Golgota Kistarcsa Tanítások

Abban a kiváltságban volt részem, hogy a szüleim neveltek fel. Ezért csak elképzelni tudom, milyen öröm lehet egy árvának, amikor egy szerető család befogadja. És azt is, hogy milyen érzés lehet az a pillanat, amikor a család neve is hivatalosan a keresztneve elé kerül. Isten ezt teszi velünk: a nevére vesz minket. Ebben a bibliaórában mindössze 3 verset nézünk meg, mielőtt egy bemerítkezéssel ünn...

A keresztények saját bevallásuk szerint is furabogarak, hiszen egy olyan közegben, ahol azt értékelik, ha az ember két lábbal a földön áll, ők valójában fél lábbal egy másik világban élnek. De hogy jelenik meg ez a hétköznapi életünkben? Hogy tudjuk elkerülni akár a földhözragadtság, akár a világtól való teljes elszigetelődés végleteit?

Minden kapcsolatban - legyen az egy barátság, vagy akár egy házasság - előjöhetnek olyan dolgok, amelyek a felek közé állnak. Ha ezeket hosszú időn át sem sikerül megoldani, az a kapcsolat végét is jelentheti. Ebben a fejezetben János apostol arról tanít, hogy milyen dolgok állhatnak közénk és Isten közé, és hogy tudunk ezektől mielőbb megszabadulni.

Miért gyökerezik olyan mélyen bennünk, hogy szeretnénk mindig a legjobb arcunkat mutatni? Olyannyira, hogy még túl is tudjuk tolni, azt sem bánjuk, ha mások jobbnak látnak, mint amilyenek vagyunk? És hogy vegyük fel a harcot ezzel a jelenséggel önmagunkban, ami valójában elszigetelhet másoktól?

Tombol a nyár, a szabadságok és nyaralások időszaka, sokan várják a jól megérdemelt pihenést. De talán túl ritkán gondolunk bele, hogy a Biblia szerint a pihenés nem csak jó, hanem konkrétan szent dolog.

A Biblia talán egyik legismertebb története Dávid és Góliát küzdelme. A történetet hallva mindannyian szeretünk Dávid szerepébe helyezkedni és bátran megküzdünk Góliáttal, vagy éppen a saját óriásainkkal, félelmeinkkel, problémáinkkal. Azonban, ha valóban meg akarjuk érteni a lényeget, új szerepet kell osztani magunknak a történetben!

Lehetséges, hogy valaki őszintén kereszténynek vallja magát, és mégis gyenge jellemű? Ha Isten kegyelme végtelen, kell-e egyáltalán változnunk? És hogy láthatjuk meg a saját vakfoltjainkat? Ezekről a kérdésekről tanulhatunk Saul király történetéből.

Akár egy gyenge vicc is kezdődhetne így: egy király, egy pap és Isten beszélgetnek... A vicc azonban az, hogy a Bibliában ez a három szereplő valójában egy és ugyanaz: Jézus Krisztus. És ezt akár Sámuel első könyvéből is felfedezhetjük.

Az emberi mivoltunkból fakadóan sokszor elfáradunk és elcsüggedünk. Ezekben a helyzetekben tud igazán Isten beleszólni az életünkbe az Ő halk és szelíd hangján, amik aztán a legnagyobb bizonyságok lesznek az életünkben. Lehet nem mindig úgy ahogy mi gondoltuk, vagy nem mindig pont akkor, de ha Isten beleszól, tudjuk, hogy az a legjobb. 

János evangéliuma utolsó fejezetében nem azt látjuk, hogy a tanítványoknak kitisztult volna a kép a feltámadás után, hanem talán még jobban össze vannak zavarodva. Ezért jó néhányan vissza is mennek halászni. Jézus azonban megjelenik a parton, és újra elhívja őket, mert a kaland nem ért véget, hanem valójában csak most kezdődik.

A Biblia őszinteségét talán semmi nem illusztrálja jobban, mint ahogy leírja, hogy maguk a tanítványok sem számítottak Jézus feltámadására. Valakinek elég volt látnia az üres sírt, másnak személyes találkozásra volt szüksége, valakinek pedig a sebeket is meg kellett érintenie, hogy végre higgyen. Miután viszont hittek, mindannyian ugyanarra a meggyőződésre jutottak: azt hitték, hogy véget ért a tö...

Jézus néhány fejezettel korábban kijelentette, hogy eljött az órája. Ebben a fejezetben a kereszten látjuk, ahol, miután szenvedett, azt mondta: "Elvégeztetett!" A hitünk alapja, ami aznap történt, ezért fontos, hogy újra és újra felnézzünk a keresztre.

