ELTE TTK Podcast

Az ELTE TTK biotechnológia mesterszakos hallgatóinak fejéből pattant ki egy új rákgyógyszer ötlete, amely arany minősítést kapott az amerikai MIT versenyén! A világ legrangosabb biotechnológiai versenyén arany minősítést kapott az ELTE TTK hallgatóinak csapata, akik egy saját fejlesztésű szuperbaktériummal a rákos szövegeket egyszerre képesek azonosítani és elpusztítani. A NanoBlade nevet viselő k...

Ahhoz, hogy 1 kWh áramot elhasználj otthon, 2,5 kWh villamosenergiát kellett megtermelni. A mintegy 40 százaléknyi veszteség a szállítási, előállítási és transzformálási folyamatok miatt keletkezik. De akkor mégis mivel fűtsünk? Földgázzal inkább vagy árammal, geotermikus energiával, és melyik a hatékonyabb? Hogyan tudunk otthon hőenergiát spórolni? Milyen házaknál legalacsonyabb a transzmissziós...

Mi a biorégészet? Milyen technológiákkal nyerik ki a DNS-t az ősi csontmintákból a kutatók? Hogyan elemzik a DNS szekvenciákat? Miként használják új generációs szekvenálási módszereket hazánkban?  Vendégeink Szécsényi-Nagy Anna archeogenetikus és Hajdu Tamás , az ELTE Embertani Tanszék vezetője.  Riporter: Papp Eszter   Olvass a kutatásról bővebben! Hallgasd meg a többi podcast adás...

Hogyan lehet bevetni a peptideket a rákgyógyításban? Hogyan reagálnak a rákos sejtek a peptides kezelésre? Hogyan csökkenthetők a kezelések mellékhatásai a rákos betegeknél?  Az Peptidkémiai Kutatócsoport 30 éve foglalkozik rákkutatással. Céljuk az, hogy olyan célzómolekulákat találjanak, amelyek irányítottan a tumorsejtekbe viszik a hatóanyagokat. A kutatócsoport sikeresen szabadalmaztatott...

Carolyn R. Bertozzi, Morten Meldal és K. Barry Sharpless kapta 2022-ben a kémiai Nobel-díjat a molekulaépítéssel kapcsolatos munkájukért! A kutatók a klikk-kémia és a bioortogonális kémia terén elért úttörő kutatásaikkal érdemelték ki a legrangosabb tudományos elismerést, eredményeik új gyógyszerfejlesztési módszerekhez vezettek! Novák Zoltán és Mező Gábor , az ELTE Szerves Kémia Tanszék kutatói e...

Az idei Fizikai Nobel-díjat Alain Aspect francia fizikus, John F. Clauser amerikai fizikus és Anton Zeilinger osztrák fizikus kapta az összefonódott fotonokkal végzett kísérleteikért, amikkel a kvantumtechnológia úttörőivé váltak. Merülj el velünk a kvantummechanika érdekes világában és tudj meg többet a Nobel-díjat érő eredményekről és azok hátteréről!  Vendégeink: Kis-Tóth Ágnes és Solymos...

Idén az élettani és orvosi területen Svante Pääbo svéd genetikus Nobel-díjat kapott az evolúciós genetika területén elért eredményeiért! A Science Podcast különkiadásában Varga Máté, a ELTE TTK Biológiai Intézet Genetikai Tanszék kutatójával beszélget Papp Eszter a  "Nobel-magyarázóban"!  A díjazottról: https://www.nobelprize.org/

A fehérjék az élet mindenesei. A fehérjéknek nevezett óriásmolekulák az élő szervezet építőköveiként messze a legfontosabb molekulák a szervezetünkben és nélkülük nincs élet.  Biokémikusaink évtizedek óta egy bizonyos fehérje, az S100 fehérjecsalád működését tanulmányozzák abból a célból, hogy feltérképezzék, milyen típusú betegségek kezelése esetén nyújthat segítséget.  Nyitray László ,...

