteri Lászlóval vesézzük majd ki az 1992-ben jóváhagyott 921-es Projektet, amellyel Kína vált a harmadik olyan országgá, mely önerőből embert juttatott a világűrbe. Mi történt azóta és hogyan fest a jelenlegi ázsiai kozmikus jövőkép? Hogyan halad India tervezett emberes űrprogramja és mi a helyzet a többi versenyzővel arrafelé? Kiderül az adásból!

Boross Katalin doktornő és Szentpéteri László társaságában folytattuk a májusban, a 158. adásban megkezdett űrorvostan-téma kitárgyalását. Milyen egészségügyi nehézségek és veszélyek várnak a jelen és a jövő hosszú távú űrrepüléseire vállalkozó személyzetekre, illetve hogyan fogjuk így "teleszülni a Naprendszert"? Mi a helyzet a vérrögökkel, a szív- és érrendszeri rendellenességekkel, vagy...

Honnan tudjuk, hogy az Univerzum véges idővel ezelőtt, nagyjából 13,8 milliárd évvel ezelőtt egy forró "tűzgömbszerűségben" született? A válasz talán meglepőbb, mint gondolnánk, s az is kiderül, hogy űreszközök nélkül nem tudhatnánk ilyen bizonyossággal még azt sem, hogy egyáltalán megtörtént-e az Ősrobbanás.

Témánk ezúttal Konkoly Thege Miklós (1842-1916) csillagász, meteorológus, mérnök, zeneszerző, vagyis az egyik utolsó igazi polihisztor kalandos élete, munkássága és napjainkig kiható öröksége, amelynek felderítésében Orha Zoltán és Rakétafüst kolléga voltak segítségünkre.

Vandégeink Szalai Sándor professzor és Horváth István, akik a KFKI-ban kollégáikkal a nyolcvanas években kulcsfontosságú műszereket fejlesztettek a Halley-üstököst megközelítő VEGA-1 és -2, és a Mars holdjához indított Fobosz-szondákra. Ez a csapat alkotta meg a világ első valódi "űrrobotját" is, amely nélkül lehetetlen lett volna a mogyoró alakú üstökösmag lefényképezése. Mi történt a Fob...

Bartha Bencével, a Kennedy Űrközpont mérnökével beszélgettünk izgalmas életéről és munkásságáról. Bence 2008 óta részt vett a space shuttle-től egészen az Orionig, a Dragonig és a Starliner-ig minden olyan űrhajótípus minőségbiztosításában, ami azóta embert szállított a Föld körüli pályára az Egyesült Államokból!

Témánk az űrorvostan: milyen orvosi és pszichológiai problémákkal szembesülnek az űrhajósok az űrben? Mire számíthatnak a Hold-, pláne a Mars-utazó személyzetek? Ezen kérdéseket és másokat Dr. Boross Katalinnal (aki neurológus rezidens, leendő űrorvos), és visszatérő űrszakértőnkkel, az Űrvilág portál alapító főszerkesztőjével Szentpéteri Lászlóval boncolgattuk az űrorvostan forradalmát is elhozó...

Vendégünk Nagy Szabolcs, Szabi, akit leginkább a Spacejunkie csatorna egyik "frontembereként" ismerhettek, de nemzetközi elismertségre Space Station Guys-ként tett szert: részletgazdag ISS-fotókat készít a kertből! Mik a buktatói egy hatalmas sebességgel átsuhanó űrszerkezet földi fényképezésének? Erről, Szabiék szenzációs amerikai űrtúrájáról, az ismeretterjesztés fontosságáról, a Starshi...

Témánk a Jupiter jégholdjai felé sikeresen elstartolt európai JUICE (JUpiter ICy moons Explorer) űrszonda döbbenetesen izgalmas küldetése és persze az ebben való magyar részvétel. Ehhez az információkat pedig nem más szolgáltatta, mint Frey Sándor, aki a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársaként kapcsolódott a programhoz, sőt még Horváth Istvánt is felhívtuk, aki a W...

Vendégünk Detre Örs Hunor, akit már ismerhetnek hallgatóink mint "Webb-fejlesztőt" Heidelbergből. Most azonban nem magáról az űrteleszkópról beszélgetünk, hanem arról, hogy hogyan kell elképzelni az űrkutatói illetve űrmérnöki fejlesztő- és kutatómunkát a hétköznapokban? Hogyan, milyen hosszadalmas és komplex tervezési tesztelési és gyártási folyamatok során lesz az őrült ötletekből valódi...

Témánk a híres-hirhedt Fermi-paradoxon és lehetséges feloldásai. Hol van mindenki? - Kérdezte Enrico Fermi, a legendás fizikus a los alamosi kutatóintézet kantinban, arra utalva, hogy ha Tejútrendszerünk százmilliárd csillaga közül a miénk egyáltalán nem valami különleges, akkor miért nem látjuk-halljuk a szuperfejlett földönkívüli civilizációk ilyen-olyan nyomait a szerte világűrben. Vagy észlelj...

Vendégünkkel Orha Zoltánnal, aki csillagász, újságíró, és a tévés tudományos ismeretterjesztés jelentős alakja, legkedvesebb témájáról beszélgettünk, ami nem más, mint Kulin Györgynek (1905-1989), mindenki Gyurka bácsijának elképesztően sokoldalú munkássága: a magyarországi amatőrcsillagászat megteremtésétől a távcsőtükrök csiszolásán és kisbolygók felfedezésén át a sci-fi regényírásig és azon túl...

