Oeconomus

2004-es csatlakozása óta Magyarország jelentős kohéziós forrásokhoz jutott az Európai Uniótól – de a kulcskérdés nem a források volumene, hanem azok gazdasági hatékonysága. A kohéziós politika célja a regionális felzárkóztatás, de empirikus szinten korántsem egyértelmű, hogy ezek a támogatások képesek-e önálló növekedési pályát generálni, vagy inkább csak felerősítik a már meglévő gazdasági dinami...

Negyven évvel ezelőtt történt a csernobili nukleáris katasztrófa, hiába telt el azonban négy évtized, emléke máig elevenen él. Ennek egyik oka, hogy az orosz-ukrán háború miatt hirtelen a frontvonalra került, a másik, hogy egyfajta szórakoztatóipari termék lett belőle. Sorozatok, játékok, katasztrófaturizmus: Csernobil mára a popkultúra része. Bendarzsevszkij Anton 2011-ben a Zónában forgatott dok...

Ha megnézünk bármilyen reklámot – legyen az televízióban, rádióban vagy a közösségi médiában –, szinte kivétel nélkül a fiatalokat célozza. Az idősebb korosztály legfeljebb mellékszereplőként jelenik meg, és akkor is többnyire problémákon keresztül: egészség, öregedés, kiszolgáltatottság. Pedig ez a kép egyre kevésbé tükrözi a valóságot. Az elmúlt száz évben a születéskor várható élettartam drámai...

A közel-keleti háború nyomán kialakuló feszültségek az 1970-es évek óta nem látott energiapiaci bizonytalanságot vetítenek előre. A klasszikus válságforgatókönyv szerint ilyenkor az arany erősödik – 2026 márciusában azonban ennek épp az ellenkezője történt.- Mi áll az arany árfolyamának csökkenése mögött egy ilyen környezetben? - Milyen szerepet játszottak ebben az amerikai államkötvények emelkedő...

Az euró bevezetése Magyarországon évek óta visszatérő kérdés a gazdaságpolitikai vitákban – mégsem született róla döntés. De mi áll a háttérben? A Rizikó legújabb adásában végigvesszük: - milyen gazdasági feltételek szükségesek az euró bevezetéséhez - milyen előnyökkel járhat a közös valuta használata - milyen kockázatokat jelent a monetáris önállóság feladása - mit tanulhatunk más országok tapasz...

Az InfoRádió Trendfigyelő podcastjának következő adásában azt vizsgáljuk, hogyan vált az energia a geopolitika egyik legerősebb eszközévé. A 20. századi olajválságoktól egészen az orosz–ukrán gázvitákig végigkövetjük, hogyan alakult át az energia szerepe klasszikus erőforrásból stratégiai fegyverré. A beszélgetés középpontjában az ellátási láncok sérülékenysége áll: mi történik, ha egy ország túlz...

A tűzszünet egyelőre fennáll, azonban az Egyesült Államok és Irán közötti tárgyalások első fordulója eredménytelenül zárult. Közben Washington újabb lépésekkel próbálja növelni a gazdasági nyomást Teheránon, különösen a stratégiai jelentőségű Hormuzi-szoros térségében, amely kulcsszerepet játszik a globális energiaszállításban. A kérdés az, hogy ez a nyomásgyakorlás mennyire lehet hatékony hosszab...

Ukrajnában – sőt Oroszországban – már régóta célkeresztben áll, Iránban most „kerül fel az étlapra” a kritikus infrastruktúra. Demkó Attila szerint valójában nincs ebben semmi meglepő: a háborúban teljesen megszokott célpontokról van szó. Csakhogy Magyarország nem áll háborúban, mégis támadás alatt áll: azok után, hogy Ukrajna leállította az olajszállítást, most a Török Áramlat szerbiai szakaszán,...

Mit jelent az amerikai alelnök budapesti látogatása a kampány hajrájában? Húsz év után a legmagasabb rangú amerikai politikus érkezett Magyarországra: JD Vance. A kampány hajrájában tett látogatás politikai és gazdasági súllyal is bír. Az elmúlt időszakban a Donald Trump és Orbán Viktor közötti szoros együttműködés látványosan felerősítette a magyar–amerikai gazdasági kapcsolatokat.🔹 2025-ben rek...