Karátson Dávid vulkanológus és kutatócsoportja nemzetközi együttműködésben rekonstruálta a 17,2 millió éve kitört ipolytarnóci vulkán kitörés részleteit a terepi vulkanológia, geokémia, mikroszkópos kőzetszövet-vizsgálatok, valamint radiometrikus kormeghatározás segítségével. A terepi munkáról és a felfedezés jelentőségéről Karátson Dávid, az ELTE Természetföldrajzi Tanszék vezetőjével és kutatótá...

Az aszályhelyzet halasztást nem tűrő megoldást követel az európai mezőgazdaság súlyos helyzetére és a talajnedvesség pótlására. A klímaváltozás egyik hatása, hogy a gabona terméshozamok egyre érzékenyebben reagálnak a talajnedvesség ingadozására. Magyarország és az Észak-Balkán országai szintén a legszárazabb talajú országok között említendők.  Szakértőink: Pinke Zsolt (ELTE TTK) és Jámbor At...

Az elmúlt két évben felgyorsult a Föld forgási sebessége, bár az emberek mindebből semmit nem érzékelnek, de az informatikai rendszerek és atomórák megszenvedhetik, mert azok nem tudják nyomon követni az „elveszett” időt.  Bár az alapvetés úgy szól, hogy egy nap 24 óráig tart, ez nem teljesen igaz. Ezt az atomórák mérései is igazolják, az oka pedig az, hogy a Földnek napjainkban már kevesebb...

Gondolnátok, hogy akár ebben a pillanatban is egy felszínalatti vízfolyam fölött állhattok? Tudod, hogy miben különbözik egy pohár csapviz egy pohár ásványvíztől?    Érdekel, hogy mivel foglalkozik egy hidrogeológus, mit kutathatunk vizeinkkel kapcsolatban?  Hallottátok már azt a kifejezést, hogy "Magyarország a vizek országa"? Ez azt jelenti, hogy minket nem fenyeget vízhiány?&nbsp...

Sokan azt gondoljuk, a napraforgók követik a Nap mozgását. Ám egy idő után feltűnhet, hogy nem minden esetben a Nap irányába néznek a kifejlett növények. Vajon milyen logika szerint mozognak a napraforgók? És mi köze ennek a szabályszerűségnek a napelemek teljesítményének optimalizálásához? Mai podcast adásunkból kiderül!  Vendégeink: Dr. Sliz-Balogh Judit mérnök, matematikus, csillagász és D...

Kriska György negyed százada kutatja a kérészek életét és viselkedését. A törékeny, rövid életű rovarok egyik különleges fajának, a dunavirágnak a tömegrajzásai 2012-ben jelentek meg sok év után újra a Dunán, ám egyedei pusztultak is el tömegesen a rajzást követően a tahitótfalui hídnál. A tragédiát látva, a kutatók a kérészek nyomába eredtek, abban bízva, hogy segíteni tudnak rajtuk, ha megismeri...

A csillagászati megfigyeléseket egészen az 1930-as évekig csak a látható fény tartományában végezték. De napjainkra idáig jutott a tudomány, hogy elkészült a kép a Tejútrendszer közepén lévő szupernehéz fekete lyukról. Mégis hogyan vizsgálják a rádiócsillagászok az aktív galaxismagokat? Hogyan és mikor keletkezett a Tejútrendszer közepén lévő fekete lyuk? Mit vizsgál az Eseményhorizont Teleszkóp?...

Hogyan kapnak nevet a csillagok és a bolygók? Mi okozza a csillagok pulzációját? Mit jelent a gravitációs sötétedés?  Vendégeink: Szabó M. Gyula professzor, a ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium igazgatója és doktorandusza, Kálmán Szilárd.  Riporter: Papp Eszter fizikus doktorandusz  Olvass a kutatásról bővebben.

