Napi Talmud

Miért nem tűnik el a tiltott ín, még akkor sem, ha száz másik közé keveredik? A Chulin 100. lapján Köves Slomó rabbi előbb a keverékek egyik fontos kivételét vizsgálja: vannak tiltott dolgok, amelyek nem semmisülnek meg egyszerűen azért, mert nagyobb mennyiségű megengedett ételbe kerülnek. A gid ha-nasheh (גיד הנשה) azért különleges, mert önálló, meghatározott „egész” […] A Chulin 100 &#8211...

Ha nincs íze, nincs mitől tréflivé válni? A Chulin 99. lapján Köves Slomó rabbi tovább követi azt a kérdést, honnan származik az egy a hatvanhoz arány a tiltott és megengedett ételek keveredésénél. A názir áldozati kosának első lába azért különleges példa, mert a csak kohén számára fogyasztható részt eleve együtt főzik a kos többi húsával. […] A Chulin 99 – Napi Talmud 2406: Az egy a h...

Egy tojás, hatvan adag étel – és még ez sem mindig elég A Chulin 98. lapján Köves Slomó rabbi tovább tárgyalja, miként semlegesedik egy tiltott étel a megengedett keverékben. A kérdés már nem csupán az, hogy érződik-e az íze, hanem az is, pontosan mit kell beleszámítani az arányba. Egy tiltott tojásnál például hatvan megengedett tojás […] A Chulin 98 – Napi Talmud 2405: Egy tojás, hatv...

Amikor az ízt nem lehet megkóstolni: honnan tudjuk, hogy az étel még kóser? A Chulin 97. lapján Köves Slomó rabbi a gid ha-nasheh (גיד הנשה) főzésének kérdéséből indul ki: ha a tiltott ín együtt fő a hússal, az íze átterjedhet, és az egész ételt tilossá teheti. De hogyan mérhető egy olyan ín hatása, amelynek szinte […] A Chulin 97 – Napi Talmud 2404: Tőgy saját tejével együtt bejegyzés...

Egy húsdarab felismerése erősebb lehet, mint bármilyen ismertetőjel Köves Slomó rabbi mai előadása a Chulin 96. lapján előbb lezárja a basar she-nit’alem min ha-ayin (בשר שנתעלם מן העין), vagyis a szem elől tévesztett hús kérdését: ha nincs konkrét ismertetőjel, de az ember biztosan felismeri a saját húsát vagy akár a saját tekhelet (תכלת) festékét, ez […] A Chulin 96 – Napi Talmud 240...

Hollók, húsboltok és babonák: mikor bízhatsz abban, amit a szemed lát? Köves Slomó rabbi mai előadása a Chulin 95. lapján két, látszólag távoli kérdést kapcsol össze: mikor tekinthető kósernek egy húsdarab, amelynek eredetét már nem látjuk biztosan, és mikor válik egy jel vagy esemény babonás jóslattá? A Talmud egy nem zsidó húsboltból vásárolt hús történetével […] A Chulin 95 – Napi T...

Nem kell hazudni ahhoz, hogy becsapj valakit Köves Slomó rabbi mai előadása a Chulin 94. lapján a gid ha-nasheh (גיד הנשה) gyakorlati kérdéséből indul: odaadhat-e egy zsidó egy nem zsidónak olyan marhacombot, amelyből még nem távolították el a tiltott ínt? A probléma hamar messzebbre vezet. Mi történik, ha a hús később visszakerül a zsidó piacra? […] A Chulin 94 – Napi Talmud 2401: Nem...

Mennyi zsiradék maradhat a húson, mielőtt a hentes elveszíti a munkáját? Köves Slomó rabbi mai előadása a Chulin 93. lapján a gid ha-nasheh (גיד הנשה) körüli anatómiai részleteket bontja ki: nemcsak maga az ín számít, hanem a körülötte futó erek, hártyák és zsiradékok is. A Talmud azt vizsgálja, melyik tilalom tórai és melyik rabbinikus, mikor […] A Chulin 93 – Napi Talmud 2400: Mennyi...

