Könyves Magazin

Tetszett a podcast? Folytatsd velünk az Ezt senki nem mondta! témáját egy 150 oldalas különszámban, megjelent az új bookazine! Ott Anna tovább beszél a szülővé válásról, meginterjúvolta Orvos-Tóth Noémit, megkérte az elképzelt faluját, Dr. Benkovics Júliát, Borda Rékát, Epres Pannit, Tapasztó Orsit, Tompa Andreát, valamint Simon Mártont és Tóth Réka Ágnest, hogy ők is osszák meg tapasztalataikat....

Rögtön mélyvízbe ugrottunk A hatalom gyűrűi-kibeszélő első adásában vendégeinkkel, Barna Bálint és Füzessy Tamás Tolkien-szakértőkkel, hiszen a Sauron újjászületésével induló évad kapcsán belebonyolódtunk a tolkieni koncepcióba testről és lélekről, valamint a teremtési képességről. Aztán alaposan megvitattuk azt is, hogyan és hogyan nem működik a mágia Középföldén – és miben kapcsolódik mindez a k...

Tetszett a podcast? Folytatsd velünk az Ezt senki nem mondta! témáját egy 150 oldalas különszámban, megjelent az új bookazine! Ott Anna tovább beszél a szülővé válásról, meginterjúvolta Orvos-Tóth Noémit, megkérte az elképzelt faluját, Dr. Benkovics Júliát, Borda Rékát, Epres Pannit, Tapasztó Orsit, Tompa Andreát, valamint Simon Mártont és Tóth Réka Ágnest, hogy ők is osszák meg tapasztalataikat....

Tetszett a podcast? Folytatsd velünk az Ezt senki nem mondta! témáját egy 150 oldalas különszámban, megjelent az új bookazine! Ott Anna tovább beszél a szülővé válásról, meginterjúvolta Orvos-Tóth Noémit, megkérte az elképzelt faluját, Dr. Benkovics Júliát, Borda Rékát, Epres Pannit, Tapasztó Orsit, Tompa Andreát, valamint Simon Mártont és Tóth Réka Ágnest, hogy ők is osszák meg tapasztalataikat....

Sorozatunkban a Mastercard Alkotótárs 2023-as ösztöndíjasait ismerhetitek meg közelebbről. A nyolcadik epizódban Zilahi Annával beszélget a sorozat szerkesztő-műsorvezetője, Ott Anna. Zilahi Annának eddig verseit olvashattuk, most az első regénytervével pályázott és nyert a Mastercard Alkotótárs Ösztöndíjon. A Fogak egyik szereplője egy középosztálybeli nő, aki nem szeretne anyává válni, a másik p...

A kiegyezést követő években példátlan népességbumm következett be a fővárosban, amely mágnesként vonzotta a boldogulni vágyókat. Köztük rengeteg fiatal, jellemzően alsóosztálybeli nőt, akiknek munkája elengedhetetlen volt a város zavartalan működéséhez, a polgári szem mégis legtöbbször átsiklott felettük. Bár testben jelen voltak, valójában mégis láthatatlanul tevékenykedtek.   A Budapesti nők pod...

„Nem. Nyilvánosak. Az. Ügynök. Akták. Nem nyilvánosak az ügynökakták!” – ezek Takács Tibor Ügynökök, informátorok, jelentések című, a Kádár-korszak állambiztonsági besúgóhálózatának történeteit tartalmazó, májusban megjelent kötetének első mondatai. A könyvből hamar kiderül: dehogynem, az „ügynökakták” nagyon is nyilvánosak. A jó stílusban megírt, remek dramaturgia szerint felépített kötet azonban...

A lányok számára - még ha módos polgárcsaládban vagy épp arisztokrata famíliában születtek is - még a századfordulót megelőzően is csak kevés önmegvalósítási lehetőség adódott. Akadtak ugyanakkor számosan, akik nem kívántak végigmenni azon a szűk mezsgyén, amelyet a társadalom kijelölt számukra. Belőlük lettek aztán az első orvosnők, ügyvédnők, vagy épp azok, akik később saját életük kockáztatásáv...