Idén először tette tiszteletét az adásban Werner Norbert, aki elmesélte, hogy mit látott-hallott a Columbia űrrepülőgép tragédiájának huszadik évfordulójára szervezett izraeli űrkonferencián. Azt is megbeszéltük, hogy milyen újdonságokat tanultunk a legnagyobb és legkisebb csillagászati űreszközök segítségével a legősibb galaxisokról, az eddig megfigyelt leghatalmasabb gammafelvillanásról és úgy á...

Kilövés! Aki rendszeresen hallgatja a Sokolébresztőt, az tudja: vesszőparipánk, hogy a rakétákat nem kilövik, hanem indítják. De lehet-e az űrbe juttatni terheket óriási ágyúkkal, ahogy ezt Verne is javasolta annak idején? Az aztán valóban kilövés lenne. Szóba kerül a korszakalkotó francia ős-sci-fi, a nácik V-3 ágyúja és a kanadai-amerikai HARP projekt, melynek keretében csakugyan elérték lövedék...

Röviden megemlékeztünk Ivanics-Rieger Klaudiáról, barátunkról, a Bakonyi Csillagászati Egyesület egyik alapítójáról. Utána pedig a TESS (Transiting Exoplanet Survey Satellite) műhold küldetése került terítékre, amelynek fejlesztésében állandó szakértőnk Pál András is részt vett, és már lassan öt éve keresi az exobolygókat. Ráadásul nemrég talált egy TOI 700 e nevezetű, helye alapján potenciálisan...

Magánűrséta, szondazápor a Holdra, európai küldetés a Jupiter holdjaihoz, japán csilliárdos és haverjai a Hold körül. Témánk az év első adásában mi más is lehetne, mint hogy mi minden várható az űrtevékenységben 2023-ban. Izgalmas évnek ígérkezik ez is!

Évzáró adásunkban Detre Örs Hunorral beszélgettünk, aki a heidelbergi Max Planck Csillagászati Intézetből jött haza Budapestre karácsonyozni, de amúgy a James Webb Space Telescope egyik fő észlelőműszer-elektronikájának, valamint a távcső néhány kritikus mechanikus mozgatórendszerének egyik fő felelőse. Mi más lehetett volna hát a témánk, mint a a jelenleg is Nobel-esélyes kutatásokat végző űrobsz...

Fölmenni a világűrbe, sőt, akár "csak" a sztratoszférába is igen nehéz, de onnan épségben visszatérni a Földre sem éppen egyszerű feladat. Hogyan hozzunk vissza egy hasznos terhet a kozmoszból illetve annak határáról? Szóba kerül a probléma néhány buktatója a minap elhunyt Joseph Kittinger legendás 1960-as sztratoszféra-ugrásaitól az Orion-holdűrhajó brutális sebességű kacsázó hazatéréséig...

Pál Andrással megbeszéltükt az ember szállítására tervezett Orion űrhajó csapból is folyó nagyszerű tesztrepülését, amely immár a Hold körüli pályán zajlik, eddig teljes sikerrel. Miért ilyen furcsa az űreszköz pályája, és hogyan teljesítenek a vele együtt startoló "potyautas" űrszondák?

Pál András elmesélte nekünk, hogy mi történt az elmúlt jó fél évben kedvenc asztrofizikai kisműholdunkkal, a gammafelvillanásokat kutató GRBAlphával odafönt, hogy milyen mérnöki-informatikai problémákkal néz szembe nap mint nap egy kis kutatóműholdat üzemeltető csapat, és elspoilerezett ezt-azt a jövőbeli űrcsillagászati terveikről is.

Témánk ezúttal a Vénusz pokoli világa lesz: miközben a marsszondák évekig, sőt, sokszor akár évtizednyi ideig elműködgetnek a vörös bolygón, a "Föld ikertestvérének" is nevezett Vénuszon a legszovjetebb berendezések is elhallgattak 1-2 órányi felszíni munka után. De miért? Mitől vált a Vénusz ilyenné? És lehetett-e rajta élet azelőtt?

Témánk ezúttal a 45 éve startolt Voyager-űrszondák máig tartó küldetése: a Voyagerek Naprendszerünk hatalmas gázbolygóit végiglátogatva jelenleg már a csillagközi térben repülnek és néha zavarbaejtő adatokat küldenek haza. Szerencsére azonban úgy tűnik, nincs velük nagy gond és még jópár évig elketyeghetnek, felbecsülhetetlen értékű adatokat szolgáltatva az intersztelláris szélről.

Visszatérünk a múltkori témánka, vagyis a kisbolygóeltérítést kipróbáló DART űrszonda küldetésére, de ezúttal már Werner Norbi társaságában és az eredmények ismeretében! De emellett szót ejtettünk persze arról is, hogy mi az aktuális helyzet a kicsi közép-európai csillagászati műholdak világában.

Témánk ezúttal a NASA Double Asteroid Redirection Test (DART) űrszonda küldetése lesz, amely a jövő héten készakarva nekirepül egy kettős kisbolygónak, hogy eltérítse azt. Ha a dinoszauruszoknak is lett volna ilyesmijük annak idején, akkor alighanem mi most nem lennénk itt.