Luther Márton híres mondása, hogy a hit lényege és az evangélium valódi értéke a névmásokban rejlik. Hogy ezt hogyan is értette? Erről fogunk hallani a következő nyelvtan… akarom mondani bibliaórán.

A pünkösd az egyik legnehezebben értelmezhető keresztény ünnep, talán azért, mert a főszereplője, a Szentlélek is annyira titokzatos. S mivel időnként történnek furcsaságok rá hivatkozva, sokaknak talán a kedvük is elmegy attól, hogy közelebbről megismerjék. De vajon kicsoda a Szentlélek valójában? Mi van, ha félreismerjük?

Ebben a fejezetben Jézus letartóztatását és tárgyalását tanulmányozzuk. Azt látjuk, hogy miközben egyértelműen azért jött, hogy változást hozzon, nagyon furcsa módszert választ: látszólag hagyja győzni a világot, miközben körülötte mindenki, még a saját tanítványai is készek kardot rántani.

A világ talán soha nem volt olyan megosztott, mint most, és korunk egyik jellemzője a kirekesztés kultúrája. Jézus tanítványai viszont a kezdetektől egy nagyon vegyes társaságot alkottak, ahol bőven volt mit tolerálni egymásban. Vajon milyen üzenete van ma az egyháznak egy megosztott világ számára, és hogy állunk ezzel személyesen?

Voltál már olyan társaságban, ahol csak egy valaki volt, aki nem értette, mi történik, a többiek pedig csak nevettek? Az életben is sokszor kerülünk olyan helyzetbe, amikor éppen mi vagyunk azok, akik nem tudjuk értelmezni az eseményeket, csak az olyankor egyáltalán nem vicces. Jézus ebben a fejezetben egy ilyen helyzetre készíti fel a tanítványait, és velük együtt minket is.

Hallottam régebben egy keresztény ismerősömtől, hogy a Jézussal való kapcsolatát a telefontöltéshez hasonlította. "Néha kapcsolódni kell egy kis feltöltődéshez." Jézus, tanítványinak mondott utolsó tanításában egy "csöppet" másként fogalmaz. 

Napjaink egyik népbetegsége a folyamatos nyugtalanság, aggódás, idegesség vagy akár szorongás, amely elrabolhatja a pihenésünket és az életkedvünket is. Jézus ebben a fejezetben arról beszél a jövő miatt szorongó tanítványainak, hogy mi a titka annak, hogy ne "nyugtalankodjon a szívük". Kapcsolódjunk be együtt ebbe a mesterkurzusba!

Júdás személye körül sok a titokzatosság, talán éppen azért, mert nehezen tudunk mit kezdeni a döntésével, hogy elárulja Jézust. Vannak, akik szerint nem is volt más döntése, hiszen erre "rendeltetett", mások egészen vad elméletekkel állnak elő a motivációját illetően. De vajon mit árul el róla a Biblia, és mit tanulhatunk az ő történetéből?

A húsvét Krisztus feltámadásának ünnepe. De lássuk be, a feltámadás az egész keresztény hit legnehezebben elfogadható része. Intelligens felnőtt emberek hihetnek-e egyáltalán a feltámadásban? Vannak-e Jézus feltámadása mellett bizonyítékok, és ezek mennyire erősek? És egyáltalán, ha megtörtént is a feltámadás, mit változtat ez a mi életünkön?

Kinek mi jut eszébe azt a szót hallva: Határellenőrzés? Nekem határőrök, átvizsgálás, órákig tartó sorban állás. És még ha semmi okod rá, akkor is egy kis izgulás, hogy minden rendben lesz-e! Mellette nagyon sokat számít a határőr személye, aki kedves és mosolyogva csak int, hogy menj, vagy éppen szigorú és rád hozza a frászt. 

Ha vezetőkről beszélünk, általában inkább az uralkodás jut eszünkbe, mint a szolgálat. Jézus azonban egész életével egy látszólagos ellentmondást, a szolgáló vezetést testesítette meg. És nincs jobb illusztrációja ennek, mint ez a történet, amelyben az utolsó éjszakáján fog egy lavórt és egy törülközőt, és megmossa a tanítványai lábát.

Jézus ebben a fejezetben elmondja az utolsó nyilvános beszédét, és újra látjuk az összes reakciót, amit különböző emberek a szolgálatára adtak. Olyan, mint egy összegzés, ami segíthet is ráhangolódni az előttünk álló húsvéti ünnepre.

Vannak emberek, akik a tényekkel szembesülve könnyen belátják, hogy tévedtek. Mások nem tudnak veszíteni, mindent megtesznek, hogy mentsék legalább a látszatot. Ebben az igerészben szinte nevetséges, ahogy a farizeusok próbálják megtartani a hatalmukat, és valahogy kicsinálni ezt a Jézus nevű rabbit.