Az emberiség keletkezésének komplex tudományában a régészet és a természettudomány kéz a kézben járnak, mivel a műtárgyakon, régészeti leleteken, és lelőhelyeken végzett természettudományos izotópvizsgálatok segítségével lehet például pontos kormeghatározást végezni.  Hogyan vélekedett az ókori ember a #csillagokról , az #időről és az #Univerzum működéséról? Hogyan ábrázolták az időt az ókorb...

Hogyan befolyásolja a közösségi média a gyerekekben kialakult képet a szexualitásról, a testalkatról és egészséges életmódról?  Az MTA-ELTE Egészségtudatos Gyermekekért Kutatócsoport az egészségmagatartás fejlesztéshez kapcsolódó játékos tananyagokat fejleszt főként a szexuális felvilágosítás, a táplálkozás, a szerhasználat, a higiénia, az online aktivitás és a környezettudatosság témaköreibe...

Az ELTE Biológiai és Paleontológiai Gyűjteménye és az Ásványtár 20 éve költözött a Trefort-kertből Lágymányosra, ekkor jött létre az ELTE Természetrajzi Múzeum. Az alapításról és a legérdekesebb, ritka múzeumi példányokról beszél az Üvegpiramisként is emlegetett ELTE Természetrajzi Múzeum igazgatója, Dr. Harman-Tóth Erzsébet és Medvegy Anna biológus hallgatónk.  Riporter: Papp Eszter  20...

Hogyan indult az ELTE Fizikai Intézetének legendás tudományos előadássorozata? Ki találta ki az Atomcsill nevet? Vendégünk az Atomcsill két alapítója: Cserti József és Dávid Gyula fizikusok. Riporter: Papp Eszter fizikus doktorandusz Az Atomcsill YouTube csatornája. Az Atomcsill honlapja .

Hogyan kell védeni az atomerőműveket a sérülésektől és mi történhet külső behatás esetén? Hogyan zajlik le a maghasadás? Mi a különbség Fukusima és Csernobil között?  Hogyan tudjuk magunkat védeni a sugárzás ellen? Mikor kell jód tablettát bevenni? Mennyi sugárzás ér minket a mindennapi életünkben? Tudtad, hogy daganatos betegségek diagnosztizálásában is alkalmaznak nukleáris módszereket? &nb...

Az Ősrobbanás utáni első ezredmásodperc anyagát, a kvark-gluon plazmát tanulmányozó RHIC részecskegyorsító az ELTE fizikusainak közreműködésével 2022-ben végre személyes részvétellel indíthatta el adatfelvételi időszakát. A STAR kísérletben több új detektor beüzemelésével most polarizált protonok ütközéseit vizsgálják a kutatók, amelynek célja az atommagok alapvető építőköveinek belső struktúráján...

Mire való egy kvantumszámítógép? Mennyibe kerül egy ilyen csúcstechnológiás gép?  Vattay Gábor , az ELTE TTK Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék vezetője és Kozsik Tamás , az ELTE IK Programozási Nyelvek és Fordítóprogramok Tanszék kutatója elmondják, milyen típusú számításokat fognak végezni és milyen kutatásokhoz fogják felhasználni Magyarország egyetlen kvantumszámítógépét.  Riporter:...

Az ’okos’-ság nem a városok kiváltsága; a fenntartható jólét vidéken is elérhető a legújabb technológiák alkalmazásával. A szakemberek a legújabb technológiák terjesztésével kívánják vonzóbbá tenni a fenntartható vidéki életet és javítani a vidéki települések szolgáltatásait. Erről szól a Smart Communities 2.0 projekt, amelynek fő célja a vidéki települések okossá válásának támogatása konkrét hatá...

Az ELTE kutatóinak új térképe a felszínmozgásokhoz kapcsolódó dokumentált káresetek és a jövőben lejtős tömegmozgásokra hajlamos területek jelölésével hívja fel a figyelmet földtani eredetű veszélyekre a Gerecse területén.  A komplex térinformatikai modellezéssel és többéves terepi munkával elkészült, modellértékű „többveszélyes" térkép helyi tervezéseknél is felhasználható.   Vendégeink...