Ki tartja életben Izraelt: a vezetők, a tudósok vagy az „egyszerű levelek”? Köves Slomó rabbi mai előadása a Chulin 92. lapján Jákob és az angyal küzdelmének lezárásától a zsidó nép belső szerkezetéig jut el. A Hóseás próféta által leírt viadalban az angyal sírva kéri Jákobot, hogy engedje el, mert elérkezett éneklésének ideje. Innen a Talmud […] A Chulin 92 – Napi Talmud 2399: Ki tart...

Melyik ín tilos — és miért fontosabb Jákob pora az angyalok énekénél? Köves Slomó rabbi mai előadása a Chulin 91. lapján a gid ha-nasheh (גיד הנשה) tilalmának egyik alapvető vitáját tisztázza: mindkét hátsó comb ina tiltott, vagy csak az egyik? Rabbi Yehudah szerint csak egy, és a Talmud hosszasan vizsgálja, vajon biztosan tudta-e, hogy a […] A Chulin 91 – Napi Talmud 2398: Melyik ín t...

A szent ín, amelyet még az oltár sem „ehet meg” Köves Slomó rabbi mai előadása a Chulin 90. lapján tovább bontja a gid ha-nasheh (גיד הנשה), a csípőideg fogyasztási tilalmának áldozati vonatkozásait. A kérdés elsőre elméletinek tűnik: hogyan rakódhat rá a gid tilalma egy olyan állatra, amelyet már korábban áldozattá szenteltek, és ezért amúgy is […] A Chulin 90 – Napi Talmud 2398: Hogy...

Aki semminek tartja magát, azon áll az egész világ Ábrahám nem fogadott el sem fonalat, sem cipőfűzőt Szodoma királyától, Mózes és Áron azt kérdezték: „mik vagyunk mi?”, Dávid pedig féregnek nevezte magát. Köves Slomó rabbi előadásában a Talmud ezekből a mondatokból nem önbecsüléshiányt, hanem a nagyság helyes kezelését tanulja: az igaz ember akkor is kicsinek […] A Chulin 89 – Napi Ta...

Vér, hamu és aranypor: mivel lehet eltakarni egy micvát? Köves Slomó rabbi mai előadása a Chulin 88. lapján rövid tisztátalansági kitérővel indul, majd visszatér a kisui ha-dam (כיסוי הדם), a vér befedésének micvájához. A Talmud előbb azt vizsgálja, mely testnedvek hordozzák egy halott tisztátalanságát, majd pontosítja, hogy a levágott állat véréből mennyit kell befedni: az […] A Chulin 88 &...

Ha a szél betemette a vért, kié a micva? Köves Slomó rabbi mai előadása a Chulin 87. lapján a kisui ha-dam (כיסוי הדם), vagyis a vér befedésének micváját egy egészen hétköznapi, mégis érzékeny kérdéssel kezdi: mi történik, ha valaki levágja a szarvast, de más kapja el előle a micvát, és ő fedi be a vért? […] A Chulin 87 – Napi Talmud 2394: Ha a szél betemette a vért, kié a micva? bejeg...

Egy vérkupac, száz állat: elég egyszer betemetni a micvát? Köves Slomó rabbi mai előadása a Chulin 86. lapján a kisui ha-dam (כיסוי הדם), a vér befedésének micváját vizsgálja tovább, de a kérdés ezúttal nem csupán az, kell-e földet szórni a vérre. A Talmud előbb visszatér a molyos len történetéhez: ha a csirke vérét nem étkezési […] A Chulin 86 – Napi Talmud 2394: Egy vérkupac, száz ál...

Rossz vágás, jó kérdés: mikor kell a vért mégis befedni? Köves Slomó rabbi mai előadása a Chulin 85. lapján a kisui ha-dam (כיסוי הדם), vagyis a vér befedésének micváját kapcsolja össze egy régi talmudi dilemmával: minek számít az a shechitah (שחיטה), amely formailag megtörtént, de nem teszi fogyaszthatóvá az állatot? Az oto ve-et beno (אותו […] A Chulin 85 – Napi Talmud 2392: Mikor ke...

Vér a homokban, hús a tányéron: tényleg minden vágyat ki kell szolgálni? Köves Slomó rabbi mai előadása a Chulin 84. lapján a kisui ha-dam (כיסוי הדם), vagyis a vér befedésének micváját viszi tovább. A kérdés először technikai: ha egy madár áldozati célra vagy a Szentély vagyonának felajánlva van levágva, kell-e a vérét földdel befedni? De […] A Chulin 84 – Napi Talmud 2391: Vér a homo...