Donald Trump kemény üzenetet küldött Iránnak: ha nem nyitják meg a Hormuzi-szorost, „a pokollal kell szembenézniük”. A helyzet nemcsak regionális feszültség – hanem globális kockázat. Demkó Attila szerint mindkét fél kezében vannak olyan eszközök, amelyeket bevethetnek egymás ellen – de ezek hatása az egész világgazdaságot megrázná, az energiaáraktól kezdve a kereskedelmi útvonalakig.- Meddig lehe...

Időről időre felmerül: el kell-e adni a stratégiai vállalatokat, mint az MVM vagy a MOL Group? Ez azonban nem pusztán gazdasági vita — hanem szuverenitási kérdés. Az energia nem egy átlagos piac. Ha az ellátás, a tárolás és a finomítás feletti kontroll kikerül nemzeti kézből, akkor egy ország elveszíti a mozgásterét a saját működése felett. Ilyenkor már nem az állam, hanem külföldi befektetők, vag...

A Hormuzi-szoros lezárásával a világ legnagyobb kőolaj- és földgázexporterei nem tudják piacra juttatni energiahordozóikat. A helyzet különösen érzékenyen érintheti Európát, amely az elmúlt években rohamléptekben zárta ki az olcsó orosz energiát piacairól. De nincs könnyű helyzetben Magyarország sem, hiszen a Barátság kőolajvezeték elzárásával rendkívül kiszolgáltatott helyzetbe sodorták egy újabb...

A nemzetközi kapcsolatok ritkán működnek vákuumban: egy távoli konfliktus sokszor ott hoz döntő változást, ahol nem is számítanánk rá. A Geo-Trendek adásában az iráni- és az orosz-ukrán háború közötti láthatatlan, de annál szorosabb szálakat fejtjük fel. Míg a diplomáciai erőfeszítések korábban a tárgyalóasztal felé terelték a feleket, a Közel-Keleten fellángoló feszültség alapjaiban írta át a mat...

Újabb amerikai-ukrán csörte: Volodmir Zelenszkij Reutersnek adott interjújában arról beszélt, hogy az Egyesült Államok akkor adna biztonsági garanciát, ha az ukránok lemondanának a Donbaszról. Marco Rubio amerikai külügyminiszter erre kijelentette: az ukrán elnök hazudik. Még ugyanezen a héten Kaja Kallas megpróbálta felkérdezni Marco Rubiot: miért nem helyeznek nagyobb nyomást Oroszországra? Erre...

Ukrajna, Gáza, Irán – három konfliktus, egy közös tanulság:a háború ma már nem csak fegyverek, hanem akaratok küzdelme.- Nem mindig van egyértelmű győztes- És nem minden vereség véglegesA klasszikus „totális győzelem” helyett egyre inkább a kompromisszumok határozzák meg a háborúk végét. Demkó Attila szerint éppen ezért kulcskérdés, hogy újragondoljuk: mit jelent ma a győzelem… és miért nem feltét...

Csehországban egy Izraellel együttműködő dróngyárat, az Egyesült Királyságban pedig egy zsidó szervezet négy mentőautóját gyújtották fel. És ez csak az elmúlt egy hét termése: úgy tűnik, az Irán ellen kirobbant háború miatt ismét nőtt a terrorizmus kockázata. A veszély ott a nagyobb, ahol jelentős bevándorló tömegek élnek. A közel-keleti konfliktus egy újabb migrációs válság megindulásával is feny...

Két nagyon különböző háborúnak vagyunk tanúi, ami talán megváltoztatta azt, amit a hadviselésről gondoltunk. Ukrajnában azzal lőnek, ami van: a világsajtót is bejárta a hír, hogy még I. világháborús Maxim géppuskákat is bevetettek, de visszatértünk a II. világháború tüzérségi csatáihoz és lövészárkaihoz is. Ugyanakkor eljött a Starlink kommunikáció és a drónok kora. Közben a Közel-Keleten a csúcst...