A századforduló környékén Európában és a tengerentúlon is egy új nőtípus felbukkanása borzolta a kedélyeket, vagy adott éppen bátorítást fiatal lányok tömegeinek. Ő volt a New Woman, azaz az új nő, aki már nem elégedett meg azzal a térrel, amit a férfiak által húzott korlátok hagytak és engedélyeztek neki. Tanulni akart, képezni magát, boldogulni. Ezzel együtt pedig egyre több jogot is követelt ma...

Az úrinő a maga idejében igazi fogalom volt. De kitől vagy mitől lett valaki úrinő? Milyen szabályoknak kellett eleget tennie, és milyen életpálya várt rá? Mit engedhetett meg magának, és mi volt az, amire még csak álmában sem gondolhatott? Egyáltalán: a múlt században az egyesített főváros utcáit járva, honnan lehetett tudni, hogy a szembejövő – úrinő?   Czingel Szilvia néprajzkutató-kultúrantrop...

Feleségnek és anyának lenni hosszú évszázadokon át a nők legfőbb kötelessége és - éppen ezért - célja is volt. Születésüktől fogva a feleség szerepre készítették fel őket: gyerekként erről szólt neveltetésük, hajadonként ez volt minden társasági esemény lényege, asszonyként az egész életük. Czingel Szilvia néprajzkutató-kultúrantropológus, Fónagy Zoltán történész és Szécsi Noémi író mesélnek arról...

A Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány és a Lampion Könyvek együttműködésében jelent meg májusban az első magyar nyelvű kötet, a Minden gyerek kicsi kincs, ami a bugyiszabályokra tanítja a kicsiket és a felnőtteket. Hogy mik azok a bugyiszabályok és miért annyira fontosak, erről is beszélgettünk Gyurkó Szilviával és Palya Beával. Disclaimer: technikai hiba miatt a 6-12. perc között az egyik mikrofon...

Budapest a 19. század végén, a 20. század elején igazi világvárossá vált, és életét, arculatát, mindennapjait nagyban meghatározták női lakói – ami még akkor is igaz, ha egészen mostanáig híres közterületeit főként férfiakról nevezték el. De kik voltak azok a nők, akik az elmúlt 150 évben rajta hagyták kéznyomukat a magyar fővároson? Mit engedhetett meg magának például egy úrilány a századfordulón...

Tetszett a podcast? Folytatsd velünk az Ezt senki nem mondta! témáját egy 150 oldalas különszámban, megjelent az új bookazine! Ott Anna tovább beszél a szülővé válásról, meginterjúvolta Orvos-Tóth Noémit, megkérte az elképzelt faluját, Dr. Benkovics Júliát, Borda Rékát, Epres Pannit, Tapasztó Orsit, Tompa Andreát, valamint Simon Mártont és Tóth Réka Ágnest, hogy ők is osszák meg tapasztalataikat....

A kor egyik legfontosabb influenszere, Jókai Mór vette a bátorságot, hogy újságcikkben listázza a Nemzeti eledeleinket. Mondjuk bátorságáról árulkodik, hogy 1862-ben mindezt Kakas Márton álnéven tette meg. A Telex gasztroújságírója, Ács Bori pár éve rátalált erre az étellistára, és szisztematikusan elkészítette ezeket, ebből állt össze az Elfeledett magyar konyha - A legfontosabb magyar ételek Jók...

A Margó és a Bridge Budapest első Üzleti Könyvreggelije.  Emberi történetekből épít hidat a Bridge Budapest és a Margó Irodalmi Fesztivál, melynek alappilléreit a történetek adják. A könyvek hozzák az emberi történeteket, amelyek aztán hatnak a vezetői történetekre, döntésekre is az olvasás révén. Az első könyvreggelin két elsőkötetes üzleti szereplő: Iglódi Csaba (Only CEO Klub - alapító) és Gazs...

Litkai Gergely zöld podcastjének vendége Jordán Ferenc ökológus, akivel tavalyi nagy sikerű, Az ember vége a természet esélye című könyve apropóján beszélgettek. Sokat tudunk a természetről, ami épp arra elég, hogy megállapítsuk, milyen kevés ez. Korábban a természetről szerzett tudásunk része volt a mindennapjainknak: ismertük az állatok és a növények nevét, hogy utóbbiak mire jók, mijük ízletes....