Ha a vér az oltárra kerül, miért nem kell mégis homokkal befedni? Köves Slomó rabbi mai előadása a Chulin 83. lapján egyszerre zárja le az oto ve-et beno (אותו ואת בנו), vagyis az anyaállat és kicsinye egy napon való levágásának fejezetét, és nyitja meg a vér befedésének új témáját, a kisui ha-dam (כיסוי הדם) micváját. […] A Chulin 83 – Napi Talmud 2390: Ha a vér az oltárra kerül bejeg...

Ha nem lehet megenni, akkor megtörtént-e egyáltalán a vágás? Köves Slomó rabbi mai előadása a Chulin 82. lapján a halachikus „vágás” fogalmát teszi próbára. A kérdés az előző lapról jön: Rabbi Shimon szerint az a shechitah (שחיטה), amely nem teszi fogyaszthatóvá az állatot, nem számít valódi vágásnak az oto ve-et beno (אותו ואת בנו) tilalma […] A Chulin 82 – Napi Talmud 2389: Ha nem le...

Ha a vágás nem „igazi” vágás, járhat-e érte botütés? Köves Slomó rabbi mai előadása a Chulin 81. lapján azt vizsgálja, mikor számít egy állat levágása halachikus értelemben valódi shechitah (שחיטה)-nak. A kérdés az oto ve-et beno (אותו ואת בנו), vagyis az anyaállat és kicsinye egy napon való levágásának tilalmából indul: ha két áldozati állatot ugyanazon […] A Chulin 81 – Napi Talmud 2...

Félig kecske, félig szarvas: jár-e érte büntetés, ajándék és vérbefedés? Köves Slomó rabbi mai előadása a Chulin 80. lapján egyetlen talmudi bizonytalanságot bont ki három különböző területen: mi történik, ha egy állat egyszerre hordoz háziállati és vadállati eredetet? A koy (כוי) lehet kecske és szarvas keveréke, önálló kétes faj, vagy vadkecske; de a halachikus kérdés […] A Chulin 80 &#821...

Öszvér-genetika a Talmudban: számít-e az apa vére, vagy csak az anya? Köves Slomó rabbi mai előadása a Chulin 79. lapján talmudi genetikával kezdődik: ha egy ló és egy szamár utódot hoz létre, akkor az utódot az anyja, az apja vagy a keverék önálló státusza alapján kell megítélni? Ez nem biológiai érdekesség, hanem halachikus döntési pont: […] A Chulin 79 – Napi Talmud 2386: Öszvér-gen...

Egy napon levágni az anyát és a borját: hús marad, de bűn lesz belőle Köves Slomó rabbi mai előadása a Chulin traktátus ötödik fejezetét nyitja meg, amelynek középpontjában az oto ve-et beno (אותו ואת בנו) tilalma áll: egy anyaállatot és kicsinyét tilos ugyanazon a napon levágni. A Tóra ugyan hímnemű nyelvet használ — „őt és […] A Chulin 78 – Napi Talmud 2385: Egy napon levágni az anyá...

Placenta a fazékban, csont a levegőn: meddig menthető meg az állat? Köves Slomó rabbi mai előadása a Chulin traktátus negyedik fejezetének lezárása előtt két egészen eltérő, mégis hasonló logikájú témát köt össze. Először a nyílt csonttörés kerül elő: mennyi húsnak vagy bőrnek kell fednie a törött csontot ahhoz, hogy az állat ne legyen tereifah (טרפה)? […] A Chulin 77 – Napi Talmud 238...

Mikor bukik el egy állat a lábán — és mikor csak a lábat dobjuk ki? Köves Slomó rabbi mai előadása a Chulin traktátus 76. lapján a tréfli sérülések egyik leggyakorlatiasabb, mégis bonyolult területét vizsgálja: mi történik, ha az állat hátsó lába levágódik, eltörik, vagy az inak találkozása sérül? A kérdés elsőre anatómiai: hol van az […] A Chulin 76 – Napi Talmud 2383: Mikor bukik el...