A globális piacok már nem egyszerű feszültséget, hanem valódi energiaválságot áraznak. Hiába nyúlt a Nyugat a stratégiai olajtartalékokhoz, és hiába próbálják szankciós könnyítésekkel stabilizálni a helyzetet, a Hormuzi-szoros forgalma drasztikusan visszaesett, a kitermelés helyreállása pedig teljesen bizonytalan. A probléma nem csak katonai. A biztosítók, a hajózási társaságok és a pénzügyi szere...

A fókusznak Ukrajnán kell maradnia! – figyelmeztetett Keir Starmer mikor minap Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel találkozott. Tényleg, ki figyel most Ukrajnára? Demkó Attila szerint rövid távon árt Oroszországnak az Irán ellen indított háború, ha viszont elhúzódik a konfliktus, annak nagy nyertese lehet. Közben Kína sem bánja, ha az Egyesült Államok kutyaszorítóba kerül…A beszélgetést László Dáv...

„Az amerikaiaknak húsz évbe telt Afganisztánban a tálibokat a tálibokra cserélni, Iránban viszont kilenc nap alatt sikerült Khameneit Khameneire” – így élcelődik az internet az Irán elleni háború eddigi mérlegén. De valóban kudarc, amit látunk, vagy katonailag épp ellenkezőleg: egy szinte tökéletesen végrehajtott művelet? Demkó Attila szerint katonailag ugyan szinte tökéletes, amit az izraeliek és...

A Hormuzi-szoros korlátozásával Teherán a világ egyik legsúlyosabb energiaszállítási zavarát idézte elő az 1970-es évek olajválsága óta. Ezáltal a katonai értelemben vett regionális konfliktusból gazdasági hatásait tekintve globális konfliktus vált. A Geo-Trendek legújabb adásában azt vizsgáljuk, mit jelent a gyakorlatban a szoros „blokkolása”, és milyen gazdasági és geopolitikai következményekkel...

Magyarország helye a világban – mit mutatnak a számok, és mi a valóság a nemzetközi összehasonlítások mögött? A Trendfigyelő adásában az Oeconomus frissített Oeco-indexe alapján elemezzük Magyarország gazdasági, társadalmi és politikai helyzetét uniós és globális összevetésben. Megnézzük, mely mutatók alapján ítélik meg hazánkat, hol állunk valójában Európában, és miért torzulnak gyakran a nemzetk...

Hogyan reagálna a NATO, ha egy támadás a Balti-tenger felől érné a szövetséget? Ezt a forgatókönyvet gyakorolták a Steadfast Dart 2026 hadgyakorlaton, amelyet február–márciusban rendeztek meg Németországban. A nagyszabású műveletben 13 nemzet több mint 10 000 katonája vett részt, ugyanakkor ezúttal az amerikai és a magyar erők hiányoztak a gyakorlatból. Az Oeconomus szakértői, Bendarzsevszkij Anto...

Donald Trump „béke elnökének” nevezi magát, mégis katonai akciókat indít. Ellentmondás vagy tudatos stratégia? Washington szerint egy gyors, kemény fellépés megelőzhet egy nagyobb háborút, és stabilitást teremthet egy egyre inkább erőpolitikára épülő világrendben. Az iráni hadművelet nem egyetlen konfliktus része, hanem egy évtizedek óta tartó stratégiai szembenállás új szakasza. A tét nemcsak a K...

Meddig bírják emberrel az ukránok? – már jó pár éve találgatják ezt a szakértők. Közben dúl egy számháború a veszteségekről, a legfrissebb ukrán adatok szerint 1 millió 275 ezer embert veszítettek már az oroszok…. Ha a titkosított adatokat nem is látjuk, a demográfiait igen. Demkó Attila szerint pedig ez Ukrajna igazi tragédiája, egzisztenciális háborúja, ahonnét nincs visszaút. Sorskérdés ez a ká...