A népszerű televíziós riporter és műsorvezető első könyve Engedd el! címmel jelent meg. Péterfi Judit a Tavaszi Margó vendége lesz, előtte podcastben beszélgettünk a kötetről, megküzdésektől és önismeretről.   Péterfi Judit Engedd el! – Szabadulás a lelki terhek fogságából című könyvében az életútját veszi végig szakmai és magánéleti szempontból, miután kemény földbe állásokat követően emberek sor...

Máriás Béla Újvidéken született, a háború elől 1991-ben költözött Magyarországra, pályáját meghatározza a játékos lázadás, amivel zenében, képzőművészetben és irodalomban is egyedi hangot talált. DrMáriás Tanmesék a világ legfejlettebb demokráciájáról című könyv pár hónapja jelent meg, ebben az utóbbi évek festményeit, illetve az azokhoz készült szövegeket rendezte albumba. Nézzük és olvassuk a mű...

Sorozatunkban a Mastercard Alkotótárs 2023-as ösztöndíjasait ismerhetitek meg közelebbről. Az hetedik epizódban Kerber Balázzsal beszélget a sorozat szerkesztő-műsorvezetője, Ott Anna.   Kerber Balázs Számtan a holdas estékre című verses prózája néhány hete, a költészet napjára jelent meg. Ennek a kötetnek a tervével pályázott a Mastercard Alkotótárs Ösztöndíjra, a mostani beszélgetésünket a megje...

Stephen King 1974-ben kidobta a kukába debütáló regényének, a Carrie-nek az első pár oldalát. A felesége kiszedte, és emiatt 50 évvel később is beszélünk róla (sőt újraolvastam ). A több száz millió példányban megjelent, több adaptációt is megélt történet egy kamasz lányról szól, akit az osztálytársai megaláznak és tampont vágnak hozzá, amikor kiderül, hogy menstruál. King horrorregénye nem is iga...

Mit mérünk 2024-ben a magyarérettségin? Ahogy növekszik a képernyő előtt töltött idő, úgy olvasunk egyre kevesebbet. Miért lett újra fontos a magolás a szövegértés és írás helyett? A Nemzeti Alaptanterv változásával együtt a magyarérettségi is megváltozot t, új szempontok és új szerzők is bekerültek. Ha már bekerült Herczeg Ferenc , akkor nemcsak egy cikkel és beleolvasóval segítünk. Mire kell fel...

Sorozatunkban a Mastercard Alkotótárs 2023-as ösztöndíjasait ismerhetitek meg közelebbről. Az hatodik epizódban Kerber Balázzsal beszélget a sorozat szerkesztő-műsorvezetője, Ott Anna.   Kerber Balázs, az olvasó mesél most arról, hogy az olvasás hogyan tud inspirálóan hatni az írásra, vagy épp hogyan lehet gátja annak. Elmeséli, van-e különbség aközött, amit aktív alkotói időszakában olvas és aköz...

Tetszett a podcast? Folytatsd velünk az Ezt senki nem mondta! témáját egy 150 oldalas különszámban, megjelent az új bookazine! Ott Anna tovább beszél a szülővé válásról, meginterjúvolta Orvos-Tóth Noémit, megkérte az elképzelt faluját, Dr. Benkovics Júliát, Borda Rékát, Epres Pannit, Tapasztó Orsit, Tompa Andreát, valamint Simon Mártont és Tóth Réka Ágnest, hogy ők is osszák meg tapasztalataikat....

Litkai Gergely a Bookline Zöld új podcastjében Rab Árpád jövőkutatóval beszélget Jane McGonigal Elképzelhető című könyvéről.    Mindannyian tervezzük az életünket, de hogyan lehet és miért kell ezt tudományos szinten művelni? És lehet-e optimistán csinálni? Egyáltalán, mikor kezdődik a jövő? Ezeket a kérdéseket is érintették a podcastben Rab Árpáddal, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos főm...